Csökkent ugyan az elmúlt években a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban, de még így is nagyon magas. A legfrissebb adatokat Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási főosztályvezetője osztotta meg, ezek szerint a 2009-2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül 2015 tavaszára átlagosan 36,4 százalék lemorzsolódott, további 6,8 százalék még mindig nem végzett (valószínűleg nem is fog), 7,2 százalék otthagyta a választott szakot, de a rendszeren belül maradt, és mindösszesen a felvett hallgatók 49,5 százaléka, vagyis kevesebb, mint a fele (!) jutott el sikeresen a képzés végéig.
Az egyetemek mesterszakjaira bejutott hallgatók ugyanakkor kifejezetten sikeresek. Ezen a szinten a fiatalok már több mint háromnegyede (78,2 százalék) időben befejezte a tanulmányait, a menet közben kilépők aránya 3 százalék alatti, a túlfutók aránya pedig csupán 1 százalékos, és csak a diákok 17,8 százaléka morzsolódik le.
Az informatikusok közül hagyják ott legtöbben az egyetemet idő előtt
A minisztérium adatai szerint a legtöbb diák az informatika, a természettudomány, a műszaki és az agrárterületen szakad le. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi, a felvett hallgatók több mint fele lemorzsolódik, és mindösszesen 30 százalék szerez diplomát. Ezzel szemben a művészeti szakokat és a pedagógusképzést kimondottan könnyű elvégezni, e két területen csak 15-27 százalékos a lemorzsolódás.
A felsőoktatási államtitkár szerint kevesen vannak, akik anyagi okokból kénytelenek feladni a tanulást. A leszakadás hátterében sokkal inkább a képesség, a szorgalom és az elhivatottság hiánya áll. Azért, hogy az egyetemisták valóban elvégezzék az egyetemet, a tárca az idei tanévtől szigorította az átsorolási szabályokat, így a korábbinál több kreditet kell teljesíteni, hogy a diákot ne tegyék át állami ösztöndíjasról fizetős helyre. A minisztérium a felsőoktatásban is bevezeti a kompetenciamérést is, amelynek lényege, hogy a gyengén szereplők speciális felzárkóztató kurzusokon vehetnek részt, hogy ne essenek ki a rendszerből. Az átjárhatósági szabályok lazításával pedig azt szeretnék elérni, hogy aki az alapképzésben nem tud teljesíteni, az egy alacsonyabb szinten, a felsőoktatási szakképzésben folytathassa tanulmányait, így nem marad bizonyítvány nélkül – írja a Magyar Nemzet.
További felsőoktatás témájú cikkek az NLCafén
- Változás jöhet az ingyenes felsőoktatási helyekkel kapcsolatban
- Benyújtották a felsőoktatási törvény módosítását
- Hajrá csajok! Vezetnek a nők a felsőoktatásban
- Felsőoktatási felvételi: itt a kiegészítés
