Néztem a címlapot, és csodálkoztam, milyen jól tartja magát 65 évesen!
Haha! Egyébként 65 évesen nagymama leszek, és az is biztos, hogy nagyon jó érzés lesz. És akkor nézni fogom majd ezeket a képeket, és nosztalgiázom, hogy itt még csak 22 éves voltam.
Mit jelent önnek, hogy az ünnepi szám címlapján szerepel?
Nagyon klassz dolog! Ha ennek az újságnak a címlapjára kerülök, igazi nőként fognak rám gondolni.
Szerintem már úgy gondol mindenki. Önnek ez még nem jött át?
Olyan 18 évesen kezdtem el érezni, hogy felfigyelnek rám. És hogy kezdek felnőni, hogy nővé válok, változom. De ma is sokszor előfordul, hogy lazán öltözködöm. Néha meg persze csinin. Váltogatom a csajost, a dögöst és a nőiest.
Van olyan kép, amikor meglepődik önmagán?
A komoly fotókon. Ránézek, és azt gondolom: úristen, ez tényleg én vagyok?
A köztársasági elnök újévi beszédén is elég komoly, amikor jeltolmácsol.
Soha nem gondoltam, hogy egyszer ez megtörténhet velem, és ahányszor megnézem, megdöbbenek. Hogy tényleg én állok ott. De ami a legfontosabb nekem ebben az egészben: hogy nincs különbség halló és siket ember között. Egyenrangú felek vagyunk.
Melyik szereplés vitte a legközelebb a céljaihoz?
A Csend Hangja Klaszter megalakulása, három évvel ezelőtt. Olyan vállalkozásokból és önkormányzatokból áll, amelyek a fogyatékkal élőkért tesznek és harcolnak. Segítenek a küldetésemben: a siketekért való munkában és a figyelem felkeltésében, valamint a jelnyelv népszerűsítésében.
Modell, aktivista, közszereplő… Kicsoda ön?
Az emberek ragasztják rám ezt a sok titulust. Én Weisz Fanni vagyok. Olyan lány, mint bárki más – csak éppen siket. És a külsőmet próbálom egy picit felhasználni a jó cél érdekében. Ezt a fotózást is imádtam! Kemény munka, mégis ez volt a mai napban a kikapcsolódás.
Akkor hát mégiscsak modell!
Mindig az volt az álmom, hogy modell legyek. Már nyolcévesen tudtam, mit akarok csinálni. Aztán felnőttem, és jött hozzá sok minden más is.
| Névjegy • 22 éves, hallássérült modell. • Siketen született. 10 éves koráig a siketek iskolájában tanult. • 15 évesen nagymamája benevezte egy szépségversenyre, innentől kezdve egyre-másra következtek a szépségversenyek, Fanni országos ismertségre tett szert. • 2010-ben Rúzsa Magdi Gábriel című számát jelnyelven tolmácsolta a Megasztárban. • 2011: Pécs város arca, epizódszerepet kapott továbbá a Jóban Rosszban című szappanoperában. • 2012-ben egyik alapítója a Csend Hangja Klaszternek, amely a jelnyelv népszerűsítését tűzi ki céljául. • 2013-ban a Vodafone Magyarország Főállású Angyalaként iskolákat látogatott, ahol érzékenyítő előadásokat tartott, segítette a Hallatlan alapítvány munkáját. • 2014-ben iskolalátogatásai sikeresnek bizonyultak, Pécsett, először az országban, a diákok jelnyelvet tanulhatnak. Ugyancsak idén műsorvezetőként is kipróbálhatja magát az M1-en induló Ég, föld, férfi, nő című sorozatban. |
Most például a tévé.
Két új műsorvezetővel folytatódik az Ég, föld, férfi, nő című műsor, az egyik én vagyok, a másik pedig Nagy Sanyi. Korábban mindig egy viszonylag zárt világban éltem, hiszen siketként elég kevés lehetőségem van kimozdulni. A műsor által annyi új csodát látok – kitörhetek ebből a zártságból. Mindent megfogni, érezni, tapasztalni: ez valami csoda! Magyarország tájait fogjuk bemutatni. Megyünk barlangba, városokat nézünk, erdőkben kalandozunk! Nem is gondoltam, hogy ennyi szép hely van itthon!
Hogyan fogják tolmácsolni a szavait?
Érdekes lesz látni, milyen az, amikor egy siket és egy halló ember kommunikál. Hogyan fogjuk megérteni egymást? Önállóan, egyedül, jeltolmács nélkül fogok megnyilvánulni. Ha nem értek valamit, akkor szólok, hogy mondják el újra. Sanyi persze egy picit tanul jelelni, és nagyon jól artikulál, így a szájáról is le tudom olvasni a szavait. De ha bajszos interjúalanyom lesz, az bizony baj, mert nem látom a száját. Mindezzel együtt nekem hihetetlen jó érzés, hogy képes vagyok erre. És meg is akarom itt mutatni a többi sorstársamnak, hogy legyenek erősek, mert bármire képesek lehetünk! Mindössze annyi a különbség, hogy kevés az információ, ami beérkezik hozzánk. Vizuális kommunikációt használunk: a testbeszédet, a mimikát, a jeleket. Egyébként nagyon jó a szemünk, remek a térlátásunk. Minden körülöttünk lévő dolgot nagyon jól látunk, egyébként pedig vigyázzon, milyen testtartást vesz fel velem szemben! És arra is, hogyan néz rám. Mindent látok…! Ön ezek alapján amúgy jó fejnek tűnik.
Köszönöm. Tanul most valamit?
