Varga Lajos ittas vezetés és kisebb garázdaság miatt került nyolc hónapra börtönbe. Egy olyan zárkába, ahol 30 négyzetméteren 17 rab osztozott, vagyis mindenkinek 1,8 négyzetméter jutott. Nem volt megfelelő szellőztetés, emiatt viszont elviselhetetlen volt a hőség. Egy vécéjük volt – amit csak egy függöny választotta el az élettértől, tele emberi ürülékkel, mert elég nagy nyomás híján nem lehetett leöblíteni – és egy működő mosdójuk; és mivel a borotválkozást megkövetelték, állandóak voltak a konfliktusok – mesélte a férfi egy keddi sajtótájékoztatón. A fürdésre korlátozott lehetőség volt, csótányok, ágyi poloskák nehezítették a börtönben töltött időt. A rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegségben szenvedett. Napi egy óra járt volna a szabad levegőn, de ebből 30 percet tölthetett a zárkán kívül. Varga Lajosnak még szerencséje volt abból a szempontból, hogy dolgozott, de délután 5-6-tól reggelig így is a zsúfolt zárkában kellett lennie.
Varga eredetileg pék volt. Vállalkozóként dolgozott, amikor börtönbe kellett vonulnia. Szabadulása után pszichiáterhez kellett mennie és nyugtatókat szednie, a munkáját nem tudta rendesen ellátni. Tönkrement az üzlet, vissza kellett költözniük falura, és végül szétesett a családja is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította: a hat kérelmező fogva tartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt tilalmát. A túlzsúfoltság rendszerszintű probléma, az elmúlt években is több olyan döntés született, amelyekben az EJEB emiatt marasztalta el Magyarországot. Így ún. pilot ítéletet hozott az ügyben. (Pilot eljárást akkor rendel el az EJEB, ha a beérkezett panaszok alapján egyértelművé válik, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsértések, és az egyedi panaszok ügyében hozott elmarasztaló ítéletek sem sarkallják arra az ország kormányát, hogy kezelje a problémát.) Mostani döntésével az EJEB arra kötelezte Magyarországot, hogy dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére.
450 hasonló ügy van még Strasbourg előtt, a Helsinki Bizottság szerint a durva becsléssel összesen 1,6 milliárd forintnyi kártérítési kötelezettség szinte borítékolható.
