Last minute ajándéktipp – Adj időt!

Mindig azt hiszem, ennél korábbra már nem lehet hozni a nagy éves fogyasztói ünnepet, de minden évben tévedek. Ez a fajta ajánlat- és árudömping nekem egyszerűen nagyon hamar nyomasztóvá válik, és igyekszem bemenekülni a mi kis saját világunkba, ahol főleg az illatoké és a fényeké a főszerep. Nem olyan régen olvastam, hogy a kisgyerekek gyakorlatilag négyéves koruk előttről nem emlékeznek konkrét eseményekre, helyzetekre, ezzel szemben illatokra, hangulatokra igen. Úgyhogy gyakorlatilag heteken keresztül mézeskalácsot sütünk, vagy kis ablakra való matricákat festegetünk, mert azt viszont imádom, ha belépek a lakásba, és mindenhonnan megcsap a finom, puha mézeskalács illata. Örülnék annak, ha a kislányomnak ezek a dolgok valahol pozitív nyomot hagynának a lelke egyik kis zugában. Az ajándékok listáját általában már nyár körül elkezdem írni, ha valaki elsóhajtja magát a családban, hogy „jaj, de jó lenne egy…”, vagy „milyen régen elromlott a…”, és így tovább. Ezt követően árgus szemmel figyelem az áldozatomat, nehogy esetleg egy elgyöngült pillanatában megvegye magának. Általában mindenkinek egy vágyott dolgot tesz lehetővé a büdzsé, de többet igazán nem is szeretnék, hiszen egyre ügyesebben sikerül megvalósítani a tavaly szilveszterkor megfogadott „tárgyböjtömet”.

A beszerzéseket igyekszem októberre időzíteni, ha pedig megcsúsznék, tűkön ülve várom a hónap első hétfőjét, a Zöld Hétfőt, amikor nincs szállítási díj, és a webshopokban támadok. Novembertől ugyanis már a belvárosba sem vagyok hajlandó betenni a lábamat, csak minősített vészhelyzet esetén. Sokat gondolkodtam azon, vajon mit lehetne kiemelni az igazán környezetbarát ajándékok közül. Sok barátom – főleg kisgyerekes szülők – egész évben folyamatos időhiányra, időzavarra panaszkodik. Magam is sokszor belecsúszom ebbe a helyzetbe, nagyon nehéz a szerepek között balanszírozni. Dolgozó nő, izgalmas társ, (környezettudatos) anyuka – irdatlan közhelynek tűnik, pedig napi harc… Úgyhogy arra jutottam, a legjobb lenne idén egy kicsit még jobban lelassítani, és időt adni egymásnak a szó legszorosabb értelmében. A legjobb barátnőmnek egy kimenős estét a férjével, amíg én vigyázok a kisfiára, a barátoknak megszervezni egy igazi társasozós éjszakát, amikor hajnalig lehet a legidiótább poénokon nevetni, esetleg egy közös főzőtanfolyamot a férjemmel, mert vicces lenne együtt elsajátítani a tökéletes Újházi-tyúkhúsleves receptjét (éveket tudunk ebbe a projektbe beletenni), kívánságkártyákat a kislányomnak, amikor tényleg azt csináljuk, amit ő szeretne, nem pedig rohanunk ovi után elintézni valamit, ami persze nagyon fontos.

Ezért idén a környezetbarát ajándéktippem a következő: ha a finisben eszünkbe jut, hogy valakinek elfelejtettünk ajándékot venni, ne az utolsó pillanatban rohanjunk be valamelyik adventi vásárba vagy plázába, hanem kucorodjunk be a kedvenc fotelunkba, főzzünk egy jó meleg teát, forralt bort, forró csokit (a kívánt rész aláhúzandó), és gondoljuk át, hogy mi lenne a legjobb ajándék annak, aki véletlenül kimaradt. Valószínűleg amíg ezt kitaláljuk a puha fotelkánkban, addig ha útnak indultunk volna, már a tizedik boltban kóvályognánk a plázában tükörpontytekintettel, és ha egy zenélő, plüss, másfél méteres grizzlymedvét szeretnének eladni nekünk, kínunkban azt is gondolkodás nélkül megvennénk. (Halkan jegyzem meg, hogy aki zenélő grizzlyt kap, hamar kiszúrja, hogy ez nem valami átgondolt ajándékozási stratégia eredménye…) Tehát cseréljük a haszontalan tárgyakat értékes időre, ígérem, én is meg fogom próbálni!