nlc.hu
Aktuális
Menjetek vissza a balettbe ugrálni: patkány- és nyestkörkép Budapesten

Menjetek vissza a balettbe ugrálni: patkány- és nyestkörkép Budapesten

Patkányok a fővárosban? Simán. Ráadásul nemcsak patkányok, nyestek is vígan lófrálnak az utcán. De melyik mekkora veszélyt jelent? És mi a teendő, ha meg akarunk szabadulni tőlük? Körkép és kisokos.

A világ összes nagyvárosában vannak patkányok, persze azzal kapcsolatban, hogy az emberek mennyire érzékelik a problémát nagynak, markáns különbségek lehetnek. A Fővárosi Önkormányzat szerint az budapestiek többsége még sosem látott közelről patkányt. Ez igaz lehet, de nem tudunk szó nélkül elmenni a mellett, hogy csak az elmúlt héten három olvasónk is készített egy-egy képet az aktuális patkányhelyzetről. Az egyik egy parknál készült a XVII. kerületben, a másik egy XIII. kerületi társasházban, a harmadik pedig a belvárosban.
Megkérdeztük az az illetékes önkormányzatokat, hogy tudnak-e a problémáról, és egyáltalán, milyen rendszerességgel végeznek irtást.

Patkány a XIII. kerületben
Patkány a XIII. kerületben

“A fővárosi önkormányzatoknak a Bábolna-Bio Kft.-vel van szerződésük, ők irtják a patkányokat. Hozzánk mostanában nem jött lakossági bejelentés, ha jönne, mi is hozzájuk fordulnánk. Minderről az önkormányzati bérlakások lakóit a társasházakban rendszeresen tájékoztatjuk” – írta válaszában a XIII. kerületi önkormányzat.

Patkány a  XVII. kerületben
Patkány a XVII. kerületben

Belvárosi patkányportré

Bizony, a képen egy patkány garázdálkodik a kirakatban, az egyik belvárosi élelmiszerbolt árui között. Az esettel kapcsolatban a 444.hu kérdezte meg a bolt tulajdonosát, aki elmondta, hogy rendszeresen végeznek irtást a boltban, nem tudja, hogy ezen kívül mit lehetne még tenni. Tapasztalatai szerint az utóbbi időben nagyon elszaporodtak a patkányok Budapesten. 

“Teljesen nem kell, de nem is lehet kiirtani őket”

Patkányügyben a Fővárosi Önkormányzat a fő illetékes. “Budapesten 1971 óta van szervezett patkányirtás, az irtás jelenleg is folyamatos, ezért a patkányok semmiféle problémát nem okoznak – írták nekünk, válaszul a kérdéseinkre. – Előfordul persze, hogy a lakosság találkozik patkányokkal, ami természetes dolog, tekintettel arra, hogy nem cél és nem is megvalósítható a teljes patkánypopuláció kiirtása. A patkányirtás legfontosabb célja ugyanis az, hogy a patkányok elszaporodása közegészségügyi problémát és gazdasági kárt ne okozzon. Ezen túlmenően jelentkezik a lakosság azon közérzeti, esztétikai elvárása, hogy Budapest utcáin patkány egyáltalán ne forduljon elő, ami méltányolható, de nem reális, és a gyakorlatban nem is kivitelezhető. Budapest területén egyrészt nem lehet a teljes patkánypopulációt kiirtani, másrészt nem lehet teljes mértékben megakadályozni azt sem, hogy a patkányokat áruszállítás során Budapest területére behurcolják, vagy azok a környező településekről bevándoroljanak. A budapestiek túlnyomó része azonban még életében nem látott patkányt, ami éppen a budapesti patkányirtás eredményességét mutatja. Hangsúlyozzuk, hogy a patkányok jelenléte nem jelent közegészségügyi veszélyt Budapesten, az irtásuk pedig folyamatos.”

Patkány a belvárosban
Patkány a belvárosban
A fővárosnak a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft.-vel van szerződése, ami Budapest teljes közigazgatási területére szól. A Bábolna egyrészt megelőző patkányirtást végez (Budapest körül folyamatos méregmezőt tart fenn, és havonként ellenőrző vizsgálatot végez a “behatolási kapukként” nyilvántartott helyeken; például a piacokon, vásárcsarnokokban és a kijelölt folyó- és patakpartok mentén) másrészt felderítő munkát végez. Ezen kívül foglalkozik a lakossági bejelentésekkel is. 

