Egy régi tanár kolléganőm mesélte, mennyire meglepődtek, amikor sokkal több diák olvasta el azt az angol nyelvű kötelező olvasmányt, amely nyomtatott példányok híján csak az interneten keresztül volt elérhető. Elhűlve és mérhetetlen irigységgel figyelem mostanában, ahogy unokaöcsém a mobiltelefonja segítségével tanulja az angol szavakat: a szókártya a képernyőn magyarul jelenik meg, de koppintásra megfordul, felfedve az angol megfelelőt. Ehhez csak annyi kell, hogy az egyik osztálytársa beírja a szavakat a gépbe, elküldi a többieknek, innentől kezdve az alkalmazás teszi a dolgát.
Mire jó?
Habók Lilla és Mázsás István online szakértők, az ELTE oktatói szerint gyümölcsöző lenne, ha a diákok és a szüleik is úgy tekintenének az internetre, mint egy könnyen elérhető, széles körben alkalmazható eszközre, ami azért nem csodaszer. Nemzetközi jellegéből adódik a világháló nyelvtanulásra való felhasználása, itt ugyanis bármelyik nyelven találunk anyanyelvi beszélőket, az adott országban írt szövegeket, friss híreket. Sosem volt ilyen egyszerű csiszolni a kiejtésünket és helyesírásunkat, az alapokat pedig ingyen is magunkévá tehetjük.
Sok megbízható tartalom jön létre könyvtárak segítségével; érdemes böngészni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vagy az Országos Széchényi Könyvtár online katalógusait, portáljait és adatbázisait. Az egyik legismertebb és legjobb aloldal a Magyar Elektronikus Könyvtár , ahol legálisan és ingyen juthatunk hozzá kötelező olvasmányokhoz és egyéb könyvekhez. A külföldi nyilvános adatbázisok közül az Europeana az egyik leghasznosabb, itt rengeteg kiváló képi, szöveges, multimédiás tartalmat nyújtó katalógus érhető el. Napjainkban számos vezető oktatási intézmény demokratizálja a tudás megszerzését.
A legjobb egyetemek legkeresettebb oktatói adják át tudásukat a katedra mellett online felületeken, akár ingyen is. MOOC (massive open online course – tömeges, nyílt online kurzus) a neve annak a földrajzi határokon átívelő oktatási programnak, amelyben az egyetemek oldalán különböző kurzusokra jelentkezhet a tanulni vágyó. A diák napi rendszerességgel olvassa a szakirodalmat, követi az internetes előadásokat élőben vagy videofelvételről, csoporttársaival a fórumfelületeken konzultálhat, és az internet segítségével küldi be dolgozatait. Ez a módszer teljes időben dolgozóknak és kismamáknak is ideális a rugalmas időbeosztás miatt.
Hogyan jó?
Régen egy kiselőadás elkészítéséhez el kellett menni a könyvtárba, és a megbízható lexikonoknak, speciális szakirodalmaknak, valamint a kitartó kutakodásnak köszönhetően hosszú órák alatt összeállt az anyag. Ma elég néhány kattintás, és egy-egy témában ömlik az információ. De mi a helyzet, amikor a leírt tények ellentmondanak egymásnak? Mázsás István szerint érdemes a gyereket minél hamarabb rászoktatni a több forrásból való információszerzésre, és elmagyarázni neki a másodlagos hírforrás jelentését.
Semmit nem ér, ha a Wikipedia vagy a híradó állít valamit, ha nem ismerjük a forrást. A Google remek kiindulási alap a legtöbb kereséshez, de ne felejtsük el, hogy számos információ még mindig hagyományos papírra nyomtatva elérhető a könyvtárakban és levéltárakban. Matematika-, fizika-, de leginkább történelemtanulmányok közben jól jön az egészséges kritika az eredménnyel szemben. Már egészen kis korban érdemes megismertetni a gyerekeket történelmi tévhitekkel, városi legendákkal vagy szöveges rejtvényekkel. Játszva hatékonyabb a tanulás, és fokozatosan kialakul a kritikus gondolkodás.
