„Az élettársi kapcsolat védelme gyengült, a házastársi vagyonjog szabályai gazdagodtak a hatályos rendelkezésekhez képest az új polgári törvénykönyvben” – közölte Kőrös András kúrai bíró a HVG-Orac Kiadó által szervezett szakmai fórumon csütörtökön Budapesten.
Az új Ptk.-ban jelentősen nőtt a házassági vagyonjogra vonatkozó paragrafusok száma, 7-ről 51-re, ami részben a bírói gyakorlatban kialakult megoldások törvénybe foglalása. A szerződéses házassági vagyonjogi rendszerek – a közszerzeményi (vagyis a házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon) és a vagyonelkülönítő – pedig az ügyvédi gyakorlatból származnak.
A közszerzeményi rendszerben önálló a házastársak vagyonszerzése, de ha az életközösség megszűnik, a vagyongyarapodás felére igényt tarthat bármelyik fél. A vagyonelkülönítő rendszerben külön gazdálkodnak a házastársak, nem kell egymással elszámolniuk, egymás tartozásaiért nem felelnek, kivéve a gyermeknevelés és a háztartás költségeit. Az ettől eltérő megállapodás – a gyengébb félnek, illetve magának a családnak a védelmében – semmis.
A házassági vagyonjognál fontos cél:
– hogy a házastárs vagyona ne tűnjön el gazdasági társaságokban;
– a házasság védelme a házastárs eladósodásával szemben;
– továbbá a harmadik személyek, például hitelezők védelme a házastársak egymás közti csalárd vagyonmozgatásával szemben.
A házassági vagyonjogi szerződéseknek lesz országos nyilvántartása, éppen azért, hogy az üzleti életben is lehessen erről tájékozódni. Ennek részletszabályai azonban még sok más, az új Ptk.-hoz kapcsolódó rendelkezéshez hasonlóan hiányoznak. Az élettársi kapcsolat jogi védelme gyengül az új szabályozásban, különösen szembetűnő ez a hosszabb időtartamú, ám gyermektelen kapcsolatok esetében.
