A minap még arról írtunk, hogy a briteknek nem sikerült megállítaniuk a bevándorlási hullámot, a külföldi munkavállalók továbbra is özönlenek hozzájuk. Pénteken meg is jött a válasz a brit kormányfőtől, aki komoly szigorításokat jelentett be a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatásokkal kapcsolatban.
David Cameron a döntést azzal indokolta, hogy az országba bevándorlók száma sokkal magasabb annál, mint amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az Európai Unió történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál.
Jelentős korlátozások jönnek
London ezért a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ezzel gyakorlatilag kitolnák az eddig hétéves korlátozó átmeneti időszakot, amit például Bulgária és Románia esetében érvényesítettek. Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha ez az elvárásuk nem teljesül, akkor London megvétózhatja a további EU-bővítéseket.
Négy év munka a szociális juttatásokért
A szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és a gyermekeik után járó családi pótlékhoz.
Hat hónap után távozni kell
Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-s álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.
Ez utóbbi tervet indokolva Cameron kijelentette: a letelepülni szándékozó külföldi uniós állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. E külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font (235 ezer forint) elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a brit kormány teljes egészében megvonja.
Házastársként sem lesz egyszerű
Az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnák magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül a házastársukat, ha ő nem az Európai Unióban született és nem EU-állampolgár.
A brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját.
A lépések bizonyára komoly hatással lesznek számos magyar honfitársunkra, hiszen nagyon nagy számban dolgoznak a szigetországban.
