Aktuális

“Amikor megszületünk, vonót tesznek a kezünkbe. A sírba is a hegedűnkkel megyünk.”

A nyócker a gettó, sok ott a roma, akik hangosak, színes ruhákban járnak, és sok gyerekük van. Sokan jellemzik így Budapest híres-hirhedt VIII. kerületét. Én viszont kíváncsi, nyitott ember vagyok, így többet akartam tudni. Jelentkeztem az UCCU Alapítvány városi sétájára, ahol megpróbáltuk körbejárni a cigány kultúrát és identitást.

Még föl se költöztem Budapestre, de már kívülről fújtam, hogy a nyolcadik kerület a gettó, és hogy a Rákóczi tér környékén ácsorognak kuncsaftjaikra várva az örömlányok. Ilyen előítéletekkel – és nagyon kevés megtakarított pénzzel – érkeztem a fővárosba. Anyagi lehetőségeim miatt az első albérlet, amit megnéztem, épp a gettó szívében, a Magdolna utcában állt. Emlékszem, annyira ijesztő volt a közeg, hogy szinte menekültem a gangos, vasrácsokkal felszerelt, lepukkant házból. A “nyócker” városi sétán, gondoltam, szembenézek a félelmeimmel, és felülvizsgálom az előítéleteimet. 

A séta a Blaháról indult, ahonnan egy fotófelismerő játékot követően a csapat a Népszínház utcába kanyarodott. A “gettótúrára” gyerekes családok, városi bringás lányok, külföldi egyetemisták jöttek, sőt mint utólag kiderült, a svéd nagykövet is.

“Mi van a képen?” – archív fotók a Blaháról

Duka Andrea Annamária, az UCCU alapítvány önkéntese és oktatási koordinátora a túravezetőnk. Először egy zálogház előtt álltunk meg. A BÁV előtti beszélgetés során kiderült, a csoportunkból is van, aki került már olyan szorult helyzetbe, hogy hó végén kénytelen volt zaciba vinni az ékszereit. A kerületben viszont gyakori eset, hogy a fuxot ideiglenesen pénzzé teszik, így nem véletlen, hogy a környéken 5-6 zálogház is működik.

Ide jönnek, ha gyorsan kell a pénz
Ide jönnek, ha gyorsan kell a pénz

Gettó, drogtanya és a prostik

Budapesti viszonylatban a nyolcadik kerületi ingatlanok ára alacsony, albérletet is itt lehet legolcsóbban találni. Ennek oka főleg a környék rossz híre. A sétálóknak is az alábbi szavak ugrottak be a kerülettel kapcsolatosan: “rossz a közbiztonság”, “gettó”, “dzsungel”, “drogtanya“, “sok a cigány”, “itt árulják magukat a prostik”. Ez utóbbira a kerület beszédes utcanevei: Víg utca, Angyal utca, Gyorskocsi utca is emlékeztetnek. A múlt században ezekben az utcákban bordélyházak álltak – említi Marcsi, Andrea önkéntes társa.

Beszédes utcanevek
Beszédes utcanevek

A múlt és a multikulti

Régen a nyolcadik kerület szántóföldi övezet volt, melyet az 1700-as évek után parcelláztak fel, és adtak el termőföldként. Vályogházak épültek, de azokat az 1838-as árvíz elmosta. Városias kinézetét az 1840-es évek után nyerte el, amikor a területet újjáépítették. A nyolcadik kerületet főleg kisiparosok lakták, az ország legrégebbi kalapos műhelye is itt található. A mezőgazdasági múltra emlékeztet a Dreher sörgyárak egykori székhelyének, a Polgári Serfőzdének a homlokzatát díszítő mozaikfríz is, melyet Róth Miksa készített.

Az épület homlokzatán a sörfőzés képei
Az épület homlokzatán a sörfőzés képei

A kerület lakossága ma már nagyon vegyes: eleinte zsidók lakták, majd a kereskedelem miatt egyre több cigány család is letelepedett itt, más nemzetiségű kereskedők mellett. Mára már arabok, kínaiak és törökök is sokan költöztek ide. A faji, nemzeti és kulturális sokszínűségben még egy pici bolt is jól megfér, ahol árpádsávos lobogó van kifüggesztve. 

A cigányzene Hungarikum

A séta során bekanyarodtunk egy kis utcába, ahol hangszerkészítő műhelyében meglátogattuk Farkas István hegedűművészt. Zenész családba született: “Amikor megszületünk, vonót tesznek a kezünkbe, és a sírba is a hegedűnkkel megyünk” – mondja mosolyogva.

Pista bácsi elhúzta a nótánkat
Pista bácsi elhúzta a nótánkat

Az idős úr szerint a zene összeköt minket, ez híd a cigány és a nem cigány emberek között. Műhelye egyben a Reményi Ede Cigányzenész Szövetség irodája is. Reményi Ede zsidó származású zeneszerző és hegedűművész volt, aki a korábban főleg verbunkost játszó cigányzenészeket bevezette a klasszikus zene világába. Megismertette velük többek között Brahms és Liszt Ferenc műveit.

