Egyénenként hat-tíz millió forint vissza nem térítendő, szabad felhasználású támogatás. Többek között ezzel ösztönözné az állam azokat a háziorvosokat, akik pályáznak valamelyik régóta betöltetlen, többnyire vidéki praxisra. Igaz, cserébe négy évig vállalni kell helyben a munkát, de az elképzelés még így is jónak tűnik. Ehhez képest a 199 betöltetlen állásra október végéig mindössze 46 pályázat érkezett. Jó néhány településnek hosszú évek óta nincs saját háziorvosa. A problémát jobbára helyettesítéssel oldják meg. A nagyobb körzetekben azonban ez hosszú távon tarthatatlan. Szakembereket kérdeztünk arról, hogy látják a helyzetet.
“Szakmailag és emberileg is vállalhatatlan”
Dr. Barta Rita 2001 óta dolgozik háziorvosként. Először Budapesten, Újlipótvárosban volt praxisa, innen a nyugodt, vidéki élet reményében elköltözött Székesfehérvár mellé. A váltás a nyugalmat azonban nem hozta meg. Naponta 10-12 órát kellett dolgoznia. “Mi, háziorvosok átlagosan 1500 lakost látunk el, ehhez képest vidéken 2000-2200 ember tartozott hozzám. Volt olyan nap, amikor a helyettesítés miatt 260 beteg ment át a kezemen reggel 8 és este 6 között. Ez szakmailag és emberileg is vállalhatatlan.” Végül a doktornő úgy döntött, leköltözik a Balaton mellé, Gyenesdiásra. Nem kevés áldozatot jelentett a két váltás. “A budapesti praxist hat évig vezettem. Ennyi idő elteltével a vételár 70 százalékáért tudtam eladni, pedig Újlipótváros igazán frekventált környezetnek számít. A Székesfehérvár környéki praxist szintén áron alul adtam el.”
A doktornő azt mondja, jelenleg Gyenesdiáson 1100 fős praxisa van, átlagosan 30 beteg keresi meg a négyórás munkaidő alatt, ami ideális. Viszont ehhez a létszámhoz már kicsi a finanszírozás. “A kormányzat azt ígéri, hogy átvállalja a rendelő fenntartási költségeit, valamint az asszisztencia bérét. Ha ez teljesül, nemcsak a havi megélhetésünk lenne biztosítva, hanem az is, hogy egyről a kettőre tudjunk lépni” – mondja.
A régóta üresen álló vidéki praxisokról Barta Rita azt mondja, az sem mindegy, az ország mely részén vannak. “Halmozottan hátrányos helyzetű betegekkel foglalkozni nagy elhivatottságot igényel. Magam is kerültem már olyan helyzetbe, aminek a megoldása komoly kihívást jelentett. Ennek ellenére egy kezdő orvosnak a jelenlegi feltételekkel egzisztenciális okokból kifejezetten vonzó lehet elvállalni egyet. Ráadásul nagyon fontos tapasztalatokat gyűjthet.”
Kevés sikerélmény, nagy kihívások
“Az is baj, hogy vidéken közel sem annyira biztos a szakmai kiteljesedés, mint a nagyobb városokban” – ezt már Gergely mondja, aki hamarosan megvásárol egy praxist. A kis falvakban sokkal később fordulnak az emberek orvoshoz, vagyis a betegek rosszabb állapotban vannak.
“Sok kollégában felmerül az is, hogy ha egyedül lesz, ki fogja helyettesíteni, amikor szabadságra menne. Mindez sokakat elbizonytalanít, miközben rengeteg előnye van ennek a hivatásnak. 1200-1500 embert ismerni és kísérni az életét a családjával együtt, nagyon jó érzés.” Az orvos azt mondja, ő a prevencióban hisz, abban, hogy a tájékoztatásokkal, felvilágosítással el kell érni, minél kevesebb embernek legyen szüksége háziorvosra.
|
Számok, tények:
|
Tíz éven belül nagy baj lehet a gyermekellátásban
“Az elmúlt négy évben ugyan egyre előnyösebb feltételeket kínált a kormányzat, ennek ellenére a kórházban betöltött állások még mindig vonzóbbak a fiatal kollégák számára – magyarázza dr. Pátri László, a Magyar Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének alelnöke. – Egy friss felmérés azt mutatja, hogy a házi gyermekorvosok 80 százaléka úgy gondolja, egy fiatal kolléga ma jobb perspektívát talál más területeken.”
Az alelnök szerint nagy problémát jelent a röghöz kötöttség is. “Az orvosok félnek, hogy később majd nem fogják tudni eladni a praxisukat, mert értékét veszti. Nehezíti a munkát a rengeteg adminisztráció, a nehézkes betegkövetés és a szolgáltatók közötti elektronikus kapcsolatok hiánya is. Utóbbi azt jelenti, hogy nem láthatjuk a gyermek más helyeken készült leleteit.” Azt mondja, tíz éven belül tragikus állapotok jöhetnek. “A szakma örül a közelmúltbéli változásoknak, de további lépésekre van szükség. Ilyen lehet támogatott hitelek biztosítása a praxisjog megvásárlásához.”
A 199 betöltetlen praxisból mintegy 25 gyermekorvosi végzettséget igényelne. “Általában megpróbálják helyettesítéssel, vagy a gyermekeket is ellátó háziorvosok segítségével kezelni a helyzetet – mondja dr. Pátri László. – De ez nem mindenhol jelent megoldást, hiszen jó néhány terület van a gyógyításban, ahol nélkülözhetetlen a mélyebb jártasság a gyermekgyógyászatban, ilyen például az akut vészhelyzetek ellátása, a fejlődési zavarok, a ritka betegségek idejében való felismerése.”
Most az államon a sor
“Annak ellenére, hogy kutatások szerint az emberek az egészségügyön belül a háziorvosukkal a legelégedettebbek, mára igen alacsony lett a tekintélye ennek a hivatásnak – állítja dr. Selmeczi Kamil, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. – Meg kell fizetni a háziorvosi munkát, és szükség van egy sor egyéb, például jogi változásra is. Az üres praxisok betöltésére hozott intézkedéseket nagyon fontosak, de még ezek mellett a vonzóbb feltételek mellett is bizonytalan jövőképe lehet egy fiatal orvosnak egyes körzetekben. A fiatalok ugyanis tudni szeretnék, hogy ha bizonyos mennyiségű pénzt és energiát belefektetnek egy munkába, akkor a végére mindez megtérül-e.” Az elnök szerint ott, ahol tíz éve betöltetlen egy praxis, valószínűleg a lélekszám, vagyis az eltarthatóság is felvet problémákat. “Felmerülhet, hogy bizonyos körzeteket össze kell vonni, vagy át kell szabni. Az ebben érintett kollégákat pedig kárpótolni kell.”
A szakember azt mondja, a háziorvosok ugyanolyan adóssághalmazt toltak maguk előtt, mint a kórházak, azzal a különbséggel, hogy a háziorvosok adóssága nem volt látható. Sokan magántőkéből, vagyis pluszforrásokkal és pluszmunkával átvállalták a problémák megoldását az államtól, hisz nem akarták kockáztatni sem a betegek ellátását, sem a saját hosszú távú egzisztenciájukat. Most az államon a sor.
