| Mezítláb, szabadon
Gyermekkorban kell gondolni a megelőzésre, a láb izmainak megerősítésére. Jó, ha elviszik trambulinozni, és hagyják ugrálni a gyereket akár az ágyon is, vagy nyáron vidékre küldik a nagymamához, ahol mezítláb rohangálhat a kertben, a mezőn, a homokban. Az egyenetlen, nem lebetonozott talaj megmozgatja és megerősíti a lábfej legapróbb izmait is, amíg az egyensúlyt megtalálja, így egészséges hosszanti és keresztboltozat alakulhat ki. Hasznos információk: |
A láb viseli a test terhét, megteremti az egyensúlyt állás és járás közben. Huszonhat csont, inak, szalagok és izmok összehangolt működése kell ahhoz, hogy lépni, futni, ugrani tudjunk. A lúdtalp, a bütyök, a kalapácsujj, a tyúkszem és más deformitások kialakulásáért többnyire a nem megfelelő lábbeli és az elkényelmesedett lábizmok okolhatók.
A talp három ponton támaszkodik a talajra: a nagylábujj mögötti és a kisujj mögötti párnára, továbbá a sarokcsontra. Járás közben boltozatos szerkezete tompítja a földet érés megrázkódtatását, a láb csontjainak dinamikus rendeződésével kiegyensúlyozza a talaj egyenetlenségeit. A rugalmas teherátvitelről kettős boltozat gondoskodik: a szélső lábujjak mögötti támaszkodási pontok között ível a harántboltozat, a sarokcsonttól a nagylábujj mögötti, valamint kislábujj mögötti feltámaszkodási pontok között – az ujjak felé legyezőszerűen szétterülve – húzódik a hosszanti boltozat. Ez a szerkezet lengéscsillapítóként működik a láb talajra érésekor, rugalmasságánál fogva segít az átgördítésben és elrugaszkodásban. Nedves homokban sétálva kirajzolódik az egészséges láb jellegzetes, piskóta alakú talpnyomata.
– Úgy lett a lábunk megteremtve, hogy egyenetlen, rugalmas talajon futunk a mamut után. Ehelyett ma lebetonozott utakon járunk, kemény felületeken, nem megfelelő cipőben. Mindez hozzájárul számos fájdalmas lábdeformitás kialakulásához – állítja dr. Sződy Róbert ortopéd sebész, traumatológus szakorvos. Ráadásul nem mindig engedhetjük meg magunknak, hogy azt viseljük, ami a lábnak jó. A megjelenést különféle alkalmakhoz, munkahelyi előírásokhoz kell igazítani, de nem jó egész nap körömcipőben lenni, mert a hölgyek lába megfájdul.
Cipő: szükséges rossz
 |
| dr. Sződy Róbert |
Baj, hogy egy kaptafára készülő konfekciócipőkbe kell belekényszeríteni a sokféle, egyéni adottságokkal rendelkező lábakat. Pedig fontos lenne, hogy széles és keskeny lábra egyaránt készüljön megfelelő méretű lábbeli, ami nem kényszeríti rendellenes tartásba. De a cipővásárlás szempontjait többnyire a divat diktálja.
Kényelmesnek tűnik, mégsem ajánlott sarok nélküli, saru jellegű cipőt viselni, mert ahogy a láb a kemény burkolathoz csapódik, sorozatos mikrosérüléseket szenved el. Az ideális sarokmagasság 2–4 centiméter.
Csábítóan nőies, mégis kifejezetten egészségtelen a tűsarkú. Tény, hogy nyúlánkabbnak mutatja az alakot, de előnytelenné teszi a tehereloszlást. A testsúly a harántboltozatra nehezül, a térd- és csípőízület természetellenes tartásba kényszerül, a sarok kis felülete pedig bizonytalanná teszi a járást, könnyen kificamodhat a boka. Csak alkalmanként javasolt viselni!
Bár a fiatalok szeretik, az edzőcipő sem jó megoldás. Már minden szabadidős tevékenységre külön lábbelit terveznek, a sportcipőket az adott mozgáskultúrának megfelelően fejlesztik ki. Általános, napi használatra azonban nem alkalmasak, mert ami edzés közben védi az izmokat a túlterheléstől, az normál körülmények között gátolja a megfelelő izommunkát.
Vannak, akik csak speciális gyógycipőt tudnak viselni.
– A gyógycipő nem gyógyít, de megszünteti a panaszokat, és a romlás következményeit lehet megelőzni vele – hangsúlyozza dr. Sződy Róbert.
| A Tyúkszem
A kényelmetlen cipő okozta nyomás hatására a bőr felső szarurétegének megvastagodásával óvja a csontot az irritációtól. Kialakulhat a talpon, a két ujj között vagy az ujj oldalán. A felszíni bőrkeményedés alatt egy ék alakú bőrtüske nyomul hegyével a csonthártya felé, és ha ideget ér, minden lépés szörnyű fájdalommal járhat. Kezelhető házi módszerekkel, patikában kapható tapaszokkal, de jobb pedikűrösre bízni a tyúkszem szakszerű eltávolítását. |
Lúdtalp, bütyök, kalapácsujj
– A lábdeformitások kialakulásában szerepet játszanak genetikai adottságok, hajlamosító tényezők, a városi életmód, az előnytelen lábbeli – sorolja az okokat a szakorvos.
– A leggyakoribb panasz a lúdtalp, a bokasüllyedés. Gyermekkorban ritkán van szükségbetétre, mert a lábboltozat még alakítható, kemény kérgű, a sarkat jól tartó cipő viselésével, és rendszeres lábtornával kezelhető, így ezt a rendellenességet felnőttkorra kinőheti.
Felnőtteknek bokasüllyedés esetén – ha panaszt okoz, például láb-, térd- vagy derékfájást – az egyéni talpnyomat alapján készített lúdtalpbetét viselése javasolt. Ajánlott félévente vagy gyakrabban cserélni. Fiatal nők tipikus problémája a bütyök. A hegyes orrú, magas sarkú cipő viselése rendellenes tartásba kényszeríti a lábujjakat, ezért a nyomásnak kitett részen, a nagylábujj ízületénél gyulladás alakul ki, idővel csontfelrakódás, bütyök jön létre. A lábbeli okolható a kalapácsujjért is. A szűk cipőben a második és harmadik ujj nem fér el, ezért fölfelé nyomódik, egymásra torlódik, végül ebben a helyzetben rögzül. Kalapácsujj és bütyök a harántboltozat süllyedése miatt is létrejöhet.
– A lábdeformitások többsége megelőzhető lenne, ha nem a lábat próbáljuk a cipőhöz alakítani, hanem a cipőt formálják úgy, ahogy az a lábnak jó – mondja dr. Sződy Róbert.
– A bütyök, a kalapácsujj olyan elváltozások, amelyekkel akkor kell foglalkozni, ha panaszt okoznak és zavarják a cipőviselést. Lehet a műtétet választani, az Egyesült Államokban ezeket a sebészeti beavatkozásokat “lábkozmetológiának” nevezik, mert a láb “szép” lesz, és a beteg normál cipőt tud viselni. De érdemes azon is gondolkodni, hogy a lábbeli alakításával, gyógycipővel lehet-e helyet csinálni a fájdalmas kinövéseknek, az ugyancsak fájdalmas műtét helyett.
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