Farkas István elmesélte, hogy a kerület tele volt olyan éttermekkel, kávézókkal, ahol élő cigányzene szólt. Ma már alig találni ilyen helyeket. Pista bácsi úgy véli, most is lenne igény cigányzenére, de egyrészt nagy a konkurencia, az éttermekben is inkább betesznek egy CD-t, másrészt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy-egy vacsorára tízezreket költsenek.

Megjegyezte azt is, hogy a média rossz fényt vet a cigányzenészekre, mert sokan azt hiszik, mindenki úgy él, mint amit a tévében láttak.

Cigány-e vagy?

“Mi jut eszetekbe arról, hogy cigány? Milyen képet láttok magatok előtt? – kérdezte a csapattól a műhelyből kijövet Duka Andrea. “Hangosak”, “színes ruhákat hordanak“, “sok gyereket szülnek” – érkeztek sorra a válaszok.

“Miért szülnek sok gyereket? Tán nem bírnak magukkal, unatkoznak?” – provokált ismét kérdésével a túravezető. “A családi pótlékért” – mormogta egy úr, “a cigány kultúrában a gyerek érték” – kontrázott egy hölgy.

Egy családi fotó a Gallery 8-ből
Egy családi fotó a Gallery 8-ból

“És tudjátok-e, mi a különbség a cigány és a roma között?” – kérdezett ismét Andrea. A válaszokban a politikai korrektségtől eljutottunk a cigány csoportokig. Megtudtuk, hogy Magyarországon főként beás-cigányok, romungrók (magyar-cigányok), és oláhcigányok élnek, valamint egy kis számban sintik (német-cigány). A hagyományokat leginkább az oláhcigányok őrzik, míg a romungrók elszakadtak a cigány életmódtól és szokásoktól.

Korábban egy-egy cigánycsoporthoz foglalkozásokat is lehetett kötni, például a beások főleg fakitermeléssel és fafeldolgozással keresték a kenyerüket, a romungrók hagyományosan zenészek voltak vagy patkókovácsok és vályogvetők, az oláhcigányok pedig leginkább köszörűsök vagy másárosok (halászok). Európában nagyjából negyven cigánycsoport él, és a csoportok közt nyelvi eltérések is vannak. 

Andrea mesélt arról az élményéről is, amikor Walesben vándorcigányokkal lakott, és lakókocsival járták az országot. A nagy szabadságvágy, ami kívülről romantikusnak tűnt, a valóságban egyáltalán nem volt az.

Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen roma és nem roma fiatalok között, ezzel csökkentse a diszkriminatív gondolkodást és fokozza az egymás elfogadására való hajlandóságot. A roma fiatalokból álló önkéntes moderátorok elsősorban általános és középiskolásoknak tartanak interaktív órákat a roma identitás és kultúra témájában.
 

 

Cigányok ideje

A séta közben beszélgettünk a cigányok legfontosabb ünnepeiről: a Herdeljezi vagy Ederlezi fesztiválról, amely során a tavaszt, az újjászületést és a roma kultúrát ünneplik (születést, szerelmet, halált, egyszóval magát az életet). Ezt főként a balkáni romák ünneplik, a magyarországi cigányok nem tartják.

A nemzetközi roma napot április 8-án tartják az 1971-es roma világkongresszus óta.

Május 16. a Roma Ellenállás napja: az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor romái 1944. május 16-án éjjel megakadályozták a “cigánytábor” kiürítését, és kövekkel, botokkal visszaverték a náci katonákat, akik a gázkamrákhoz terelték volna őket.

Ezt követően a táborból a munkaképes férfiakat és nőket elszállították, csak a gyerekek és az idősek maradtak. Őket augusztus 2-án kegyetlenül meggyilkolták. Ez a nap a cigány holokauszt, a “porrajmos” emléknapja.

Botlókövek az áldozatok emlékére
Botlókövek az áldozatok emlékére

A holokauszt alatt kiirtott romák száma 220 ezer és 1,5 millió között lehet, pontos adatok nincsenek. Idegenvezetőnk szerint talán azért, mert míg a zsidó áldozatok elhurcolása ütemtervszerűen ment, addig a romákról nem mindig készült feljegyzés.

A sétán résztvevők közül sokakat felháborított, hogy ma Magyarországon az államigazgatásban vezető szerepet betöltő emberek állíthatják azt minden következmény nélkül, hogy innen nem vittek el romákat.

Romák nagyító alatt
Romák nagyító alatt

A séta zárásaként a Mátyás térre, a Gallery 8-ba látogattunk, ez egy kortárs roma művészeti tér. Aktuális kiállításuk a “Roma test politikája”, amely etnografikus fotók feldolgozásával, újragondolásával próbál az előítélet ellen harcolni és a cigány identitást feltárni. Én egész biztosan más szemmel tekintek mostantól rájuk.

Tamara Moyzes fotómontázsa
Tamara Moyzes fotómontázsa

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése