Ha megvalósul Illés Zoltán környezetügyi államtitkár álma, ezentúl senkinek sem jut majd eszébe tejfölösdobozban paradicsompalántát nevelni, elvégre a boltban 30 forintot fog kapni a kiürült poharakért. A jövőben ugyanis a műanyag joghurtos, kefires és hasonló dobozokat, akárcsak az ásványvizes palackokat, boros- és sörösüvegeket nem a szelektív hulladékgyűjtőbe kellene dobni, hanem a boltok, szupermarketek automatáiba visszavinni, betétdíj fejében. Kevesebb szemét, több pénz – szól a politikai ígéret, amelynek beváltásával a választások végéig várnának az illetékesek. Addig lehet számolgatni, bolttulajdonosokat rémisztgetni és 300 milliárd értékű szemetet a kukába dobni.
Ki fizeti meg?
Magyarországon évente 1,3-1,4 milliárd PET palack kerül forgalomba, amelyből körülbelül 45 tonna hulladék keletkezik. Már létezik önkéntes betétdíjas rendszer Magyarországon, igaz, eszméletlen elszántságot kíván, tekintve, hogy tíz palackért öt forint jár. A kötelező betétdíjas rendszerben a nem újratölthető italcsomagolásokat is 30 forint betétdíj terhelné, amelyet a fogyasztó a vásárláskor kifizet, de a palackok, dobozok visszaváltásakor visszakap. Úgy tűnik, mintha a műanyagot szorgosan gyűjtögető vásárló a megemelkedett ár ellenére nem járna rosszul, ugyanakkor a rendszer bevezetésének és működtetésének magas költségeit is vele fizettetnék meg. A hvg.hu cikke részletezi az európai tapasztalatokat: a dolog rendkívül költséges, és a hulladék mindössze 10-15 százalékának kezelésére alkalmas. Ehhez képest a magyar illetékesek 75 százalékra számítanak a hihetetlenül drága és hihetetlenül nagy méretű automatákból. Olyan túlzott, korai és értelmetlen elvárás ez, mintha a pelenkában gügyögő kisded fölött a szülők azon vitatkoznának, hogy Mozartot vagy Einsteint neveljenek belőle, csak mert valakiknek, valahol egyszer már sikerült…
Szemetünk fénye
A külföldi példák nyomán a környezetvédők attól tartanak, hogy a betétdíjas rendszer bevezetésével együtt csökkenni fog a szelektív válogatási kedv, amely szókapcsolat Magyarországon szinte értelmezhetetlen. Mi még leragadtunk ott, hogy a szelektív kukák tartalmát egybeöntik, holott az igazság az, hogy vagy olyan kukásautó viszi el a szemetet, amelyben a szemetet a megfelelő rekeszekbe öntve szállítják el, vagy egy napon csak egyféle hulladéktípust gyűjtenek. Az őszinteséggel is akadnak gondjaink: egy 2009-es kutatás szerint minden második magyar állampolgár szelektíven gyűjti a hulladékot, 2012-ben mégis a hulladéknak csupán 20 százalékát sikerült szortírozni (bezzeg a példaként követendő Németországban ez 95 százalék, jawohl!). Ennek több mint negyede Budapesten keletkezett, bár a főváros sem büszkélkedhet nagyon, mert ugyan tíz budapestiből hét vallja magát a szelektív gyűjtés elkötelezettjének, de a valóságban csak hárman rakosgatják külön a szemetüket.
Pali bácsi belelendül
Talán ez most megváltozik, mert a tervek szerint Budapesten másfél-két éven belül minden háznak lesz saját szelektív hulladékgyűjtője. Nemrégen a mi kis, budai lakóházunk szemetese mellé is megérkeztek a szép új, színes kukák. A házmester Pali bácsi avatta fel, egy rögtönzött és váratlan, nem hivatalos lakógyűlésen, ahol csak én voltam jelen, véletlenül. „Hozzám képest Hamupipőke semmi – mondta nevetgélve, és olyan ügyesen dobálta jobbra és balra a sörösdobozokat és ásványvizes palackokat, mintha Tom Cruise-t akarta volna utánozni a Cocktailből. – Ha már drága pénzen idehozták, legalább használjuk.”
Pali bácsi bevallotta, hogy eddig nem vette a fáradságot, hogy elsétáljon a 300 méterrel arrébb lévő hulladékszigetre, pedig a friss, budai levegőn jót tesz a séta. Nem ő az egyetlen kényelmes ember: a felmérések szerint a lélektani határ ötven méter, e fölött jelentősen csökken a szelektív hulladékgyűjtés iránti lelkesedés. Így lehet, hogy bár ma már 9,1 millió embernek lenne lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot, körülbelül 1-1,1 millióan teszik. Ha viszont mindenhol lesznek szelektív kukák, nem lehet panaszkodni, hogy nincs hulladéksziget a közelben, vagy a konténer mindig tele van, vagy az illegális háztartási szeméttől megközelíthetetlen, vagy… vagy… vagy.
Nem csak a szelektív szemetesekből lehet több. Eddig csak az utcán eldobott sörösüvegeket gyűjtögető embereket lehetett látni, ha bevezetik a 30 forintos betétdíjat, elképzelhető, hogy a palackokat is keresni fogják. Mint Brazíliában, ahol a nagyvárosi lomizók a kidobott alumínium, vas, papír és műanyag eladásából élnek. A catadoresek munkája államilag támogatott, rendes foglalkozásnak számít.
Te válogatod a szemetet? De őszintén!
