| Láthatatlan munkások A ház körüli munka Magyarországon túlnyomórészt ma is a nők dolga, amelyet sokan a fizetett munkájuk után hazaérve, gyakorlatilag második műszakként teljesítenek. Ez a munka nemcsak láthatatlan, de fizetetlen, ráadásul nem sok megbecsülést élvez. Egy átlagos, fizetett munkát is végző magyar nő hétköznapján 8-9 óra munka és 2 óra utazás után 6 óra jut a háztartási munkára és a családra. A KSH adatai szerint a fizetett munkát végző nők átlagosan napi két és fél órát, a férfiak pedig alig 58 percet fordítanak magára a házimunkára. Jelentős különbség akkor sincs ezen a téren, ha csak egy kenyérkereső van a családban, és az is a nő. Nem szabadidő kérdése tehát, hogy a férfi mennyi munkát vállal otthon, sokkal inkább a megszokás, a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás miatt marad a nemszeretem munka a nőkre. Egyenlőség messze nincs e téren, és akkor a ház körüli munkákat, a csecsemőgondozást, betegápolást, gyereknevelést, idősgondozást nem is néztük, csak a napi rutinfeladatokat. Forrás: feminfo.postr.hu |
Sheryl Sandberg nemcsak a Facebook operatív igazgatója, de számos előadás és a Dobd be magad című nagy sikerű könyv is az ő nevéhez kapcsolódik. Egyik legfontosabb üzenete ez: “Make your partner a real partner!“, azaz: “Tedd a párodat igazi partnerré!“. Szerinte az egyenlőség például a házimunka igazságos (értsd: egyenlő) elosztását is jelenti.
Ennek ellenére, amikor a férjét elkezdték faggatni az otthoni feladatok arányairól, ő gondolkodás nélkül bevallotta, hogy a teendők túlnyomó részét bizony a felesége végzi. Elgondolkodtató, hogy még azokban a családokban is ez a helyzet, ahol a nő az egyenjogúság élharcosa. Miért olyan nehéz ez a kérdés? Miért nem magától értetődő, hogy ha egyszer a nő is (legalább) ugyanannyit dolgozik a munkahelyén, mint a férje, akkor a család közös teendőiből se vállaljon többet a párjánál? Mert így neveltek minket? Ezt láttuk otthon mi is, a férjeink is?
Szituáció 1. Délután 4 és 5 között feláll a nő a munkahelyén, elhozza a gyerekeket az óvodából, iskolából. Hazafele beszalad a boltba, otthon elkészíti a vacsorát, játszik és tanul a gyerekekkel. Apa (jó esetben) hazaér a fürdetésre és a vacsorára. Vacsora után a nő még gyorsan elpakol, esti mesét mond és lefekteti a srácokat, sokszor pedig újra bekapcsolja a számítógépét, hiszen a gyerekek miatt nem sikerült mindent napközben befejeznie. Hétvégén a nő kitakarít, mos, vasal, a férfi jó esetben elintézi a bevásárlást (kivéve piac), és amíg a feleség főz, játszik a gyerekekkel.
Szituáció 2. Egyik nap a nő, másik nap a férfi hozza el a gyerekeket az óvodából, iskolából. Ez mindig attól függ, ki tud előbb felállni az íróasztal mellől. Az, aki előbb hazaér, beleveti magát a teendőkbe, és amikor a másik is megérkezik, automatikusan csatlakozik, hogy hamarabb végezzenek. Miután a gyerekek lefeküdtek, jöhet a kikapcsolódás, részben együtt, részben egyedül, rosszabb esetben kinek-kinek a saját, befejezetlen munkahelyi feladata. Hétvégén ugyanez a helyzet, megbeszélik, hogy mik a feladatok, és ki mit csinál meg belőle. Pihenés akkor van, ha a másik sem robotol a konyhában, kertben, garázsban, vagy bárhol.
Vajon melyik a jellemző felállás egy mai párkapcsolatban? Min múlik a forgatókönyv? A nők önérvényesítő képességén, ahogy Sheryl Sandberg állítja? Megkérdeztünk két elfoglalt, sikeres nőt, ők hogyan osztják meg a feladatokat otthon, és mennyire egyértelmű náluk, hogy a férjek aktív résztvevők.
“A házimunka jelentős részét kiszervezzük”
Baktay Zelka pszichológus, családterapeuta
“A házimunka mindig újratermelődik, ami azt is jelenti, hogy könnyebb észrevenni, ha koszos a padló, ha por van a polcon vagy morzsa a konyhapulton, mint azt, ha minden tiszta. Sok konfliktustól kímélheti meg magát az ember, ha ezt fejben tartja. Azt is mindenki pontosan tudni szokta, hogy ő mennyit dolgozott, ezzel szemben hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy lehet, hogy a másik is ugyanennyit tett hozzá a háztartáshoz. Hozzánk hétköznap jár egy lány, aki naponta nyolc órát segít nekünk a házimunkában éppúgy, mint a páciensek fogadásában, vagy a telefon felvételében. Ha kora délután hazaérnek a gyerekek, ebédet ad nekik, és megnézi azt is, hogy mi a házi feladatuk.
Vagyis mondhatjuk, hogy a házimunka jelentős részét mi kiszervezzük, ettől függetlenül napi három-négy órát biztos mi is hozzáteszünk fejenként. Főzés, bevásárlás, reggeli és uzsonnakészítés, kutyasétáltatás, állatok ellátása, mosás, kenyérsütés, számos feladat akad még, amit szívesen végzünk mi magunk. Például azért, mert közben egyedül lehetünk, és elmélyedhetünk a saját gondolatainkban. Vagy azért, mert az adott házimunka, – jellemzően az étkezéssel kapcsolatban – fontos és örömteli tevékenységet jelent.
Az, hogy melyik feladatot ki végzi, függ a ritmusunktól is. Én szeretek korán kelni, vagyis a reggeli teendőket könnyebben, szívesebben megoldom, Miklós este még sokáig friss, ő ilyenkor tartja a frontot. Valahogy a természetünk is közrejátszik abban, hogyan osztjuk el a feladatokat. Mivel Miklós klasszikus családfő alkat, a “kerítésen kívüli” dolgokat biztosan ő intézi, én szívesebben foglalkozom magával a házzal. De ez sincs kőbe vésve, hiszen délután nálam sokszor beindul a “női biológia”, vagyis futok a gyerekekért, ő pedig nagyon szeret főzni nekünk. Egy sor dolgot leegyszerűsítettünk. Folyamatosan frissítünk egy elektronikus bevásárlólistát, vagyis amint valami elfogy, beleírjuk, így amikor Miklósnak akad egy kis ideje, rögtön tudja, mit és hol kell beszereznie. Ha valami probléma adódik, megnézzük, hogyan oldható meg a legkönnyebben.
A hétvégén szerencsére sokszor csatlakozik hozzánk valamelyik nagymama. Miklós anyukája imád főzni, ez tehát automatikusan az ő vállalása, aki közülünk ráér, az mosogat el utána. De a legfontosabb nem ez, hanem az, hogy megmaradjon itthon a derű: lehet, hogy tele van a konyhapult morzsával, vagy nem tökéletes a rend, de az egymásra mordulást mindannyian igyekszünk elkerülni.”
Természetesen nem mindenki engedheti meg magának, hogy megfizesse a segítséget, még akkor sem, ha a férfi és a nő is keményen dolgozik. Nézzünk egy példát arra, amikor a családtagoknak kell megoldani otthon mindent.
“Hétköznap enyém a háztartás, de hétvégén mindent közösen csinálunk”
Dr. Balázsi Katalin fizikus kutató, MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Vékonyrétegfizika osztály osztályvezető-helyettese
A(z) “A te párod segít a házimunkában?” című szavazás véget ért!
A szavazók többségének véleménye szerint:
Nem sokat, de cserébe más dolgokat elintéz
A szavazók többségének véleménye szerint:
Nem sokat, de cserébe más dolgokat elintéz
“Hétköznap enyém a háztartás és a két óvodás gyerekünk körüli teendők jelentős része is. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy én el tudok jönni fél 5- kor, a férjem felsővezető, ő 7 és 8 között ér csak haza. Elhozom a gyerekeket 5-kor, és ha jó idő van, csavargunk még egyet, ha el kell intézni valamit, elintézzük, fél 7 körül érünk haza. Nekiállok a vacsora és a másnapi ennivalók elkészítésének (a gyerekek ételallergiásak, ezért a napi háromszori étkezésüket itthonról oldjuk meg), ha közben befut a férjem, többnyire leül játszani a gyerekekkel. A fürdetésnél és az altatásnál már mindketten jelen vagyunk, általában 9 után van csend. Ezután próbálunk pihenni de előfordul, hogy kell még egy kicsit dolgozunk
Én korán kelő alkat vagyok, 5-kor szól az óra, elkészítem a kávét, amit mindig együtt iszunk meg, annál is inkább, mert ilyenkor beszéljük meg, hogy kivel mi fog történni aznap. Ilyenkor szoktam vasalni is, tíz perc alatt kész, amit aznap felveszünk. Dobozokba pakolom az aznapi reggeliket, ebédeket és keltem a gyerekeket. A nagybevásárlást is általában én intézem, pénteken ebédszünetben, vagy rögtön ebéd után.
