Szigetszentmiklós: az ügyészség szerint történt szexuális erőszak

Óriási visszhangja volt a hazai sajtóban a Budapest Környéki Törvényszék keddi, elsőfokú ítéletének, mely után szabadon távozhatott az a szigetszentmiklósi házaspár, akik a vád szerint évek óta kínozták három gyermeküket. A párt, akiket azzal vádoltak, hogy verték, mocsokban nevelték, rovarokkal és férgekkel etették három gyermeküket, és szexuálisan is bántalmazták őket, végül csak kiskorú veszélyeztetésében találták bűnösnek. A szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés bűntette alól viszont bizonyítottság hiányában felmentették őket. A nőt és a férfit két-két év börtönbüntetésre ítélték, mivel azonban ennyit már előzetes letartóztatásban voltak, a büntetést letöltöttnek tekintette a bíróság. Az ítélet ismertetésekor a bírónő egyebek mellett azt mondta, “sok részlettel adós maradt a nyomozás”, amit a bíróságnak kellett pótolnia, és beszámolt arról is, hogy hogy a nyomozásba elsőként bevont pszichológus szakértő nem volt kompetens, ezért új szakembert véleményét kérte a bíróság az ügyről.

A történtek nyomán csütörtökre rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Szabó Ferenc Pest megyei főügyész. Az MTI tájékoztatása szerint mondta: “a kritikák, amelyeket az ítélet ismertetésekor az ügyészség felé megfogalmaztak, indokolatlanok, számos elemükben valótlanok, de mindenképpen rosszindulatúak”, ezért azokat visszautasítják. Hangsúlyozta: a nyomozás során minden létező bizonyítékot beszereztek, és azok egyértelműen arra mutattak, hogy a vádbeli cselekmények megtörténtek.

Még a sokat látott rendőrök és ügyészek sem találkoztak olyan horrorisztikus történettel, amilyen az ügyből körvonalazódott. A nyomozás is azért tartott egy évig, mert minden részletet igyekeztek tisztázni. A nyomozás során igazságügyi pszichológus szakértők vizsgálták meg a gyerekeket, és ezek a vizsgálatok a szexuális abúzus megtörténtét valószínűsítették. Továbbá poligráfos vizsgálatnak vetették alá a szülőket, és ez mind az apánál, mind az anyánál egyértelműen jelezte azt, hogy elkövették a későbbi vádban foglalt cselekményeket – mondta Szabó Ferenc.

Poligráf nem, grafológus igen?

Az ügyészség az elsőfokú ítélet kihirdetése után fellebbezett. Szerintük a per során olyan hibákat követett el a bíróság, melyek alkalmatlanná teszik az ítéletet a felülvizsgálatra, ezért igazságos döntést csak egy megismételt eljárás eredményezhet.

A főügyész azt mondta, furcsának találja azt is, hogy a bíróság “kompetenciahiány” miatt kizárta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakértői Intézetének pszichológiai szakvéleményét, holott eddig soha senki nem kérdőjelezte meg a hozzáértésüket. Furcsállja azt is, hogy a poligráfos vizsgálatot is kizárták bizonyítékok köréből, és helyette grafológust rendelt ki a bíróság annak bizonyítására, hogy igazat mondanak-e a szülők. 

Péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában is beszélt az ügyről Szabó Ferenc, valamint dr. Sófi Gyula pszichiáter, aki korábban kezelte a gyerekeket. A főügyész szerint már az is szokatlan volt, hogy az ítélethirdetés részben zártan, részben nyíltan történt. Dr. Sófi Gyula azt mondta, kirívóan súlyos a szigetszentmiklósi eset, és ő meg van arról győződve, hogy a gyerekeket a lehető legtöbb módon traumatizálták szüleik. A legidősebb fiúgyermeket ráadásul nyolc alkalommal hallgatták ki, ebből háromszor bíróság előtt, miközben a büntetőeljárási törvény a gyermekek lehető legnagyobb kíméletét írja elő a büntetőeljárás során. A pszichiáter szerint a fiúnak ez óriási sokk lehetett. A gyerekek egyébként még ma is orvosi kezelésre szorulnak. 

Felháborodás, értetlenség

Az ítélet után a gyermekkori szexuális abúzus ellen küzdő Anoni Mara Társaság honlapját elárasztották a felháborodott fórumbejegyzések. A társaság egy nyilatkozatot is kiadott. Sérelmezik, hogy Kitanics Márk igazságügyi szakértő azt nyilatkozta: szexuális abúzus vádja esetén tízből három gyermek mond igazat. A társaság az áldozatok nevében kikéri ezt az állítást, amelyet szerintük semmiféle kutatás nem igazol. Nyugat-Európai és észak-amerikai kutatások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják: néhány százalékra tehető azon esetek száma, amelyekben gyermekek megalapozatlanul vádolnak meg szexuális bántalmazással felnőtteket.  Az ilyen, az áldozatokat hiteltelenítő kijelentések nagyon rossz hatással vannak a témát amúgy is tabuként kezelő közvéleményre. A gyermekkori szexuális abúzust nehéz bizonyítani – hiszen a gyermek szava áll a felnőttével szemben –, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a gyermekek nem mondanak igazat – írták.