Okosabb vagy a magyarok kétharmadánál? Most tesztelheted

Mi is az az intelligencia?

Logikai gondolkodásra és helyzetfelismerő képességre épülő kombinációs készség, problémamegoldó képesség. Amikor ismeretlen helyzetbe kerülünk, a “fluid” intelligenciánk lép működésbe, a kristályos intelligencia pedig a tanult ismeretek felhasználásának képességét jelenti. Ezen belül ismert logikai, nyelvi, mozgási, téri, intraperszonális, interperszonális, zenei, matematikai, sőt Kim Cattrall szerint még szexuális intelligencia is.

Az IQ megmutatja, milyen okos vagy?

Nem egészen. Mindössze arról informál, hogy a korosztályi átlaghoz képest milyenek az értelmi képességeid. Az átlagos IQ 100.

Az intelligencia veleszületett jellemző, amit nem lehet megváltoztatni?

Az IQ esetében valóban magas a genetikai faktor, de ez önmagában éppúgy nem határozza meg a végeredményt, mint ahogy egy pohár mérete is csak a felső határát adja meg annak, hogy mennyi vizet tölthetünk bele. Az intelligencia lehetősége velünk születik, de gyermekkorban a külső körülmények a döntők abból a szempontból, hogy ez mennyire fejlődik ki. Felnőttkorban azonban ez az adottság alig fejleszthető.

 Aki művelt, az intelligens is, és fordítva?

Aki művelt, az nem feltétlenül kiemelkedően intelligens, de aki intelligens, az nagy valószínűséggel nyitottabb, érdeklődőbb, kíváncsibb a világra, könnyebben megjegyzi az olvasottakat, hallottakat, így nagy műveltségre tehet szert. Ettől függetlenül nem ritkák az olyanok, akik intelligensek, de nem kifejezetten műveltek.

Ahogy idősödünk, úgy okosodunk?

Ez pont fordítva van – legalábbis a nagykorúságunk után. Gyerekkorban még így áll a helyzet, ám a fluid intelligenciánkat tekintve tizenhét-tizennyolc évesen elérjük teljesítőképességünk maximumát, és ez mintegy harmincéves korunktól kezdve már romlik. A kristályos intelligenciánk viszont életünk végéig fejlődhet. Ezért az IQ-teszteket életkori sávokra szokás sztenderdizálni, és a magunk teljesítményét csak a saját korcsoportunkéhoz hasonlítani. Ettől még érdemes kitölteni például a Nagy Diák IQ-tesztet idősebbeknek is, csak tudniuk kell, hogy ez a vizsgálat náluk némileg alábecsüli a valós számot. Vagyis annál csak jobbak lehetünk, mint amit ott elérünk.

A nők az okosabbak vagy a férfiak?

A nők és a férfiak populációjának IQ-görbéje eltér. Mint sokan tudják, a nők között az átlagos IQ-érték gyakoribb, mint a férfiaknál, utóbbiak közül pedig többen bírnak szélsőséges számokkal, vagyis mind a zseniális gondolkodók, mind az értelmi fogyatékkal élők között több a férfi, mint a nő. Ennek magyarázatát még nem találták meg, ám mivel nemhez kötődő eltérésről van szó, erősen gyanúsítható az X vagy az Y kromoszóma valamely módosulása. Az bizonyított, hogy a mentális elmaradottságért sokszor genetikai hiba okolható, így vannak, akik a “zsenialitás” mögött is efféle eltérést sejtenek. Ha férfiak és nők teljesítményét hasonlítanánk össze, nem mindegy, hogy milyen jellegű intelligenciát vizsgálunk. A férfiaknak jobb a téri forgatási képessége, ám a nyelvi feladatokban – átlagosan természetesen – a nők eredménye a jobb. Korábban egyes tesztek általánosságban is kimutattak “női hátrányt”, amit társadalmi okokkal szokás magyarázni: úgy tűnik, azon társadalmakban, ahol a nők nem azonos szellemi kihívások közt nőnek fel, ez nyomot hagy ezen a mutatón.

Hány kiemelkedően okos ember él a világon?

Ezt nem tudjuk, de azt igen, hogy a legmagasabb intelligenciájú emberek nemzetközi klubjának, a Mensának mintegy száznegyvenezer tagja van. Közülük több mint kétezren magyarok. A Mensa az emberiség mentális képességek szempontjából vett felső 2 százalékát tömöríti, vagyis azokat, akik az emberek 98 százalékánál jobb kombinatív, logikai és problémamegoldó készséggel rendelkeznek. A Mensa International elnöke idén július óta Balanyi Bibiána. Ő a nemzetközi egyesület 3. női vezetője, és egyúttal a valaha volt legfiatalabb elnöke.

Mit gondolunk saját képességeinkről?

Az emberek 94 százaléka úgy gondolja, hogy az ő esze átlagon felüli. A valóság azonban az, hogy az emberek kétharmadának IQ-ja átlagosnak mondható – tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre (hiszen az IQ mindezektől független).

Ki volt a legkitartóbb tesztíró?

