Évekig azt hallgattam a lányom általános iskolájában, hogy kötelező befizetni őt ebédre. Már, ha napközit kérek, és persze én kértem, mert négy óra előtt nem értünk volna oda érte. Ez havi szinten nem került ugyan sokba, viszont jól ismerve a választékot és a minőséget, tudtam, hogy az a relatíve kis összeg is szinte pénzkidobás. Mivel esténként amúgy is otthon evett meleg ételt, átlagosan félévente feltettem az igazgatóhelyettesnek ugyanazt a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az ingyenes oktatói-nevelői ellátást kvázi egy fizetős szolgáltatás igénybevételéhez kötik? Ez már csak az elv miatt is érdekelt. Okvetetlenkedésemre mindig ugyanaz a válasz érkezett.: “Értse meg, ha nem fizeti be az ebédet, nem vehetjük fel a gyerekét napközibe.”
Mert KELL
Nem értettem meg. Mi köze ennek a két dolognak egymáshoz? Ám a panaszomat lerázták azzal, hogy menjek a fenntartóhoz, mindez nem az iskola döntése. Nekik a napközis lista mellé oda KELL írni, hogy az illető diák be van-e fizetve az ebédre, vagy sem… Nem akartam balhét, ezért maradt a menza, és így maradhatott a napközi is. A helyzet akkor változott, amikor a napközi lett kötelező. Ettől kezdve végre nem forszírozták az ebédkérdést. Láss csodát: szabadon eldönthettük, hogy igényeljük-e a benti étkeztetést, vagy sem.
Extra bevétel
Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a szomszédom nemrég elmesélte, hogy a gimnazista unokája szülei ugyanebbe a problémába botlottak a beiratkozáson. A jó nevű fővárosi gimnázium ötödik és hatodik osztályában kötelező mindenkinek bent ebédelnie. De miért tesznek kötelezővé valamit, amit a családoknak kellene eldönteniük? Sőt, lehet, hogy nem is kötelező, csak az egyszerűség kedvéért mondják ezt?
Megkerestem a vonatkozó jogszabályokkal néhány fővárosi és vidéki fenntartót. Az első helyen rögtön azt mondták: menjek a KLIK-hez, az étkeztetés nem az ő asztaluk. “Megyek” a központhoz, kicsit tanácstalanok, végül határozottan azt állítják: az állami fenntartású iskolák üzemeltetése önkormányzati hatáskör, ide tartozik az étkezés is. Jó, mondom, akkor ismét felhívom az önkormányzatokat. Kicsit erősködnöm kell mindenhol, hogy a KLIK-es körömön már túl vagyok, utána viszont készségesek: választ ígérnek 48 órán belül. Végül az öt közül kettő: a szegedi és a fővárosból a Belvárosi Önkormányzat reagál érdemben. Ők legalább ugyanazt állítják.
Mégis van válasz
|
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzata: “A gyermekeket nem kötelező befizetni a menzára – ez egyébként az egész országban, egységesen így van –, korosztálytól és iskolatípustól függetlenül; szankció sincs, hiszen az törvényellenes lenne. A gyerekek hozhatnak magukkal otthonról ételt, annak kezelésére azonban nem tudnak az iskolák külön hűtőgépeket és mikrohullámú sütőket kihelyezni, ez főként balesetvédelmi szempontból nem lenne szerencsés.” |
|
Szeged önkormányzata: “(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon (…) A szülők által csomagolt ételek eredetének igazolása és szakemberek ellenőrzésének hiánya miatt az ételfertőzés és ételmérgezés kialakulásának kockázata magasabb, ezért nincs lehetőség az otthonról hozott ételek hűtőben való tárolására illetve melegítésére. (…) A napközit nem befolyásolja a közétkeztetés igénybevétele.” |
Természetesen megkerestük kérdéseinkkel az érintett fővárosi iskolát is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
Arról természetesen lehet vitatkozni, hogy jó-e, ha a gyerekek az iskolában meleget esznek. Mert egyfelől sok szülőnek nagy könnyebbséget jelenthet, ha a hétköznapi rohanásban nem kell főznie, másrészt viszont a minőséggel (az új menzareform ellenére) bizony sok helyen gondok vannak. Az viszont a jogszabályokat elnézve egyszerűen nem vitatéma, hogy lehet-e a menza befizetésére kötelezni a szülőket, vagy sem.
