Karla a CNN Freedom Project nevű kezdeményezésének keretében állt a kamerák elé. A Freedom Project kitűzött célja nem más, mint az emberkereskedelem felszámolása a világon. A lány nehéz körülmények között nőtt fel, elmondása szerint már 5 éves korától szexuálisan zaklatta egy rokona, anyja pedig elhanyagolta. 12 éves volt, amikor a metróra várva egy fiú lépett oda hozzá és édességgel kínálta meg, amiről azt mondta, hogy valaki küldi Karlának. Nem sokkal később Karla már egy nála tíz évvel idősebb férfival beszélgetett, aki hamar ráérzett, hogy mit kell mondania a fiatal lánynak. Elmondta, hogy őt is zaklatták, ezért megérti Karlát.
Telefonszámot cseréltek, majd néhány hét múlva a férfi újra előkerült és megkérdezte a lányt, van-e kedve elkísérni egy autós kirándulásra. Mivel Karlát anyja továbbra is mostoha körülmények között tartotta, a lánynak csupán három hét kellett a férfi kedvességéből, majd úgy határozott, megszökik vele.
“Három hétig minden csodálatos volt, szép helyekre vitt, ruhákat, cipőket vásárolt nekem, elhalmozott ajándékokkal” – mondta Karla a CNN riporterének nyilatkozva. Ezután saját lakására vitte a lányt, ahol többé-kevésbé szabadon lehetett. A férfi egyszer egy hétig is egyedül hagyta.
Karla ilyenkor csupán új udvarlója unokatestvéreivel találkozott, akik időről időre megjelentek a lakásban, újabb és újabb lányokkal. Karlának beletelt egy kis időbe, amíg rá mert kérdezni, hogy mivel foglalkoznak a férfiak.
“Ők stricik” – mondta Karlának a megmentője. “Pár nappal később már nekem is elkezdte mondani, hogy mit kell majd csinálnom: a pózokat, az árakat, hogy mit mondjak a klienseknek, hogy több pénzt kapjak tőlük” – tette hozzá a most 23 éves mexikói lány.
Négy év a pokolban
Karla ekkor még nem tudta, de rövidesen Guadalajarába, Mexikó egyik legnagyobb városába vitték, ahol prostituáltként kellett dolgoznia.
“Reggel tízkor kezdtem és éjfélig dolgoztam” – mondta Karla. A lánynak egy hét alatt naponta húsz férfit kellett kiszolgálnia. “Voltak, akik kinevettek, mert sírtam. Be kellett csukni a szememet, hogy ne lássam, mit csinálnak velem, hogy ne érezzek semmit.”
A rövid kezdeti időszak után még több munka várt Karlára. Bordélyokba, útszéli motelekbe küldték, vagy kicsapták olyan sikátorokba, ahol a prostituáltak dolgoztak. Pihenőnap vagy szünnap nem volt, az első hét után már naponta 30 férfival kellett elmennie, a hét minden egyes napján.
Karlát a stricije meg is verte, miután az egyik kliense kiszívta a nyakát. “Egy lánccal vert, közben ököllel az arcomba vágott, belém rúgott, sőt egy vasdarabbal meg is égetett. Megmondtam neki, hogy abba akarom hagyni, mire azt mondta, biztos beleszerettem az egyik kliensbe. Azt mondta: biztos élvezem, hogy kurva vagyok.”
A rémálom razziája
Egy nap rendőrök szállták meg a hotelt, ahol több lánnyal együtt Karla is dolgozott. Minden klienst kirángattak a szobákból és bezáratták a szállodát. Karla azt hitte, rámosolygott a szerencse, és végre a rendőrök kimentik őt és sorstársait. Óriásit tévedett.
A körülbelül 30 rendőr szétválasztotta a lányokat, akiket felvittek a hotel szobáiba és kompromittáló felvételeket készítettek róluk. Ezután azt mondták nekik, hogy a videókat elküldik a szüleiknek, ha nem teszik pontosan azt, amit a rendőrök mondanak.
“Undorítónak találtam őket – mondta Karla, aki 13 éves volt, amikor ez a borzalom megtörtént vele. – Tisztában voltak vele, hogy kiskorúak vagyunk, még nem is voltunk teljesen kifejlődve. Némelyik lány épp hogy csak elérte a tízéves kort. Többen sírtak, és elmondták a rendőröknek, hogy ők még kiskorúak, de ez senkit sem érdekelt.”
Karlát végül 2006-ban mentették meg, amikor Mexikóvárosban egy, a prostitúció felszámolására irányuló razziát tartottak. A lányt négy évig tartották fogságban és kényszerítették szexre, saját számításai szerint ez idő alatt több mint 43 000 férfi követett el rajta szexuális erőszakot.
Stricik városa
A CNN újságírói utánajártak Karla történetének – akit a United Against Human Trafficking nevű szervezet segített megmentése után –, és úgy találták, hogy amit a lány mondott, annak nagy része úgy történt meg, ahogy Karla elmondta. A most 23 éves lány azóta az emberkereskedelem elleni küzdelem egyik arca lett, aki idén májusban az amerikai kongresszus előtt is beszámolt megpróbáltatásairól, júliusban pedig Ferenc pápával találkozott a Vatikánban. A kongresszus előtt tett vallomását egyébként a H.R. 515-ös számú törvény megalkotása során bizonyítékként használták. A H.R. 515 arra kötelezi az amerikai hatóságokat, hogy minden információt hozzanak nyilvánosságra a szexuális bűnelkövetőkkel kapcsolatban.
Az amerikai és mexikói hatóságok egyaránt gyakran emlegetnek egy Mexikó középső részén elhelyezkedő kisvárost, amely központi szerepet tölt be az emberkereskedelemmel és a prostitúcióval foglalkozó hálózatok üzemeltetésében.
A mindössze 13 000 lakosú Tenancingo ugyanis egy olyan hely, ahova rengeteg elrabolt, elcsábított lányt elvisznek, hogy ott törjék meg őket, mielőtt prostituáltként munkába állnának Mexikó valamelyik városában.
“Ebben a városban ezzel foglalkoznak, striciket »képeznek ki« és lányokat törnek meg, ez az iparág tartja el őket” – mondta a CNN-nek Susan Coppedge, az amerikai belügyminisztérium emberkereskedelem ellen küzdő szervezetének vezetője. “Tenancingót erről ismerik, mégis a kisebb vidéki városokban élő lányok sokszor nem tudnak róla, hogy mi történik itt, ezért nem gyanakodnak az innen érkező férfiakra. Sokszor ezek a férfiak fényes jövőt és gazdagságot, vagy csak simán szerelmet ígérnek nekik, ez pedig sajnos gyakran megteszi a hatását.”
További cikkek prostitúcióról az NLCafén:
- Beárazható egy nő teste? – A prostitúció legalizálásáért tüntettek
- Egy prostituált lány vallomása
- A prostituáltak kuncsaftjait bünteti egy új törvény