2012 decemberében készült el a török-görög határon ez a 10,4 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrótkerítés, amelyen különleges felszerelés nélkül nem lehet átjutni. A számos sziget miatt azonban továbbra is problémás a tengeri határ ellenőrzése.
2014 júliusában Bulgária is szögesdrótkerítést épített a Törökországgal közös déli határán, hogy visszaszorítsa az országba érkező menekültek számát. A 33 kilométer hosszú, három méter magas kerítés építését azért kezdték meg 2013 őszén, mert a szokásosnál mintegy tízszer nagyobb menekültáradat zúdult a balkáni országra.
Spanyolország 1998-ban határozta el, hogy észak-afrikai, Marokkó területén fekvő exklávéi, Ceuta és Melilla határán kerítéseket létesít az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A két, 6 méter magas, 8,7 kilométer hosszú kerítés közötti senki földjén járőröznek, a kerítésen meghatározott szakaszonként őrtornyok találhatók, mozgás- és zajérzékelőket szereltek fel. Melilla határában három, 10 méter magas, szögesdróttal is ellátott kerítés fut 11 kilométer hosszan egymás mellett, az egyikbe áramot is vezettek.
Az USA és Mexikó 3169 kilométeres határának egyharmadán, majdnem ezer kilométeren létesítettek kerítésrendszert a kábítószer-csempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A kerítés legjobban megerősített szakasza a kaliforniai San Diego és Tijuana városa, illetve a texasi El Paso és a mexikói Ciudad Juarez között található.
A dél-afrikai Botswana 2003-ban jelentette be, hogy két méter magas szögesdrótkerítést épít Zimbabwe határán, 500 kilométer hosszúságban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást és azt, hogy a Zimbabwéből legelni átterelt beteg állatok megfertőzzék a botswanai marhákat.
India két határán is húzódik kerítés: a Pakisztán által is magának követelt Kasmír tartomány határán húzódik kerítés, ezen a határon csak egyetlen ponton van határátkelő. India a 80-as évek közepén nyolc méter magas, szögesdróttal átszőtt kerítést húzott fel a Bangladessel közös határán is, csaknem négyezer kilométer hosszan, további ezer kilométeres szakaszon járőrözés zajlik. Az “Indiai Nagy Fal” létjogosultságát a kormány a terrorizmus és a határokon átnyúló csempészet feltartóztatásával magyarázta.
Izrael számos határát védi kerítéssel a terrorfenyegetés és az illegális bevándorlás ellen. 2002-ben kezdtek hozzá a sokat vitatott védőkerítés létrehozásához a Jordán folyó nyugati partján, amelynek nyomvonala sok helyen eltér az 1949-ben megállapított tűzszüneti vonaltól. A 700 kilométer hosszúra tervezett fal célja a palesztin öngyilkos merénylők távol tartása, eddig mintegy 500 kilométer készült el belőle.
Bár nem kifejezetten a bevándorlás korlátozása a célja, de Észak- és Dél-Korea között húzódik a világ egyik legnagyobb mesterséges határvonala, a koreai demilitarizált övezet, amelyet szögesdrótok, tankcsapdák és őrtornyok is védik. A 250 kilométer hosszú határsáv 4 kilométer szélességben választja el egymástól a két országot, részben a Jalu folyó mentén.
Az utolsó kerítések nem két ország határán, hanem Szlovákiában állnak, ahol több településen, például Osztrópatakon és Nagymihályban is építettek hasonló falakat a romatelepek köré.
