“A fehér akác ne kerüljön rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza” – erre kérte levélben Janez Potocnik környezetvédelmi biztost Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak a mezőgazdaságban a nem őshonos fajok, ezért tenne ötven fajt, köztük a fehér akácot, tiltólistára az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága. Dánia a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc esetében szeretné megmenteni a tiltólistától, a britek pedig a vízi jácintot.
| A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, onnan került Európába a XVII. században, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötése érdekében. Az akác jelenleg a magyarországi erdőterület 24 százalékát foglalja el. |
Az akácfa virága az akácméz alapja is, szóval, ha tiltólistára kerülne az akácfa, a mézétől is el kellene búcsúznunk.
Magyarország azzal érvel, hogy nálunk az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a méztermelés nagyon fontos.
A bizottság által tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. Diplomaták szerint ha az akác felkerül a listára, nem kell azonnal elkezdeni irtani, ám a termesztéshez, megújításhoz szükséges dolgok kereskedelmének és a telepítés támogatásának teljes tiltása beindíthatja az állomány spontán, természetes pusztulását.
Mi a baj az akáccal?
1.Spontán terjedése veszélyezteti a természetes fafajú erdőket, valamint gyepterületeket, köztük a kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, hungarikum élőhelyeket. A faj mind gyökérről, mind tuskóról kiválóan sarjad, magja mintegy ötven évig megőrzi csírázóképességét a talajban, ezért ahol megtelepedett, onnan gyakorlatilag kiirthatatlan.
2. Az akác nagymértékben átalakítja területén a termőhelyet, csökkenti az élővilág változatosságát. Megnöveli a talaj nitrogéntartalmát, ami hosszú távon a bomlási folyamatok növekedését, a szénmérleg megváltozását is eredményezi. A levelének bomlása során felszabaduló anyagok megakadályozzák a természetes erdei aljnövényzet kialakulását.
3. A magyarországi természetközeli területek mintegy 200 ezer hektárját veszélyezteti az akác megjelenése és inváziója.
Ugyanakkor pedig az akác teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos, és a gyakorlatban nem is lehetséges a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának álláspontja szerint.
A végén pedig még ennyit tennénk hozzá, hogy ne felejtsük az akác zenetörténeti fontosságát sem:
