A Józsefvárosi Önkormányzat elutasította a Kék Pont Alapítvány 2013-as szakmai beszámolóját. Ezt megelőzően, 2013 szeptemberében, a képviselő-testület váratlanul felmondta a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződést, később kezdeményezte azt is, hogy az alapítványt zárják ki a Józsefvárosi Kábítószer-egyeztető Fórumból.
A kerület vezetői már eddig is egyértelművé tették: a Kék Pont nem éppen “kívánatos” náluk, az intravénás droghasználók számára működtetett anonim tűcsereprogram körül izzott a vita, a kerületi vezetők álláspontja szerint a környéken eldobált tűk miatt az alapítvány tevékenysége problémákat okoz a kerületnek és a helyi lakosoknak. Mostantól viszont úgy tűnik, munkájuk el is lehetetlenül.
Jó hírnevét (is) félti a Kék Pont
Barna Erika, az alapítvány kommunikációs vezetője szerint a bizottsági ülésen dr. Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő ismét kemény vádakkal illette az alapítványt, megkérdőjelezve a beszámoló dokumentumban olvasható tények hitelességét, és számos, a Kék Pont jó hírnevét sértő kérdést is felvetett.
“Egy sor olyan érv hangzott el ellenünk, amelyeket tételesen cáfolni tudunk, csakhogy mi szót sem kaptunk az ülésen. Hiányolták a költségvetésünket, az ÁNTSZ-engedélyt, jóllehet ezeket az eddigi évek gyakorlata alapján sosem kérték tőlünk. Más kérdés, hogy nem is a működési beszámolóhoz tartoznak, ettől függetlenül az engedély is megvan, a költségvetésről pedig elkészült az anyag, csakhogy az a közhasznúsági jelentéshez tartozik, amit májusban tárgyal a kuratórium, és a hónap végén kell minden alapítványnak leadnia” – mondja a vezető, aki a szervezet honlapján már összeállította valamennyi önkormányzati kifogás tételes cáfolatát. Számára és munkatársai számára érthetetlen, miért gondolja a kerület, hogy szakmai segítők nélkül old majd meg egy, ezt a kerületet különösen súlyosan érintő problémát. Ahogy nem értik azt sem, hogy ha másik két kerületben tökéletesen elégedettek a munkájukkal, vajon mi lehet itt a valós kifogás?
Drogszemét pedig van, ha tetszik, ha nem…
“A drogszemét, ha tetszik, ha nem, létezik. Ennek eltakarításáról kötöttünk egy hármas együttműködési megállapodást; a mi munkatársaink a lépcsőházakban, eldugott helyeken keletkezett drogszemét begyűjtését vállalták és végezték is erejükhöz mérten. Ezenkívül épp a legproblémásabb fogyasztókat értük el a tűcsere-programban, akiket amúgy lehetetlen. Józsefvárosnak minden korábbi civil szakmai javaslat ellenére sincs jelenleg sem drogstratégiája, így az injekciós droghasználókat fogadni képes, kiépített és átlátható kliensutakat biztosító ellátórendszere, ezen belül drogambulanciája sem” – állítja Barna Erika.
Az alapítvány szerint folyamatosan és drasztikusan emelkedik a Kék Pont nyolcadik kerületi tűcsereprogramjának forgalma, jelenleg átlagosan 130-170 fő kér segítséget. “Drogprobléma tehát van a Józsefvárosban, méghozzá óriási, akár a Kék Ponttal, akár nélküle. Most Józsefváros képviselői úgy döntöttek, hogy a Kék Pont anyagi ellehetetlenítésén keresztül elvágják az utat ehhez a klienskörhöz, lényegében lemondanak több ezer kerületi drogfogyasztóról és arról, hogy bekerüljenek az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe” – írják honlapjukon a Kék Pont szakemberei. Az, hogy a szakmai beszámolót elutasították, azt jelenti, hogy a civil szervezettől Józsefváros megvonja a kedvezményes bérleti díjat, s a bérlő, a kedvezményes és a piaci bérleti díj közötti különbséget visszamenőleg is, 2014 januárjától köteles megfizetni. Vagyis úgy tűnik, azt, amit az önkormányzatnak nem sikerült szakmailag és szakmapolitikailag elérnie az elmúlt hónapok alatt, mármint hogy a Kék Pont beszüntesse tűcsere-szolgáltatását a kerületben, azt most megpróbálja a program anyagi ellehetetlenítésén keresztül – állítják a civilek.
Az ügyben megkerestük az önkormányzatot, illetve személyesen a képviselő asszonyt, hogy megtudjuk, pontosan mi a gond az alapítvánnyal, van-e lehetőség az egyezségre, és egyáltalán: hogyan tovább a józsefvárosi drogügyben? Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Mi a tűcsereprogram haszna, és kinek mi baja vele?
A tűcsereprogram legfőbb célja a HIV és HCV terjedésének megakadályozása. A használt eszközöket, tűket, fecskendőket, szűrőket begyűjtik – ezzel megakadályozva a betegségek terjedését –, majd ingyenesen kicserélik azokat. Emellett sokszor a biztonságos szerhasználathoz és szexuális védekezéshez is kapnak tájékoztatást, illetve eszközöket az érintettek. Többféle tűcsereprogram működik: állandó telephelyű intézetekben, mobil tűcsereprogramok során és mobillétesítményeknél, utcai megkereső programoknál, tűcsere-automatáknál és a gyógyszertárakban is van lehetőség a cserére. 2009-ben 18-ról 21-re növekedett az ezzel foglalkozó szervek száma. Az adatokat a Nemzeti Drog Fókuszpont gyűjti össze, és minden évben elkészíti éves jelentését. 2009-ben 392 336 tűt osztottak ki, a hozott, illetve gyűjtött fecskendők száma 248 881 darab, ez az előző évhez képest 32, illetve 41 százalékos emelkedést jelent. A rendőrség és a tűcsereprogram között kötött együttműködési megállapodás értelmében a rendőrség célirányosan nem vizsgálja a megjelenteket, nem indít eljárást, ha az illetőknél használt vagy steril tűket találnak, hogy a fecskendők akadálymentesen visszakerülhessenek a programba.
