Bántalmazott magzatok

A magzat képességei

Az elmúlt évtizedekben fordult a pszichológia figyelme a méhen belüli fejlődésre, és kutatások ezrei születtek a magzatok képességeivel kapcsolatban. Sokáig az emberi fejlődést csak a születéstől kezdve írták le és kísérték figyelemmel, feltételezve, hogy a terhesség idején a magzat egy zavaros világban él, amiről alig vesz tudomást, és a lelki fejlődése a születése után kezdődik. Mára azonban kiderült, hogy az újszülött már működő érzékszervekkel születik, és bizonyíthatóan képes tanulásra és emlékezetre, ami azt jelenti, hogy ezek a képességek még magzati korában fejlődtek ki.

Milyen tudással is rendelkezik a magzat? A terhesség nyolcadik hetétől a gyermek szervei már megjelennek, de fejletlenek. A magzat képes mozogni, fejfordítással reagál testének érintésére, képes ujjait behajlítani. A testi fejlődés egyik legfontosabb időszaka a fogantatástól számított 10–11. hét, amikor az idegsejtek fejlődése ugrásszerűen történik, és a magzat különösen fogékony a károsító hatásokra.

Egyre többet érez

A terhesség második harmadától már minden érzékszerv működik, a baba képes az őt ért információt feldolgozni. Legfőbb érzékelési módja kezdetben a bőrérzékelés, és különös módon képes vizuális és akusztikus ingereket is érzékelni a bőrén keresztül. Mielőtt még a látása és a hallása kialakulna, a baba már a bőrén keresztül képes a fényt és a hangokat érzékelni. Kiváló az egyensúlyérzéke, képes a magzatvízben lebegve meghatározni helyzetét az anya testéhez képest. Ahogy telnek a hetek, egyre mozgékonyabbá válik, az ujjszopás például már a 13. héttől megjelenik. Hőérzékelése kiváló, ha édesanyja belázasodik, azt a gyermek is megérzi.
A 20. héttől már jól érzékeli a fájdalmat, sőt az idegpályák éretlensége miatt még erőteljesebben is, mint a felnőttek, és teljesen védtelen ellene. Ízérzékelése csodálatosan fejlett, és bár a méh valóban nagyon zajos hely (mintha egy autóban utaznánk), hallása is remek. 

Társas lények

A babák felismerik szüleik hangját, és jobban szeretik a magasabb hangokat és az értelmes beszédet. Kedvelik Vivaldit és Mozartot, de nem rajonganak Brahmsért és a rockzenéért. A látásuk fejlődik a leglassabban, de a 16. héttől érzékelik a fényt, például egy vaku villanását, születésükkor azonban még erősen rövidlátók. Sokat alszanak, képesek felismerni verseket és dallamokat, és egyes elméletek szerint minden történést tárolnak a sejtemlékezetükben, egészen a fogantatás pillanatától. Összetett mozgásokra képesek, és Piontelli olasz magzatkutató megfigyelése szerint kifejezetten társas lények. Ikermagzatok megérintik egymást, összedörzsölik arcukat, kialakult szokásai vannak, amelyek egy része születésük után is megmarad.

A baba több csatornán keresztül kapcsolatban van édesanyjával. Reagál annak mozgására, beszédére, és közvetlen kapcsolatban állnak érzelmi szinten a köldökzsinóron keresztül, hiszen az anya érzelmi változása a testében biokémiai reakciókat indít el, ami a véren keresztül eljut a magzathoz is.

Stresszes mamák

A közvélekedés is úgy tartja, hogy a várandós anyáknak nem szabad idegeskedniük, mert árt a magzatnak. A magzatkutatások alapján tudjuk, hogy ez valóban így van, az anyai stresszt a gyermek közvetlenül érzékeli a vérbe kerülő hormonokon keresztül. Az ismétlődő stressz az azonnali hatáson kívül hosszú távú hatásokkal is jár. Sokat idegeskedő anyák gyermekei kisebb súllyal születnek, kevesebbet alszanak, ingerlékenyebbek, idegesebbek, sírósabbak és hajlamosabbá teszik súlyos pszichés betegségekre. Családon belüli konfliktusok hatására gyakoribbá válik a hörghurut, míg azoknál a gyerekeknél, akiknek édesapja a terhesség alatt hunyt el, a skizofrénia jelenik meg gyakrabban.

