Csupán a magyar felnőttek harmada tartja a legfontosabb nemzeti ünnepnek március 15-ét. Míg az 56 év felettiek az 1848-as forradalom emlékéhez kötődnek legerősebben, a 35 év alatti fiatalok inkább a tűzijátékkal és szórakoztató programokkal tarkított augusztus 20-át kedvelik.
Inkább otthon maradunk
Idén az 56 év felettiek 40 százaléka tervezi követni az ünnepi megemlékezést a helyszínen vagy tévén, ugyanakkor a márciusi ifjak története a 35 év alatti felnőttek mindössze 15 százalékát érdekli. Többségük gyakorlatilag nem ünnepli március 15-ét: a fiatalok közel egyharmada inkább otthon marad, közülük minden ötödik barátokkal vagy családtagokkal találkozik, ugyanennyien pedig kirándulni mennek.
A hazai felnőtt internetezők mindössze egyharmada visel minden évben kokárdát, egyötödük pedig sosem teszi ki kabátjára a nemzeti színű kitűzőt. Közülük többen vannak azok, akik számára nincs igazi jelentése (12 százalék), mint azok, akik politikai okokból tagadják meg (5 százalék). Nem meglepő, hogy a kokárdaviselés hagyományát is az idősebb korosztály követi: az 56 év felettiek közel fele minden évben viseli, míg a 35 év alattiak egynegyede soha nem tűzi ki kabátja hajtókájára a szalagrózsát.
Hiányos ismeretek
A válaszadók 83 százaléka tudja, hogy a forradalom versének címe Nemzeti dal. Érdekes módon az ünnep iránt érdektelenebb 35 év alattiak magasabb arányban válaszoltak jól, mint az idősebbek, akik egyötöde Talpra magyar! címmel rosszul emlékszik Petőfi költeményére.
A forradalom egyéb részleteivel kapcsolatosan már hiányos a magyar internetezők lexikális tudása. Ötből négy magyar tévesen úgy gondolja, hogy Petőfi Sándor olvasta fel a 12 pontot a Nemzeti Múzeum előtti téren, és csak a válaszadók 10 százaléka jelölte meg helyesen Jókai Mórt. Csupán minden tizedik kitöltő tudja, hogy a márciusi ifjak soraiban 18 év alatti forradalmárok is harcoltak.