A mai társadalomban a lexikális tudás helyett egyre nagyobb teret nyer a keresés/kereshetőség jelentősége. A jövő rocksztárjai az adattudósok, akik az információtengerből a lényeget tudják kinyerni és vizuális elemekkel szélesebb kör számára szemléltetni. Remek példák erre az infografikák.
| Közösségi oldalak
Manapság sok iskolai osztály, szülői közösség a Facebookon hoz létre csoportot, információkat osztanak meg itt egymással, fényképeket, a szülői értekezletek időpontját vagy a házi feladatokat. Mivel a diákok elsősorban a közösségi oldalakat használják kommunikációra, a tananyagok mélyebb feldolgozására is ezen a terepen tudják egymást motiválni; az adott tanóra jegyzetének megosztása alá saját meglátásokat, érdekes linkeket lehet hozzáfűzni. A közösségi oldalakon izgalmas megoldásokkal is találkozhatunk, rendkívül népszerű volt a Petőfi Sándor életét feldolgozó Facebook-profil, de lehet csatlakozni mások által indított oldalakhoz, akár olyan témakörökben is, mint az első világháború története. |
Pró és kontra
Az interneten elérhető tudás, információ legtöbbször ingyen vagy viszonylag olcsón hozzáférhető, akkor és ott, amikor a felhasználónak megvan hozzá az ideje és a kellő motivációja. Az online tanulásnak, ismeretszerzésnek azonban az egyik legnagyobb előnye az, ami egyben a hátránya is; hogy a világhálón rengeteg dolog megtalálható. Egyrészt nehéz követni a változásokat és mindig megtalálni a témához tartozó fontos forrásokat, másrészt nagyon könnyű elkalandozni, és itt nemcsak a felesleges időpazarlásra kell gondolni (például játékok állandó csábítása, felugró csetablakok, csilingelő Facebook-értesítések), hanem az úgynevezett hipertextualitásban rejlő veszélyekre, amikor egyik forrásról a másikra ugrálva mindig új, érdekes tartalmakat találunk. Ma már a legkiválóbb professzorok előadásait kaphatjuk meg online, de ez csalóka is lehet – senki se higgye, hogy 30-40 óra videonézés kivált egy Harvard-diplomát!
Az online tanulás másik veszélye a személyes kontaktus hiánya. Egy neves egyetem “summa cum laude” diplomája mellett a közösségi élet és a hasonló tehetségek megismerése legalább ilyen fontos, egy jogász, közgazdász, újságíró a kapcsolati tőkéjét legalább annyiszor használja, mint a szaktudását. Az állásinterjú is könnyedebb, ha a másik felet legalább látásból ismerjük, vagy akad közös pont a múltunkból.
Mit hoz a jövő?
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tanulás, a tananyag az egyik legjobban megtérülő befektetés a világ kezdete óta, az internet pedig elhozta nekünk az árak esését. Vannak pénzért elérhető internetes tanfolyamok is, naponta 4-5 ezer új kurzus indul, így nehéz a megfelelőt kiválasztani. A legeredményesebb stratégia, ha az online tanfolyamot személyes workshopokkal és szakirodalom-olvasással kombinálja a tanuló. Habók Lilla hozzáteszi, hogy mivel mindenkire élethosszig tartó tanulás vár, érdemes a képességek és az érdeklődés feltérképezésével kezdeni.
Munka helyett hivatást célszerű választani, hisz mindenki abban a legjobb, amit szeret is csinálni. Saját hivatásunk megtalálásában segíthet, ha felidézzük eddigi életünk három-öt legboldogabb pillanatát. Ezek közös eredője segít megtalálni a választ. Mindig vannak és lesznek divatos szakmák, de egyre biztosabb, hogy öt éven belül a pályakezdők legalább negyede olyan szakterület specialistája lesz, amelynek még nevet sem adtunk, mert annyira új.
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
