Miért nem állította le senki Maksa Zoltánt az otromba poénja után?

Baranyai Enikő | 2015. Január 03.
Röhögőgörcs Maksa méltatlan poénja után. Miért nem érezzük még mindig, hogy hol a határ?

Sokan megírták már, hogy Maksa Zoltánnak sikerült egy ilyen “hírt” felolvasnia a Paletta című műsorban, amikor a Maksa Híradót népszerűsítette:

Mintegy kétszáz magányos nő várakozik napok óta az ELTE jogi kar környékén, megerőszakolásban reménykedve.

Maksa Zoltán tankkal próbált meg átmenni egy olyan vékony jégen, amin a legtöbb humorista is csak óvatos léptekkel, sokszor meggondolva próbálkozik átkelni – vagy leginkább sehogy, és szerintem ez a normális. És ugye nem felejtettük el a Morning Show “sziporkázását” sem az ügyben, bár Maksa otrombasága kétségtelenül rajtuk is túltett.

De beszéljünk valami másról. Ami engem legalább annyira zavar, mint a humorista nulla empátiája. Ez pedig az, hogy a tévéműsorban Maksa Zoltánnal szemben ülő Turda Adrienn műsorvezető jelét sem adta annak, hogy szerinte ez a “poén” már sok.

Kedves Kolléga! Remélem, nem gondolja azt, hogy ezzel a témával nem méltatlan viccelni, bár ahogyan Ön fogalmazott: enyhén szólva is röhögőgörcsöt kaptak a stúdióban dolgozók, miközben Maksa úr felolvasta a híreit.

Tényleg nem akart annyit mondani, hogy: “ne haragudjon, Maksa úr, hogy megszakítom, de azt gondolom, diáklányok megerőszakolásából ne csináljon viccet”? Mert feltételezem, hogy véleménye Önnek is volt. Egy interjúalanyt megsérteni nem szabad, de a “magányos nőket” vagy a megerőszakolt nőket igen?

Én még hiszek az empátiában, a kritikai gondolkodásban és abban, hogy felismerjük, hol a határ. Talán legközelebb lesz elég bátorsága félbeszakítani a műsor vendégét.

 

FRISS: Cikkünk megjelenése után érkezett a hír!

A Nőkért Egyesület a honlapján tette nyilvánossá, hogy a szeptemberi beadványuk után (melynek kapcsán bírságolással záruló eljárás indult) újabb ügyben kénytelenek a Médiahatósághoz fordulni.

A Paletta című műsorban elhangzott, fent idézett mondat sérti a 2010. évi CIV. törvény 4. § (3) szakaszát (A sajtószabadság gyakorlása (…) nem sértheti a közerkölcsöt”).

Sérti egyidejűleg a nemi erőszak áldozatának emberi méltóságát (ezáltal ugyanezen törvény 14. §-nak (1) és (2) pontját). (“A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.” “Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.”)

Sérti továbbá ugyanezen törvény 19. §-ának 1. pontját is. (“Lineáris médiaszolgáltatásban nem tehető közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését.”)

További részletek a beadványról itt!

 

Előzmények

Lányokat erőszakoltak meg az ELTE gólyatáboraiban

A ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában a fotós megerőszakolt egy lányt – derült ki szeptember legelső napján. A megvert, megerőszakolt és megzsarolt lánnyal történteket a Class FM reggeli műsorát vezető Balázsék annyira viccesnek találták,  hogy a botrány után is időbe telt, mire a rádiósok nagy nehezen bocsánatot kértek. Majd végül azt is bejelenteni kényszerültek, hogy egy hónapon keresztül kampányolnak a nők elleni erőszak megfékezése érdekében. Azonban ez sem védte meg őket a médiahatóság haragjától. A Nőkért Egyesület beadványa alapján eljárás indult ellenük, és novemberben félmillió forintos pénzbírságot szabtak ki a csatornára.

Majd az első eset után egy hónappal előállt egy lány, és elmondta, az ELTE jogi karának tavalyi gólyatáborában bedrogozta és megerőszakolta egyik későbbi évfolyamtársa, és a tábort tervező hallgatói önkormányzat tagjai az ő esetében sem voltak különösebben együtt érzőek, és minden erejükkel arra törekedtek, hogy lebeszéljék arról, hogy feljelentést tegyen a rendőrségen. Az egyetemi vezetés néhány hét alatt rendezte sorait, és bejelentette, esélyegyenlőségi, erőszakellenes és áldozatvédelmi kampányt szerveznek.

“Tehetsz róla, tehetsz ellene”

Baranya megyei rendőrség prevenciós videói hatalmas botrányt kavartak, mivel a kisfilmeken a bulizó lányokat tették felelőssé az őket esetlegesen érő nemi erőszakért. Holott ahogy többen felhívták rá a figyelmet, a randierőszak, a bulizás közbeni vagy utáni nemi erőszak megelőzése nem a potenciális áldozatok körültekintő viselkedésén múlik, hanem azon, hogy az erőszaktevők tudatában vannak-e annak, mit tesznek, és annak milyen következményei lesznek.

A nemi erőszak ráadásul nem a nemiségről szól, hanem a hatalomról, az uralkodásról. Az, hogy az áldozat milyen ruhát viselt, nem számít.

Bár a felháborodás rengeteg újságcikket, Facebook-posztot és még ennél is több felháborodott kommentet szült, a fővárosi “ribancmenetre” már csak pár száz tüntető ment ki.

A FEMINFO cikkét a témában itt találjátok!

A videót itt lehet megnézni teljes hosszában.

Exit mobile version