Érzelmi elhanyagolás

Ahogy a gyermekek esetében, úgy a magzatoknál is létezik érzelmi elhanyagolás. Azok az anyák, akik elutasítják terhességüket, depresszióval és agresszióval reagálnak terhességükre, általában több nehézséget tapasztalnak a várandósság során, több komplikáció merül fel a szülés során, és gyakoribb az újszülöttek alul- vagy túltápláltsága. A kicsik születésük után lassan fejlődnek, betegesebbek, gyakori a közömbösség és a sírás hirtelen váltakozása esetükben.
Egy prágai vizsgálatban hosszú távon követték nyomon olyan gyerekek fejlődését, akiket édesanyjuk el akart vetetni, de nem kapott rá engedélyt. Ezek a gyerekek jellemzően kisebb súllyal születtek, és a szülésnél több orvosi segítségre volt szükség. Később az iskolai teljesítményük is alacsonyabb bizonyult, több konfliktusuk akadt az iskolában, mint kortársaiknak, dühösebbek és ingerlékenyebbek voltak, és nem szívesen jártak iskolába. Felnőttkorukban az alkoholizmus és a bűncselekmények elkövetése kétszer, míg az öngyilkosság négyszer gyakoribbá vált náluk a normál lakossághoz képest.

Az egyik legsúlyosabb stresszforrás a terhesség ideje alatt a rendszeres bántalmazás. Szeretnénk azt hinni, hogy a családon belüli erőszak kisebb gyakorisággal jelenik meg ilyen esetekben, ez azonban nincs így, sőt a fizikailag bántalmazott nők 40 százalékát éppen a terhesség idején éri az első testi erőszak. Ennek több oka is lehet: egyrészt a férfi féltékenysége a magzatra, valamint az a feltételezés, hogy a nő a terhessége idején kiszolgáltatottabb a partnerének, nem fogja elhagyni. A terhesség alatti bántalmazás a stressz eddig említett hatásain kívül sokszor végzetes következményekkel, vetéléssel, súlyos sérülésekkel jár.

Drogos babák

A méhen belüli magzat veszélyeztetésének egyik legelterjedtebb esete az anya szenvedélybetegsége: nikotin-, alkohol- vagy droghasználata. Jellemző módon hazánkban a terhesség alatti alkoholfogyasztás és dohányzás elterjedt, és számos téves hiedelem terjedt el, ami támogatja a szerfogyasztást. “Egy pohár bor nem árt, sőt használ is.” “Többet árt a babának, ha ideges vagyok, hogy nem gyújtok rá, mintha rágyújtok”, ezek a mondatok akár elfogadhatónak is tűnhetnek, de gondoljunk bele egy pillanatra, hogy mit szólnánk ahhoz, ha egy újszülött csecsemőt itatnánk meg egy pohár borral, vagy fújnánk az arcába füstöt. Bizony, érezzük mindannyian, hogy ez káros a gyermekre nézve, természetesen ugyanez érvényes a magzatra is.
A dohányzás hatására nő a bölcsőhalál kockázata, a méhlepény rendellenesen fejlődik, a magzat kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jut, sokkal gyakoribb lesz az idő előtt születés és a kisebb születési súly.

Hosszú távú hatások

A rendszeres alkoholfogyasztásnak még pusztítóbb következményei lehetnek. A terhesség első harmadában, amikor a gyermek különösen sérülékeny, még az esetenkénti nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás is jelentős károsodást okozhat, ami később tanulási és viselkedési zavarokat okozhat. A rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó anyák gyermekeinek közel háromnegyedének fejlődésére kimutathatóan negatív hatással van az alkohol. Magzati alkoholszindrómának nevezzük azt a tünetegyüttest, amit alkoholbeteg anyák újszülöttjeinél tapasztaltak az orvosok. A tünetek közé tartozik az arc jellegzetes deformitása, értelmi sérültség, viselkedési zavarok és szívfejlődési rendellenességek. A magzati alkoholszindrómát egyelőre csak megelőzni lehet, gyógyítani nem.