Az a diák, aki 2013-ban harminckétszer töltötte ki az online tesztet, mert nem nyugodott bele az eredménybe. Mindannyiszor az átlagosnál gyengébb – vagyis 100 alatti – eredményt kapott…

Akinek átlagos az IQ-ja, az kezdjen szomorkodni?

Nem érdemes, hiszen ez nem az egyetlen, és nem is a legfontosabb tulajdonság az életben. Ott van például a humor, csak azt nem tudják mérni. Azért az IQ-t mérik, mert az a leginkább objektíven mérhető személyiségjellemző. Ám egy magas IQ-jú ember korántsem biztos, hogy mindenben jobb egy alacsonyabb mutatóval rendelkezőnél.

Lehet-e hátrány, ha az ember túl okos?

Bizony, lehet, több szinten is, hiszen ha pozitív értelemben is, de ezek az emberek szélsőségesen kilógnak az átlagból, és az emberek könnyebben kommunikálnak velük azonos intelligenciaszinten állókkal. (Van olyan nyugat-európai rendőri szerv, ahol épp emiatt elutasítják a bizonyos IQ-érték felettieket. Ugyanígy egyes bombázópilótáknál is szűk sávba kell beleférni, hiszen egy bizonyos agyi képesség szükséges a feladathoz, ám a túl sokat gondolkodó ember már nem ideális ahhoz, hogy vakon teljesítse a parancsot.) Bár a magas intelligenciájúak átlagosan átlag feletti jövedelemmel jelentkeznek, olyanok is vannak, akik képtelenek elhelyezkedni. Persze az régen rossz, ha egy cégnél az ilyesmi hátránynak számít, ezért a mensások azt javasolják, tagjaik jelezzék csak az önéletrajzukban a tagságukat, hiszen ahol ez gond lehet, oda nekik jobb nem is menni…

Jó-e a nőnek, ha okos?

A magyar Mensában jóval több a férfi, mint a nő, körülbelül kétharmad-egyharmad az arányuk. Ez azonban nem is csoda, hiszen eleve kétszer annyi fiú megy el tesztet írni, mint amennyi lány, és ha megvan a tagságuk, boldogan használják például a mensás mailcímet. Hogy miért? Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke szerint egyszerűen azért, mert a férfiak többet nyerhetnek a társadalomban egy jó eredménnyel, míg a nők akár veszíthetnek is. “Nő tagjaink egy része úgy véli, bizonyos helyzetekben érdemes eljátszaniuk a buta nőt – mondja. – Másoknak az a problémájuk, hogy nem találnak méltó szellemi partnerre. Tény, hogy a magas intelligencia imázsával a férfiak átlagközegben jobban tudnak randizni, mint a nők, de a Mensában ez nem probléma: ezért sok párkapcsolat születik, és sok ezekből származó gyerekről is tudunk. Pár éve volt egy »mi nem félünk az okos nőktől« kampányunk is…”

Jó-e, ha a párunk okos?

Az intelligencia fontos szempont a párválasztásnál, de érdekes módon nem úgy, mint a barátságok kialakulásánál. A sok időt együtt töltő haveroknak sok esetben döbbenetesen hasonló az IQ-juk, míg a gyermekkori barátságok esetében ez már nem feltétlenül igaz. A párkapcsolatok esetében vagy nagyon hasonló, vagy épphogy nagyon különböző mintázatot szoktak találni, amit Nagy Lantos Balázs úgy magyaráz, hogy a jelek szerint kétféle kapcsolat működik jól: a barátságalapú és a munkamegosztás-alapú. Vagyis vagy értsük meg egymást mindenben, vagy legyenek mindkét fél számára egyértelműen leosztva a szerepek.

Jó-e a gyereknek, ha különlegesen okos?

Jó lehet, de még jobb, ha ezt nem sokat hallja. Megfigyelték, hogy ha gyerekeket rendszeresen az eszükért dicsérnek, és nem a teljesítményükért, az hosszú távon negatívan hat az eredményeikre. “Zsenik” gyakran számolnak be arról, hogy az egyetemen gondjaik lettek, mert nem tanultak meg tanulni, hiszen általános iskolában, és akár még középiskolában is megoldottak mindent kútfőből.

Milyen egy okos ember?

A Mensa HungarIQa most folytat kutatásokat a téren, hogy a különösen intelligenseknek vannak-e más közös jellemzőik. Ez alapján úgy tűnik, hogy kevésbé követik a nemi sztereotípiákat, például a magas intelligenciájú motorosok közt nagyobb a nők aránya, mint az átlagmotorosok körében. Ugyancsak érdekes megfigyelés, hogy a magas intelligenciával rendelkezők átlagosan kevésbé “makacsok” a politikában, vagyis ritkábban köteleződnek el vak hittel egyik vagy másik párt mellett.

Az okos embernek jobb-e a humora?

Balázs azt mondja, inkább arról van szó, hogy a hasonló IQ-júak nagyobb valószínűséggel találják ugyanazt humorosnak. “Ismertem valakit, aki vicces embernek tartott engem, de sosem azokon a mondataimon nevetett, amelyeket viccnek szántam…”

Tovább él-e, aki okos?

