nlc.hu
Aktuális
Jövőre még több menekült érkezhet

Jövőre még több menekült érkezhet

Idén eddig közel kétszázezer menekült érkezett az egyébként 507 milliós Európai Unióba. Szakértők szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Mit jelent ez? Mire számíthat Európa az elkövetkezendő években?

2015 elejéig a Magyarországra érkezett menedékkérők túlnyomó többsége koszovói gazdasági bevándorló volt. Márciusban megfordult a trend, és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái alapján a hazánkba érkezők döntő része háborús menekültként kért menedéket. De meddig tarthat a most tapasztalható menekülthullám? Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

A menekültek száma mostanra valóban drasztikusan megnőtt – mondja Nógrádi. – A megoldással kapcsolatban mindenkinek más az álláspontja. A németek köztudomásúan az integráció pártján állnak, 500 ezer menekült befogadásával számolnak ez év végéig. Az integrációt elsősorban a nyelvtanítással és munkahelyteremtéssel képzelik el. Legfrissebb nyilatkozataikban azt állítják, hogy nincs felső határ, elvárják viszont a tagállamoktól, hogy együttműködjenek velük. Rólunk azt mondják, hogy amennyiben Magyarországon betartják a regisztrációra vonatkozó szabályokat, egyetlen menekültet sem küldenek vissza Magyarországra. Ez az egész menekültkérdés egy olyan morális és politikai dilemma, amelyben nagyon nehéz jól dönteni.”

A szakértő szerint amennyiben az EU októberi csúcstalálkozóján nem születik döntés, a jelenleginél sokkal több menekült fog Európába jönni. A számuk a hideg idő beálltával csökkenni fog, de tavaszra ismét drasztikusan megnő.

Béke ott, ahol most háború van

Felmerül, hogy nem lehet-e a háborús országokban erőszakkal békét teremteni – folytatja a szakértő. – Líbiában erre volna esély, Szíriában a síita és az orosz, valamint a nyugati és a szunnita érdekek ütköznek egymással. Nem tűnik úgy, hogy Szíria esetében a közeljövőben bárki is a béketeremtésben gondolkodna.

Sokféle forgatókönyv van a probléma rendezésére. Építhetünk menekülttáborokat az EU területén kívül, például Észak-Afrikában, esetleg Görögország vagy Olaszország déli részein. Ez esetben persze kisebb az esélye annak, hogy a menekültek munkát is kapjanak, és így elinduljon az integrációjuk.

A német példánál maradva, el lehet gondolkodni a valódi integráción és a kvótarendszeren is, akkor, ha a menekültáradat véget ért, és már valóban csak a menekültek elosztása a kérdés. Így vagy úgy, Magyarországon egyikre sem lesz nagy szükség, hiszen a menekültek is, az EU is tranzitországként kezel minket.”

Szíriában 2011-ben tört ki a polgárháború. Előtte 22 millióan éltek az országban. Bár Magyarországhoz képest fele akkora volt az egy főre jutó GDP átlaga, nem számított kifejezetten szegény országnak. 2011 óta 11 millió embernek, vagyis a lakosság felének kellett elhagynia az otthonát, közülük négymillióan külföldre menekültek. Túlnyomó többségük török, libanoni és jordániai menekülttáborokban él, meglehetősen kilátástalan és rossz körülmények között. Európába eddig közel 200 ezren menekültek el, ami az összes szír menekült egy huszadát jelenti.

A menekülthullám hatásai nálunk is egyre több színtéren érződnek, hatással lehetnek például a turizmusra is. A napokban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége jelezte, hogy külföldi csoportok és egyéni utasok sorra mondják le magyarországi látogatásaikat a menekültügyi helyzet miatt. A MUISZ attól tart, hogy a közeljövőben még több lemondás érkezhet, ami jelentős bevételkiesést okozhat. A MUISZ az utazási irodák nevében ezért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult pénteken, hogy tudatosítsák: Budapest turizmusát nem befolyásolja a menekültügyi helyzet, és Magyarország változatlanul biztonságos úti cél. Levelükben azt írták, hogy határozott és gyors kommunikáció segítségével el lehet kerülni az élénkülő beutazó turizmus jelentős visszaesését.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium még pénteken délután reagált a MUISZ levelére. Aggodalomra nincs ok, mondták, hiszen a menekültek jelenléte Budapestnek csak néhány jól körülhatárolható részére, elsősorban a Keleti és Déli pályaudvarok környékére koncentrálódik, és ezek a területek szerencsére távol esnek a közkedvelt turistacélpontoktól. A magyar kormány minden létező fórumot felhasznál arra, hogy reális képet mutasson Magyarországról – közölte a tárca az MTI-vel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top