Csütörtök estig izgulhattak a felvételizők, hiszen a felsőoktatási ponthatárokat akkor tudhatták meg. A közzétett adatok alapján az államilag támogatott képzésben a legmagasabb pontszám (minimum 465) az alkalmazott közgazdaságtan szakra, a gazdaságelemzési képzésre és a nemzetközi tanulmányok szakra való bejutáshoz kellett.
Rendkívül magas felvételi ponthatárok az ELTE-n
Az államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455 ponttal lehetett bejutni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas felvételi pontszámok szerepelnek: angol–német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika–informatika szakos képzésen 480, olasz–magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz–történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem–olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.
A jogászképzés felvételi ponthatárai is emelkedtek
Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.
Más szakokon is felfelé módosították az eredeti 460 pontos központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a bejutáshoz Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot kellett legalább teljesíteniük a felvételizőknek.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben 451 pontra volt szükség a bejutáshoz. Az állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a felvételi ponthatárt.
Több mint 105 ezren várták a felvételi ponthatárokat
Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt.
A legnépszerűbb képzési terület a korábbi évekhez hasonlóan a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Ezeket követi a mérnökinformatikus és a jogász szakok. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma az elmúlt évekhez képest, idén 3963-an adtak be kérelmet.
A legnépszerűbb intézmény továbbra is az ELTE
A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE – ide több mint 22 ezren jelentkeztek –, a második helyen 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.
A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal legkésőbb augusztus 5-ig e-mailben értesíti a felvételizőket. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kaptak az eredményekről.
További felvételivel kapcsolatos cikkek az NLCafén
- Felvételi: gyerek és szülők versenye a stresszel?
- Felvételi: még mindig rosszul megy a matek
- Néhány nappal a felvételi előtt derült ki, hiába tanult a gyerek?