Igen, a Mensa-tagok átlagosan hét évvel hosszabb életre számíthatnak a normál populáció átlagánál – ezért az IQ-t egyes országokban még a biztosítási kockázatbecslők is figyelembe veszik.

Előny-e, ha valakinek magas az EQ-ja?

Általában hatékony. Ám sose feledjük, az EQ-val jelölt érzelmi intelligencia nem valamiféle empátiás készség, vagyis tiszta, szép és nemes dolog. Inkább az érzelmek megértéséről, ismeretéről – és akár manipulálásáról – szól, ez az oka, hogy a szociopaták az átlagnál jobban teljesítenek egy EQ-teszten. A felsővezetőknél ez a manipulatív képesség eredményesebb, mint az igazi empátia, ami megakadályozná például abban, hogy képes legyen kirúgni az alkalmatlan kollégát.

Mekkora IQ kell egy tudományos Nobel-díjhoz?

Nobel-díjasok eredményeinek elemzéséből arra jutottak, hogy 130 feletti, de az már mindegy, hogy mennyivel. Egy bizonyos szint felett a motiváció, a szerencse, a környezeti feltételek döntik el, hogy ki alkot maradandót. Olyan ez, mint a magasság a kosarasoknál: egy adott méret alatt ritkán lehet jó kosaras valakiből, de a két méter felettiek között már nem a testmagasság a döntő.

Sharon Stone-nak tényleg 154?

Ritkán lehet megtudni, hogy valakinek mennyi az intelligenciaértéke, hacsak ő el nem mondja magáról. A színésznő esetében nem derült ki, mi az igazság, éppúgy lehet ez valós szám, mint egy jó PR-fogás (a szám egyébiránt egy korábban használt skála szerinti). Stephen Hawking angol elméleti fizikusról is csak annyit lehet tudni, hogy elvégezte a tesztet, és “elégedett volt az eredménnyel”. Híres Mensa-tagok viszont Isaac Asimov, Geena Davis, illetve itthon Vitray Tamás, vagy Michelle Wild.

Ki a legokosabb magyar?

Nem tudjuk, ezt még a Mensa-tagok között sem lehet megmondani, hiszen a tesztek nem mérnek 1 százalékon belül – így ott már nincsen rangsor. A Mensa felvételi tesztjén a legmagasabb igazolt IQ-érték a 135 feletti. Olyan listák viszont keringenek az interneten, amelyek ismert emberek munkásságának elemzése alapján tippelt értékeket tartalmaznak. A ma is élők tízes listáján egyetlen nőként egy magyar ember, Polgár Judit szokott felbukkanni. Róla nem tudjuk, hogy írt volna tesztet, ám talán nincs is szüksége rá.

Ki a valaha élt legeszesebb ember?

Nem tudjuk, természetesen. Többnyire Goethe vagy Leonardo áll az IQ-tipplisták élén, az utóbbi 100 évből viszont leginkább Einstein és Stephen Hawking vált a zseniális elme szimbólumává.

Fejlődik-e az emberiség?

A 20. században a tesztek azt mutatták, hogy egyre jobb képességű generációk születnek, ám ez a folyamat mára a fejlett országokban megállt.

Okos szülőknek okos gyermeke születik?

Nagy eséllyel igen, de ismert az átlaghoz való visszatérés fogalma, miszerint a gyermekek “kiegyenlítik” a szülői teljesítményt, vagyis a szélsőségesen magas vagy alacsony képességű szülőpárnak nagyobb eséllyel lesz kevésbé kirívó képességű a gyermeke.

Miből lesz a cserebogár?

“Ha 4 évesen a 4 évesek (azaz kortársai) szintjén teljesít, IQ-ja pontosan az átlag: 100. Mivel a gyermekek fejlődési üteme eltérő, gyakran előfordul, hogy hirtelen megelőzik kortársaikat, és az is megtörténik, hogy egy-egy gyerek lassabban, vagy később »érik be«, később viszont utoléri a hozzá hasonló korúakat, sőt még le is körözi őket” – írja dr. Kovács Kristóf pszichológus, intelligenciakutató.

A gyerekem különleges. Hogyan segítsem a fejlődését?

Kovács Kristóf azt tanácsolja, próbáljunk úgy foglalkozni vele, képezni, oktatni, hogy közben nem telepszünk rá. Ne támasszunk vele szemben túlzott elvárásokat, mert ha azokat nem teljesíti, óhatatlanul kudarcélményben lesz része, ha pedig teljesíti azokat, akkor is előfordulhat, hogy az állandó megfelelési kényszer fáradttá, kimerültté teszi. Vannak, akik szerint nem is túl szerencsés a gyermekben túl korán tudatosítani, hogy intelligensebb az átlagnál.

KATTINTS A KÉPRE, TÖLTSD KI A TESZTET, HOGY MEGTUDD, OKOSABB VAGY-E A MAGYAROK KÉTHARMADÁNÁL!