1. Ha újraélhetné élete egyetlen pillanatát, melyik lenne az?
Van egy nagy nemzetközi társaságom még az egyetemről, akikkel tizenhat éve minden május elsején találkozunk valahol a világban. Nagyon szoros barátság a miénk, pedig ritka, hogy egy ilyen külföldi csapat később is tartja a kapcsolatot. Idén Szardínián voltunk, például ezt szívesen újraélném. De igazából mindegy, hogy a világ melyik táján jövünk össze, mert különleges, tér és idő nélküli a barátságunk.
2. Mit csinál legszívesebben olyankor, amikor nem kell csinálnia semmit?
Ülök Kunmadarason a nagyszüleim régi házában, és nézem, ahogy nő a fű. Ritka pillanat, de ez teljesen kikapcsol. Amikor más mentális állapotba kell kerülnöm, például könyvön vagy más nagy munkán dolgozom, képes vagyok tizenkét órán keresztül bámulni a kertbe a verandáról, a nagypapám karosszékében ülve, sokszor úgy, hogy egy sort sem írok le, de aztán lehet, hogy ennek hatására éjfélkor elkap a lendület.
3. Melyik a kedvenc idézete?
A nemzetközi gasztronómia egyik csúcsa René Redzepi dán séftől származik. Nagyon eredeti, amit csinál, sok mindent másolnak. Tőle kérdezték egyszer, nem zavarja-e, hogy koppintják, amire egy Coco Chanel-idézettel felelt: „Igen, utálom, ha másolnak, de még jobban utálnám, hogyha nem.” Nagyon kifejezőnek tartom egy másik szakácszseni, Ferran Adrià kijelentését is: „A kreativitás az, ha nem másolunk.”
4. Mi az az emberi hiba, amit a legkönnyebben megbocsát?
Talán a szétszórtság. Igazából mindent könnyen megbocsátok, egyedül a butaságot, a gerinctelenséget és a tudatos rosszindulatot tolerálom kevésbé. Mindenki emberből van, és csinál hülyeségeket. Ezért mindig próbálok belegondolni a másik helyzetébe.
5. Ha más hivatást kellene választania, mi lenne az?
Ha ezt akkor kérdezték volna, amikor még diplomata voltam, talán azt válaszolom, a gasztronómia, de miután a B terv beteljesedett, nem tudom. Úgy gondolom, hogy megérkeztem abba a hivatásba, ami az enyém. Csak nálunk ilyen szokatlan, ha valaki pályát módosít, külföldön teljesen normális, akár még hatvanévesen is.
6. Melyik a kedvenc könyve és miért?
Nagyon szeretem egy Nobel-díjas francia író, J. M. G. Le Clézio Aranyhalacska című, viszonylag kicsi, szerény kötetét. A multikulturális érzésről szól, a főszereplője egy berber lány, aki elkerül Marokkóból, és bejárja a világot. Ebben a kétszáz oldalban benne van minden, amit én a kulturális sokszínűségről gondolok. Egy másik kedvencem Orhan Pamuktól Az ártatlanság múzeuma. Ez egy reménytelenül szerelmes férfi története, ami azért különleges, mert jár hozzá egy múzeum, amit Pamuk Isztambulban hozott létre. Nagyon intenzív élményt nyújtott, ahogy a könyv szereplői, a valóság, a fikció, a fizikai dolgok és az emlékek szürreálisan ötvöződtek és alkottak egységet.
| Névjegy • A Chili & Vanília gasztroblog szerzője. • Az Ízes élet főzőműsor házigazdája. • Élt Brüsszelben, Prágában, Kölnben, New Yorkban. • Végzettsége szerint közgazdász, a diplomatapályáról 2009-ben váltott szenvedélyére, a gasztronómiára. • Két sikerlistás szakácskönyvet és egy interjúkötetet írt, magazinokban publikál, főzőbemutatókat tart. |
7. Hisz a halál utáni életben?
Sajnos nem.
8. Mi az a téma, ami a legjobban idegesíti, és nem szeret
beszélni róla?
Semmi nem idegesít, de talán a foci, az autók és a hétköznapi adminisztrációs ügyek állnak nagyon távol tőlem.
9. Hová költözne el legszívesebben és miért?
Egyértelmű, New Yorkba! Egy évig éltem kint, és a mai napig azt gondolom, ott fújják a passzátszelet a gasztronómiában is. Alkothat bárki bárhol bármit, abból lesz igazán trend, amit New Yorkban felkapnak. Amikor néha odamegyek tanulmányútra és feltöltődni, látom, mi az a trend, ami öt év múlva Magyarországra érkezik, kulináris értelemben is. Az a világ közepe, és kész.
10. Mi az a tulajdonság, amit a legjobban kedvel a másik nemben?
A humort. Nem érdekel, hogy néz ki, de egy humortalan férfinál nincs rettenetesebb, és azt is nagyon szeretem, ha valamitől csillog a szeme. Mindegy, hogy ez a halbiológia, az autók, a munkája vagy a divat, de legyen legalább egy olyan dolog, amire őrült módon rá tud kattanni.
+1. Milyen szín lenne, ha választhatna és miért?
Elsőre adná magát a piros, mint egy mediterrán, tüzes szín, de a türkizkéket választom. Ebből is rengeteg energia, nőies derű és vidámság árad – ez jellemző rám.
