“Ketyeg a biológiai óra!”
“Ideje lenne már szülnöd!”
Tőlünk nyugatra kevésbé szokás, de idehaza a népítélet igen pontosan kijelöli, hogy a nőknek milyen életszakaszban mit kell csinálnia. Szülni leghamarabb 25 után illendő, addig élvezni kell az életet. 25 alatt még túl korai lenne, akkor “fiatal anyának” aposztrofálnak, és nem dicséretnek szánják. Észre sem veszed, hogy a terhesgondozáson az orvos csak téged tegez. Tök mindegy, mikor kezded, gyerekből kettő-három legyen elég, az “ugye csak becsúszott?” kérdés már a harmadiknál is alap, a negyediknél pedig eleve gyanítják, hogy nem tudtok védekezni, és az is nagy csoda, ha bevallod, mindnek ugyanaz az apja.
Mindezt persze úgy tervezd, ha a megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezel. Menj férjhez harmincéves korod előtt. 35 fölött “már túl öreg vagy az anyasághoz“. A rokonok és idegenek minősítik a petesejtjeidet, aggódni kezdenek a méhedért és gyümölcséért. Negyvenévesen meg snitt. Már a demográfusok is lemondtak rólad.
Vén vagy már mindenhez, neked már a B oldal pörög. Ne szüljél már, jól sem kell kinézned, elvégre középkorú vagy. Első gyerek vállalásáról ne is álmodj, negyven felett csak a sztárokkal (meg számtalan ismerőssel) történhet meg, hogy természetes úton megfogannak. Ekkor már az is gáz, hogy túl öreg leszel a gyereked középiskolai ballagásán, vagy aggódnak, hogy beadod a kulcsot, mielőtt ez megtörténik.
Ötven vagy? Á, lassan jön unoka, ugye? Az ötvenötöt is elérted, és még élsz? Ne ugrálj, a munkaerőpiacon már régen semmi értéked, mindjárt itt a nyugdíj, csak győzzed kivárni.
Ezek a korlátok értelmetlenül gúzsba kötnek minket
Magyarországon más országokhoz képest nevetségesen és ostobán szűkre szabja a közvélemény azt az időablakot, amit a nőknek egy-egy életszakaszra engedélyeznek. Nem csoda, ha a magyar nők világviszonylatban is rettentő rosszul érzik magukat.
A nők termékenysége kapcsán is számos tévhit él a köztudatban, amelyeket újra és újra elismételnek, gyakran épp a gyerekvállalás sürgetése érdekében tett nyilatkozatok a leginkább károsak. Szakértők cáfolják, és mi is megírtuk, hogy a harmincas éveinkben gyakorlatilag változatlan az esély a teherbeesésre, csak negyvenéves kor felett kezd el radikálisan csökkenni a nők termékenysége. Itthon minderről alig tudni, mert sokak számára elfogadhatatlan a “késői” és aránytalanul veszélyesnek kikiáltott gyerekvállalás.
Simán teherbe lehet esni 15-45 között bármikor
Egy európai felmérés szerint heti legalább két együttlét esetén mindössze négy százalékkal kisebb az esélyük a harmincas éveik vége felé járó nőknek a teherbeesésre, mint a 27-34 éves korosztálynak. Más vizsgálatok szerint alig hat százalék volt a különbség a 20-34 évesek javára a 35-40 éves korosztállyal szemben, ha a legtermékenyebb napokon szexeltek.
Sok nő mégsem mer gyermeket vállalni a “bűvös” 35 éves kor felett, mert túl öregnek tartja magát (és mások is őt) a kismamasághoz, és előfordul, hogy emiatt a teljesen alaptalan félelem miatt nem születnek meg tervezett gyermekek sem. Pedig a statisztikák szinte semmit nem árulnak el az egyén biológiai koráról, a saját vágyainkról és lehetőségeinkről, csak az adott korosztály általános esélyeit mutatják.
És a gyerekvállalás kérdése csak egy a sok közül, melyben öntudatlanul is ősrégi tévhitek, aránytalanul felnagyított kockázatok miatti félelmek és hiedelmek vezérlik döntéseinket.
Sorolhatnánk a tanulást, a bulizást, az ismerkedést, a házasodást, a gyerekkel három éves korig tartó otthonmaradásról szóló elvárást és a többi időablakot, melyben csak ezzel, vagy azzal “szabad” foglalkozni egy nőnek. A magyar nők idejét pontosan beosztják, minden életszakaszra alig pár évet szab nekünk a népítélet.
Nincs ember, aki ne érezné a nyomást, a sürgetést, a megfelelési kényszert, hogy aztán néhány évvel később már maga se értse, mire is kellett ez a nagy kapkodás, kivel tett jót, hogy azt tette, amit mások vártak tőle.
Ne hagyjátok.
