Feltűnően kevés a vezetőnő az államigazgatásban

„A következő egy évtizedben előreláthatólag egymilliárd nő lép majd be a munkaerőpiacra, indít saját vállalkozást, illetve tölt be új vezető pozíciót. Épp ezért a nőkre ma már egyre inkább úgy tekintenek, mint a következő nagy feltörekvő rétegre, a folyamatot pedig a kormányzatok sem hagyhatják figyelmen kívül – mondta Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Szolgáltatások Üzletágának vezetője. – Sok országban felismerték már az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályozási környezetet is annak megfelelően alakították át, hogy csökkentsék a nemi esélyegyenlőtlenséget. Ennek ellenére a vezetőnők aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké az államigazgatásban.”

A világ húsz legfejlettebb országát vizsgáló felmérésből kiderül, hogy mindössze négy államban haladja meg a harminc százalékot a vezető pozícióban lévő nők aránya az államigazgatásban, annak ellenére, hogy a szektor munkavállalói között általában magas arányban vannak jelen a nők. Még a listán első helyet szerzett Kanadában is csupán 45 százalék a női döntéshozók aránya, míg a szektorban összességében 62 százalékban vannak jelen. A vezetői lista második helyén Ausztrália, a harmadikon az Egyesült Királyság végzett. A legrosszabbul India, Japán és Szaúd-Arábia teljesített – derül ki az Ernst & Young felméréséből.

Az államigazgatásban arányaiban összességében Oroszországban dolgozik a legtöbb nő, a második helyen az Egyesült Királyság, harmadikon a Dél-Afrikai Köztársaság szerepel – mutat rá a tanulmány.

A politikai életet tekintve a Dél-Afrikai Köztársaságban a legnagyobb a nők reprezentációja, a parlamenti képviselők 42 százalékát, a miniszterek 40 százalékát ők adják. A lista második helyén Németország, a harmadikon Kanada áll.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők megjelenése a döntéshozatali mechanizmusokban minőségi változást indít el az adott szervezetben. A női vezetők ugyanis elősegítik a mindkét fél számára előnyös, úgynevezett win-win szituációk kialakítását, sok esetben ezzel is előmozdítva a már holtpontra került vitákat” – mondta Bindics Judit.

A tanulmány szerint négy fontos lépésnek kell teljesülnie ahhoz, hogy növekedhessen a nők aránya az államigazgatásban. Egyrészt jogszabályi változtatásokkal kell segíteni a láthatatlan akadályok leépítését, másrészt kulturális fejlődésre van szükség. A lista harmadik helyén a példaképek bemutatása, a negyediken a következő generációknak szóló akcióterv szerepel.