Magyarországon jelenleg 46-an vannak olyanok, akikre tényleges életfogytiglant szabtak ki, közülük 33 ember ítélete jogerős. Egyetlen nő van közöttük, Szita Bence gyilkosa. Itthon 1990-ben törölték el a halálbüntetést, és csak három évvel később vált kiróhatóvá életfogytiglani fegyházbüntetés. 1999-ig ez volt a legsúlyosabb büntetési tétel, ez a szankció a mai napig kiszabható, sajátossága, hogy idővel, legkevesebb 25 évvel a büntetés megkezdése után, lehetővé teszi a felülbírálatot.
Nálunk több olyan kegyetlen gyilkosság is történt, amelynek elkövetői a Csillag börtönben töltik hátralévő életüket. A balástyai rém, aki 1998 és 2001 között bizonyíthatóan négy nővel végzett, tényleges életfogytiglani büntetését tölti a börtön HSR (Hosszú idejű Speciális Rezsim) körletében, de ugyanott van a százhalombattai gyilkos, aki 1994-ben négy nővel, köztük felesége húgával végzett. 1995-ben 25 évre ítélték, egyik interjújában megígérte: ha kiszabadul, újra ölni fog. Nők közül viszont egyedül Szita Bence gyilkosa az, aki biztosan élete végéig a börtönben marad.
P. Erika, Szita Bence gyilkosa
Két éve egy borzalmas gyerekgyilkosság zaklatta fel a közvéleményt. Szita Bence gyilkosa az egyedüli nő ma Magyarországon, aki élete végéig börtönben marad. Bence nevelőanyja, P. Erika felbérelt két hajléktalan férfit, hogy öljék meg a kisfiút. A nő a gyereket hibáztatta azért, hogy megromlott a viszonya élettársával, a fiú nevelőapjával. A nő és bűntársai, K. József és B. József 2012. október 29-én este a Kaposvár melletti erdőbe csalták a fiút. B. József ott a gyereket leütötte, majd kegyetlenül megölte. Közben a másik férfi megásta a sírját. P. Erika világított nekik zseblámpával, hogy borzalmas tettüket végrehajthassák a sötétben…
Ny. S. Andrea, a férjét felgyújtó nő
A berettyóújfalui pedagógus 2010 februárjában a férjének különböző szereket kezdett adagolni ételben és teában, és depressziósnak akarta beállítani őt, hogy öngyilkosságnak álcázza a gyilkosságot. Előbb elkábította bírósági titkárként dolgozó férjét, többször megszúrta, majd felgyújtotta. A nő a kalocsai börtönben tölti büntetését, és tavaly a rácsok mögött fogadott újra örök hűséget egy volt rendőrnek.
A két eset többek között a bíróság szemében is más. Míg P. Erika tényleges életfogytiglant (TÉSZ) kapott, addig S. Andrea életfogytos. A kettő között lényeges különbség van: Szita Bence gyilkosánál a bíróság előre kimondta, bármi is történik, az elítéltet nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. Az életfogytosok többségének viszont meghatározott idő – általában több évtized – elteltével van reményük erre, a berettyóújfalui nő leghamarabb 35 év múlva szabadulhat.
Magyarországon P. Erikán kívül összesen 26 elítélt tölti a tényleges életfogytiglani büntetésé. Ők valamennyien férfiak.
Halálbüntetés-mentes övezet
Ők a tész-esek, akiket csak fegyházban lehet elhelyezni, a szegedi Csillag külön körletében élnek. Ezeknek a raboknak az életéből a szabadulás reménye teljesen ki van zárva, különleges körülmények között tartják őket fogva. A napirendjük szigorúan beosztott, a többi elítélttel szinte nem is érintkezhetnek, ezért az olyan esetek, mint például a börtönlelkésszel való kapcsolattartás is a körletben történik.
A halálbüntetésről és a tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztésről folyamatosan zajlanak a viták itthon és a nagyvilágban egyaránt. A halálbüntetés ellenzői azzal érvelnek, hogy ez a legsúlyosabb büntetési tétel az EU emberi jogi politikájával ellentétes, mivel nem rettent el az erőszakos bűncselekményektől, viszont nem ad lehetőséget a téves bírói ítélet jóvátételére. A büntetést pártolók szerint azonban komoly elrettentő hatása van a halálbüntetésnek. Arról nem is beszélve – mondják –, hogy az életfogytig elítélt raboknak nincs vesztenivalójuk, így különösen veszélyesek a rabtársaikra és az őrökre, egy esetleges szökés esetén pedig mindenkire.
 |
| Szegedi Fegyház – Fotó: szeged.hu |
Vannak olyan országok, ahol évente több száz embert végeznek ki, az Amnesty International riportja szerint a listát Kína vezeti, mögötte Irán és Irak áll, az Egyesült Államok az ötödik. Fehéroroszország kivételével Európa teljesen halálbüntetés-mentes övezet. Jelenleg a világ 90 országa egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, 11 csak rendkívüli körülmények esetén. Ami most szerdán történt Missouri államban, az viszont igen ritka. Az amerikai legfelsőbb bíróság az utolsó pillanatban felfüggesztette egy gyilkosságért halálra ítélt férfi kivégzését, ugyanis a méreginjekció olyan hatóanyagot tartalmazhat, amely egy vele született betegség miatt gyötrelmes kínokat okozna az elítéltnek. Márpedig az amerikai alkotmány tiltja az ilyen büntetést.
Azt persze nem tudjuk, hogy mit kezd a magyar állam a strasbourgi döntéssel, már ha kezd vele egyáltalán valamit. Egy biztos: azt senki nem mondta, hogy ezeket az elítélteket ki kell engedni, csupán azt, hogy évtizedek elteltével lehetőséget kellene adni annak felülvizsgálatára, hogy szükség van-e a további fogva tartásukra. Kérdés, hogy megváltozhat az ember 35-40 év alatt a börtönben? És ennyi idő elég-e arra, hogy lerója a büntetését?
