A szép és okos lányoknak, akik éppen csak súrolják a második X-et, egy normális világban nincs más dolguk, mint főiskolára menni, bulizni, flörtölni. Élvezni az életet. Ezen az úton én is elindultam, felvettek az egyetemre, esténként partiról partira jártam, majd véletlenül terhes lettem. Huszonegy évesen ott álltam egy üres garzon közepén, karomban a gyermekemmel, az apuka meg sehol – tudni sem akart rólunk. Gyorsan és sok pénzre volt szükségem. Hiába kerestem olyan állást, amit a gyerek és az egyetem mellett is tudok csinálni, és elég fizetést is kapok érte. Nem volt segítségem, és nem volt kihez fordulnom. Végső elkeseredésemben feladtam egy hirdetést, hogy erotikus masszázst vállalok. Igazából nem volt túl sok tapasztalatom, de azért néhány hónapig próbálkoztam. Kapva kaptam az alkalmon, mikor egy lány azzal keresett meg, hogy az erotikus munkájához párra van szüksége. Ő egyébként civilben könyvelő… Tőle hallottam először a webkamerás modellkedésről. Bevállaltam, és nem bántam meg – és nem csak amiatt, hogy lett egy stabil kereseti forrásom. Most már az életem része, és imádom.
Fun, fun, fun!
Az erotikus masszázs számomra szexmunka volt, de ez csak szórakozás, amit busásan megfizetnek. A vendégek számára olyan vagyok, mint egy virtuális szerető, aki pont attól izgató, hogy fizikailag elérhetetlen. Ez a tény engem is megnyugtat. Jelenleg is egy lány a párom, de mivel egyikünk sem leszbikus, és cseppet sem kívánjuk egymást, ott trükközünk, ahol tudunk. Mély sóhajok, megfelelő kameraállás, és máris úgy tűnik, hogy igazi gyönyörben van részünk. Pedig szinte egymáshoz sem nyúlunk. Ha például a kliens azt kéri, hogy kézzel kényeztessük egymást, csak a begörbített ujjtartást kell alkalmazni, ami látszatra teljesen olyan, mint a valódi előjáték. Szinte semmilyen kívánságot nem utasítunk vissza, mindent megoldunk. Ha testnedvet akarnak látni, csak a hátunk mögé tartjuk a vízzel teli fecskendőt, és a megfelelő pillanatban kipréseljük a tartalmát. Vagy ha egy kis vadulás van soron, csapkodunk az ágyra, a tenyerünkbe, a lényeg, hogy hangja legyen, és felturbózzuk hangos nyögdécseléssel. Szóval vannak vicces helyzetek. Sokan azt élvezik, hogy mi is jól érezzük magunkat, ezért ők nem is vágynak másra, csak lássanak minket párnacsatázni, vagy azt kérik, hogy csikizzük egymást egy ideig. Ezekért a mozdulatokért pedig több tízezret megkeresünk pár perc alatt.
Lány a szomszédból
A kedvenc részem a munkában az, amikor chatelek a férfiakkal. Ezt csak akkor tehetem meg, ha szólóban dolgozom – mert néha van ilyen is. Ilyenkor a kisugárzásomat, a személyiségemet fizetik meg, hiszen csak beszélgetni szeretnének. Rengeteg magányos ember látogatja ezeket az oldalakat, akik társaságra vágynak. Egyszer bejelentkezett hozzám egy bácsi, aki elmondta, hogy velem beszél ma először. Nagyon megsajnáltam szegényt. Nem egy ilyen vendégem van, és ők sokszor állandó „támogatóimmá” válnak. Ami számomra furcsa, hogy egyre több fiatal fiúval beszélek, akik szintén nem a szexuális vágyukat akarják kiélni velem. Csak önbizalom-hiányosak, és itt próbálják gyakorolni a flörtöt, amit a való életben nem mernek bevállalni. Azért élvezem ezeket a beszélgetéseket, mert ilyenkor sokkal többet kapok a pénznél. Azt az érzést, hogy segítek másoknak, meghallgatom őket, és tudom, hogy ettől valóban szebb napjuk lesz. Nekem csak annyi a dolgom, hogy elhitetem velük: én vagyok a lány a szomszédból, aki beengedi őket a szobájába, az ágyába, és egy picit a szívébe. Ilyenkor boldog vagyok, mert úgy érzem, a pénzért cserébe, amit tőlük kapok, tényleg adok valamit. Magamat.
Minden vágyam
A magas fizetésen, a szórakozáson és a jó beszélgetéseken kívül még egyvalamit kapok ettől a munkától: magabiztosságot. Mióta ebben a szakmában dolgozom, képes vagyok kihúzott háttal, önbizalommal tele járni az utcán, hiszen tudom, hogy én kitartok. Egyáltalán nem volt könnyű végigcsinálnom az első pár műszakomat, nagy váltás volt az egyetemi tanteremből kilépve a kamera elé feküdni. De nem adom fel, hiszen egyszer én is normális életre vágyom. Ezért sem avatom be a barátomat abba, mivel is foglalkozom valójában. Nem azért, mert szégyellem, csak félek, hogy nem értené meg. Hogy is érthetné, hiszen a szexről még szinte beszélni is tabu ebben a társadalomban… Ezért abban a hitben hagyom őt, hogy egyedülálló, egyetemista anyuka vagyok, aki emellett titkárnő egy multinál. És aki nem mellesleg olyan szexuális szabadságot képes megélni, ha kettesben vannak, amit kevés partnerétől kapott meg eddig. Ez pedig nagyot dob a nőiességemen. Még két év van hátra az egyetemből, addig folytatom a modellkedést. És ha ennek vége? Mint egy átlagos huszonéves lány, elhelyezkedem a szakmámban, és boldog családban élek majd a férjemmel, a gyermekemmel, és még ki tudja, hány közös csemeténkkel.