Nyest – a nagy opportunista

“Pontos adatokat nem ismerünk, de a Széll Kálmán tér környékén biztosan több nyest él, mint kóbor macska – meséli Szilágyi Zsolt Baltazár, a Budakeszi Vadaspark munkatársa. – Elsősorban a padlásokra és a kocsik alá fészkelik be magukat, ahol előszeretettel rágják meg a szigetelést, illetve a kábeleket. Valójában nagy opportunisták, mindent megesznek, ami az útjukba kerül, legyen az túrórudi, sonkamaradék a kukában vagy gyümölcsféle. Megeszik a rágcsálókat is, illetve a galambokat, úgyhogy ebből a szempontból még hasznot is hoznak. Ha nem szorítják sarokba, nem jelentenek veszélyt.”

Élőcsapda, be a kocsiba, majd irány az erdő?

Mit tehet az ember, ha számára a probléma kicsit súlyosabb, mint Zsolt esetén, aki csak az utcán látott édesen játszadozó nyestkölyköket? Ha például befészkelte magát egy nyest a padlására? Meglepetésünkre kiderült, hogy nem nagyon tud segítséget kérni. “Az önkormányzatok vadkárért nem felelnek, nincs nagyon hova fordulni a problémával – mondta el lapunknak Holczer István vadgazdálkodási szakmérnök. – Ráadásul a szaporodási időszak alatt, júniusig védett, úgyhogy csak élőcsapdával szabad elfogni.”

Valahogy így?

“Ha ezt megtettük, vigyük ki a város szélére, és ott engedjük szabadon” – teszi hozzá Holczer István. Aki szerint – bár a nyest valóban megrágja a kábeleket –, nagy kárt nem okoz, úgyhogy nem érdemes foglalkozni vele. Ha mégis szeretnénk elfogni, ne menjünk közel hozzá, mert nagyot harap…

Megkérdeztük az ÁNTSZ-t, mekkora veszélyt jelentenek a patkányok népegészségügyi szempontból.

Az ember közelében élő patkányok közül hazánkban országszerte a vándorpatkány fordul elő és okoz problémát. A patkányok körében különféle kórokozók által előidézett betegségek fordulnak elő, amelyek más állatokra és gyakran az emberre is átterjedhetnek. (Például pestis, a rágcsáló kiütéses tífusz, a patkányharapási láz és a veseszindrómával járó vérzéses láz.) A szeméten, hulladékon, csatornában vagy más szennyezett helyen mozgó rágcsálók a testükre tapadt kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így szerepet játszhatnak a különféle mikroorganizmusok mechanikus terjesztésében is.
Ezen kívül jelentős gazdasági kártételt is okozhatnak, mivel a beton és a kemény fémek kivételével minden anyagot (pl. alumíniumot, rezet, ólmot, fát stb.) megrágnak. Fészkelésükkel, járataik kialakításával az épületek és a közművek (pl. a csatornahálózat) állagában okozhatnak kárt. Az árokparton elszaporodva az árvízvédelmi létesítményeket (elsősorban a gátakat) rongálhatják meg, ami árvíz esetén buzgárok kialakulásához vezethet. A szigetelések szétrágásával rövidzárlatot és tüzet idézhetnek elő. (ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala az Országos Epidemiológiai Központ Dezinszekciós és Deratizációs Osztálya)

A hol lehet segítséget kérni dobozba feltétlenül beleírnám (szintén az ÁNTSZ tájékoztatása alapján, hogy a

szakemberek a bejelentett címet 24-72 órán belül felkeresik és megteszik a szükséges intézkedéseket. A patkánymentesítés díját Budapest Főváros Önkormányzata fizeti.

 

A Bábolna-Bio Kft. a lakosságtól érkező bejelentéseket is fogadja, ezért patkányészlelés esetén itt lehet bejelentést tenni:
szolgaltatas@babolna-bio.com, vagy 432-0412.

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet felsorolja azokat az egészségügyi kártevőket, amelyek ellen védekezni kell. A rágcsálók között a rendelet a vándor- és házi patkányt, a házi egeret és a zárt térben megtelepedett egyéb egeret nevesíti. Ezen kívül egészségügyi kártevőnek minősül bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent. A fővárosnak Budapest egész területére vonatkozóan a patkányirtáson kívül csípőszúnyog-irtásra van szerződése.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top