A szombat délelőtt a takarításé, főzésé. Ezeket már elejétől a végéig közösen végezzük.Valahogy kialakult, hogy ki mit csinál: a férjem porszívózik, locsol, füvet nyír, enyém a konyha és a mosás, felmosás. Délre mindig végzünk, megebédelünk, és miután bepakoljuk a mosogatógépet, vége a háztartással kapcsolatos teendőknek. Olyan sosincs, hogy akármelyikünk feltett lábbal olvasgatna, míg a másik dolgozik.
Összességében számomra ez így ideális, bár hétköznap a háztartás és a gyerekek körüli teendők nagy része az enyém, ez nem jelenti azt, hogy például ha középvezetőként nekem van halaszthatatlan munkahelyi elfoglaltságom a tavaszi szünet alatt, akkor ne a férjem venne ki automatikusan szabadnapot. A lényeg, hogy ezeken a kérdéseken nálunk sosincs vita, mert a vége úgyis az, hogy maximálisan támogatjuk egymást a karrierépítésben, és ahhoz képest, hogy ki mennyi időt tölt otthon, a háztartást is közösen visszük.”
|
“Nem sok dolog van, amit egy férfi ne tudna megcsinálni otthon” “A láthatatlanul és sokszor minden elismerés nélkül végzett munka rengeteg nőt gátol abban, hogy teljes munkaidőben, rendesen megfizetett, vagy előléptetésre reményt adó munkát vállalhasson” – állítják a női egyenjogúság témájával foglalkozó feminfo blog szerzői. “Márpedig ez nemcsak a család anyagi helyzetén ront, de válás esetén különösen súlyos anyagi problémákkal nézhetnek szembe a felek, és bizony a nők nyugdíjába sem számítják bele az otthoni helytállást. Hiába teszi boldoggá és pótolhatatlanná a nőt a gyermeknevelés, szabadság, helyettesítés nélkül akár heti hét napon át 24 órás munkanapokkal, ezt csak a szolgálati időbe számít(hat)ják bele. A házimunkát pedig semmibe. Azokról is szólnunk kell, akik nem is önszántukból, saját boldogságuk érdekében maradnak otthon, és dolgoznak keményen éveken át, hanem a megfelelő minőségű intézményi ellátás és pénz hiányában nem tudják szakemberekre bízni sérült, beteg, vagy idős családtagjaikat. Ha választani kell, akkor szinte mindig az alacsonyabb keresetű nő az, aki feladva az állását a családért a négy fal között marad, és akár egy életen át láthatatlan, huszonpárezer forinttal kompenzált munkára kényszerül. Egyes tanulmányok arra is felhívják a figyelmet, hogy alapvetően téves az az elképzelés, hogy a nők számára az otthoni feladatok és szerepek (háztartásvezető, anya, gondozó, ápoló) természetesek, stresszmentesek és a nők örömmel, erőfeszítés nélkül látják el ezeket a feladatokat. A valóság az, hogy sokakat egyáltalán nem boldogít az otthoni munka: ahogy a férfiaknak, a nőknek is problémás lehet, hogy nincsenek világos követelmények és visszajelzések, sosincs teljesen kész semmi. Nem véletlen, hogy a fizetett munkát végző nők többsége elégedettebb az életével, és a világon mindenhol jobb egészségi és mentális állapotról számolnak be, mint azok a társaik, akik otthon dolgoznak. A háztartás és a gyerekek ellátása egyetlen családban sem kellene, hogy kizárólag az anya dolga legyen. Nem teszünk jót azzal, hogy a férfira hagyjuk, hogy kiválassza, miben “segít” otthon. Nem sok dolog van, amit egy férfi ne tudna megcsinálni otthon, és bizony érdemes a gyerekeinket is önállóságra nevelni. Az egyenlőség nem a nők ügye. Mindenki jól jár, ha a nemétől függetlenül egyformán helyt tud állni kenyérkeresőként, a házimunkában és a gyermekgondozásban. Az egyenlőség kifizetődő, és az egész társadalom számára hasznos.” *** “A feminfo szerkesztőiként saját személyes életünkben szerencsésnek vagyunk mondhatók. A feminfót ketten írjuk és szerkesztjük egyéb, rugalmasan és otthonról végezhető munkáink mellett. Kettőnknek összesen öt, kisiskolás kor alatti gyereke van. Azonban nemcsak szerencse kérdése mindez: csak azért jut minderre elegendő időnk és energiánk, mert mindkettőnk házastársa aktívan kiveszi a részét a gyerekneveléssel és a házimunkával járó feladatokból. Nem nagylelkűségből, hanem azért, mert ezt ők is így tartják helyesnek és igazságosnak.” |