Gimnáziumba járok Budapesten, magántanulóként. Az érettségire készülök. Huszonkét éves vagyok már, és még mindig itt tartok… A siketek úgy járják az iskolát, hogy jön két év előkészítő, és utána újból mindent elkezdünk. Szeretném befejezni, majd leérettségizni, aztán nagyon szeretnék továbbtanulni.
Mit?
Nyakig benne vagyok a vizuális kommunikációban. Nem hallok, viszont iszonyatosan jól látok. Lehet, hogy fotózással fogok foglalkozni.
Hogyan tölti a szabadidejét?
Elárulok egy nagy titkot: imádok takarítani! De tényleg! Megnyugszom tőle. Sokat futkározom a dolgaim után, rengeteg a kapkodás, az idegeskedés. De ha hazaérek, akkor mindent szépen letörlök. “Nézd már, ott egy porszem!” – és azonnal lecsapok rá. Rendben, nem takarítok azért betegesen, de szeretem, ha tisztaság van a környezetemben. Mert akkor leülök, tévézek, rágcsálok egy kis popcornt, iszogatok egy kis üdítőt. Nyugi van, és jól érzem magam. Vagy például nagyon szeretek a kis állataimmal lenni. Sétáltatom a kutyusokat. Meg sokat lógok a Facebookon.
Tényleg nem sportol semmit?
A hír igaz.
Mi volt a legszebb bók, amit valaha kapott?
Nagyon sok bókot kapok. De az a legjobb, ha mondjuk, az interneten jelnyelven küldenek valamit. Attól összeszorul a szívem. Amikor halló ember jelnyelvi videót küld, az még büszkeséggel is eltölt, mert miattam utánanézett ennek az egésznek.
Többször elmondta, sok bántást kapott azért, mert siket, és nem tud beszélni. Hogy történt ez?
Sokat bántottak. A siketiskolában még a tanárok is. A kezünkre csaptak, hogy tilos jelelnünk. Amikor sikerült halló iskolába kerülnöm, ott pedig a gyerekek kezdtek gúnyolni. Hogy “hülye süket”…
Mit tett ilyenkor?
Semmit. Ültem és féltem. De volt több barátnőm, akik mindig segítettek és megvédtek. De hát azért megszoktam a bántást. Most is gúnyolhatnak, az én fülemnek tulajdonképpen mindegy, mert úgysem hallom.
Amikor készültem a beszélgetésre, megnéztem egy videót, ahol saját hangján szólalt meg egy sajtótájékoztatón. Elég megindító volt.
Ez a Parlamentben történt. Ott szólaltam meg nyilvánosan először a saját hangomon – ugyanis a fülembe ültetett implantátum segítségével valamennyit azért hallok, és ha nagyon muszáj, beszélni is tudok. De akkor nagyon féltem. Mivel az implantátumot csak hétévesen kaptam, későn tanultam meg beszélni, és ezért nem is szeretek. Számomra a jelnyelv a legjobb megoldás. Amikor nyomást gyakorolnak rám, hogy beszéljek, arra senki nem gondol, hogy én érteni is akarok. Ez egyfajta önzőség a halló részéről.
Ki előtt szokott beszélni?
A család és a nagyon szoros baráti kör előtt.
Ha egy férfi szeretne önnel megismerkedni, mit tegyen?
Nem könnyű az ismerkedés, mert sokan félnek tőlem. Van olyan, aki elkezd valamit motyogni – akkor ugye szólnom kell, hogy próbáljon meg jobban artikulálni. Vagy írjon nekem egy pici szöveget, és mutassa meg, hogy mit szeretne. Akár a telefonján is. Ilyenkor sokaknak leesik, hogy húha, hát ez nem lesz olyan egyszerű. Egyébként pedig, aki velem kapcsolatba szeretne kerülni, annak azt mondom, hogy tanulja meg az én nyelvemet. Mert képes rá. Én meg nem hallok, úgyhogy nem tudom megtanulni az ő nyelvét. Nekem mindenképpen olyan partnerem lesz majd, aki elfogadó. Neki is értenie kell ezt a kommunikációt. Hogy biztonságban legyen a család.
Milyen típusú férfinak van esélye?
Nyilván mindenki a külsővel kezdi, és ez tulajdonképpen normális. De a legfontosabb, hogy legyen szíve. Meg az is, hogy figyel-e rám. Hogy figyeli-e azt, amit mondok, és esetleg segít, ha olyan helyzetbe kerülök. Fontos, hogy kedves legyen és figyelmes, és érezzem, foglalkozik velem. És nagyon lényeges, hogy okos legyen, mert szeretnék tanulni tőle. Hogy fel tudjak nézni rá… Ja, és legyen nagyon vicces!
Főzni tudjon?
Persze! Majdnem kifelejtettem! Az is nagyon fontos!
Sokat beszél babákról, gyerekekről. Úgy tűnik, mintha készülne az anyaságra.
Igen, már mások is mondták, hogy érzik rajtam. De nem erről van szó. Egyszerűen csak imádom őket. És próbálok segíteni a siket gyerekeknek, hogy jobb legyen az életük. Jobb, mint nekem. Én rengeteget szenvedtem, de ők nem szenvedhetnek. Nekik már boldognak kell lenniük!
Gondolt már arra, hogy az ön gyereke is siket lehet?
Igen. És teljesen elfogadom. Hát miért ne? Imádni fogom! Egyébként én tudok jelelni, úgyhogy neki könnyű dolga lesz!
 Idén 65 éves a Nők Lapja, olvass bele ünnepi számunkba!
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