Természetesen a droghasználó édesanyák veszélyeztetik leginkább magzatuk életét. Az anya vérén keresztül a gyermek is drogfogyasztóvá válik, ami korai terhesség vagy nagyfokú droghasználat esetén vetélést vagy súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat. A gyermekek később viselkedési problémákkal küzdenek, jellemzően alacsonyabb az intelligenciaszintjük. A babák 70 százaléka drogfüggőként születik, és életük első heteiben az elvonási tünetektől szenvednek, ami a felnőttek elvonásai tüneteihez hasonlóan nagy fájdalmakkal jár, és gondos orvosi felügyeletet igényel.

Segítség a legkisebbeknek

Sajnos a magzatok bántalmazása kapcsán sokkal kisebb a beavatkozás lehetősége, mint az idősebb gyermekek esetén. Természetesen fontos az orvosi és védőnői figyelem a veszélyeztetett anyáknál, a korai felismerés és ellátás a szerfüggőségek esetén. Az édesanya által elszenvedett bántalmazás esetén több krízisvonalon állnak rendelkezésre szakemberek, akik segíthetnek a bántalmazó kapcsolatból való biztonságos kilépés megszervezésében és az anyák biztonságos elhelyezésében.

A mindennapos stressz és szorongás hatásainak csökkentésében segíthet az édesanyának nyújtott pszichoterápiás segítség. Kiváló hatású a várandósság alatti autogén tréning, melynek során az édesanya megtanul relaxálni, így a baba mentesül a stresszhatásoktól, a rendszeres gyakorlás során az anya megerősítheti kapcsolatát gyermekével, és mindketten egészségesebb lelki és testi állapotba kerülnek.

Kapcsolatanalízis

Magyarként büszkék lehetünk, hiszen két pszichoanalitikusunk, Hidas György és Raffai Jenő dolgozta ki az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét, amely nagy szakmai érdeklődést váltott ki az egész világon. Módszerüket arra a megfigyelésre alapozták, hogy a skizofrén betegekkel való terápiás munkában gyakran jelennek meg meghatározó születés körüli és előtti élmények. Olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a várandósság alatt megelőzhetőek a későbbi súlyos lelki betegségek. A terápia során az anya mély relaxált állapotban kapcsolatot teremt magzatával, a pszichoanalízis szavaival élve a kettőjük tudattalanja kapcsolódik össze. Az eredmények magukért beszélnek, az édesanyák nemcsak a gyermekükkel való kapcsolatot képesek pozitívan megélni, hanem egészen konkrét testi segítséget is tudnak nyújtani gyermeküknek, például a gyermek szívritmusának stabilizálásával. A kapcsolatanalízisben részt vett újszülöttek mozgása és értelmi képessége gyorsabban fejlődik társaikénál, és vizsgálatok alapján intelligenciaszintjük is magasabb.

Felnőtt gyermekek

Mi történik, ha felnőttkorunkban tudatosul bennünk, hogy magzati korunkban olyan élményekkel szembesültünk, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak későbbi életünkre? Stanislav Grof, tavaly hazánkban járt neves pszichiáter kezdetekben LSD-vel, majd egy speciális légzésterápiával juttatta pácienseit módosult tudatállapotba. Azt tapasztalta, hogy ebben az állapotban lehetőség adódik a születés előtti és születés során tapasztalt traumák és elakadások közvetlen újraélésére, feloldására. Módszere biztonsággal alkalmazható, és hazánkban is elérhető holotróp vagy transzlégzés néven.

Eredményesen használható szomatoterápiás módszer a haptonómia, a gyógyító érintés tudománya, melyet a holland Frans Veldman alkotott meg. Az érintésen, tudatos jelenléten és érzelmi kapcsolaton alapuló módszer a testi emlékezetet szólítja meg, és a bizalom és biztonság légkörét állítja helyre. Segítségével a magzati kor sérülései gyógyíthatóak, és az anya-apa-magzat kapcsolat is javulhat, ami remek megelőzése a későbbi lelki problémáknak.

A magzati korban megélt veszteségek, generációs traumák feldolgozásában a Hellinger-féle családállítás is használható, ennek során csoportban vagy egyéni terápiás ülésen történik meg múltunk traumáinak felderítése és feloldása, a családi rendszerünk feltérképezésén keresztül.