1909. május 5-én Budapesten, a XIII. kerület Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában megszületett Glatter Miklós, a későbbi Radnóti Miklós. Mindkét szülője évszázadok óta Magyarországon élő, asszimilálódott izraelita családból származott. A költő születése édesanyja és ikertestvére életébe került, amit eltitkoltak előle.
Radnóti Piranóban, az érettségi vizsga utáni olaszországi nyaraláson
Édesapja újra megnősült, feleségül vette az erdélyi Molnár Ilonát, aki édesanyaként szerette a gyermek Radnótit. Apja 1921-ben agyvérzésben váratlanul elhunyt, Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy születésekor édesanyja meghalt, és Molnár Ilona nem vér szerinti édesanyja, Ági a féltestvére. Mivel Molnár Ilona két gyermeket egyedül nem tudott volna felnevelni, lányával nagyváradi rokonaihoz költözött, nevelt fia pedig Pesten maradt, anyai nagybátyját nevezték ki gyámjául, aki kereskedelmi pályára szánta.
Gyarmati Fanni fényképe az 1930-as évekből. A lánnyal matematika korrepetáláson ismerkedett meg
Sikeres érettségi vizsgája után Csehországban textilipari tanulmányokat folytatott, onnan hazatérve nagybátyja cégénél dolgozott. Beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, ahol a katolikus tudós-költő Sík Sándor egyik legkedvesebb tanítványa lett. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe, falukutató utakon, a munkásotthon kulturális életében vett részt, kapcsolatba került az illegális kommunista párttal is. 1931-es kötetét elkobozták, izgatással, vallásgyalázással vádolták. 1934-ben doktorált, Kaffka Margitról írta disszertációját.
Radnóti saját kezű rajza szegedi albérleti szobájáról 1932. február 4-5.
Zsidó származása miatt nem jutott tanári katedrához, magánórákból, szerény tiszteletdíjakból élt. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott, anyagi helyzetének javulásával, a harmincas évek derekán többször járt Párizsban. Egymást követően több kötete is megjelent, 1936-ban a pályája fordulópontjának tartott Járkálj csak, halálraítélt, majd a Meredek út, az Ikrek hava, gyermekkorának prózai összegzése.
1933 szeptemberének elején Gyarmati Fanni társaságában dalmáciai társasutazáson vett részt
Közben műfordításain is dolgozott, Vas Istvánnal közösen Apollinaire válogatott verseit jelentette meg, majd La Fontaine meséit fordította. 1940-ben még napvilágot látott Válogatott verseinek kötete, de ettől kezdve élete folyamatos rettegés lett. A Tajtékos ég kötetet Radnóti még maga állította össze, de az csak halála után, 1946-ban jelent meg, kiegészítve utolsó verseivel.
1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival. Az V. kerület Lipót körút 5. szám alatti lakásból átköltözött a ma XIII. kerületi Pozsonyi út 1-be
1937. január 30-án a Vajda Ernő és Reismann Mariann házaspár jelmezbált rendezett a Windsor Pensionban. Radnóti és Gyarmati Fanni Molnár Ferenc Liliom című darabjából Liliomnak, illetve Julikának öltözött be
A Csak csont és bőr és fájdalom. Babits Mihály halálára (1941. augusztus – szeptember) című vers gépiratos variánsai autográf javításokkal
A költőt származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, onnan indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
“…a házassági évfordulónkon nagyon nagyon Veled leszek…” Radnóti utolsó előtti tábori levelezőlapja feleségének a bori munkatáborból, 1944 július 23-án
Az abdai tömegsírból előkerült fénykép
