Valahol egyszer azt olvastam: attól leszünk igazán emberek, hogy tudatában vagyunk a saját halandóságunknak. És tényleg. A tudat, hogy egyszer majd mindennek vége lesz, egész sok mindenre ösztönözhet bennünket. Például arra, hogy bakancslistát gyártsunk az éjszaka közepén. Hogy keményebben küzdjünk az álmainkért. Hogy hálásak legyünk a nyugodt pillanatokért, amikor minden, de minden rendben van.
És legyen bármilyen furcsa, ugyanez a tudat lehet a kulcsa – egyszer majd – a halhatatlanságunknak is. Merthogy az ember, mióta világ a világ, kicsit mindig tovább szeretne élni, és elszántan hiszi, egyszer majd elég okos lesz ahhoz, hogy a technológiájával kicselezze a halált. Csakhogy eddig még senkinek sem sikerült. (A Hegylakót leszámítva.)
Azért szerencsére van, aki bizakodik. Ray Kurzweil például. A neves jövőkutató, aki mostanában a Google mérnökigazgatójaként igyekszik megváltani a világot, néhány éve magától értetődően jelentette ki, hogy a halhatatlanság már a mi életünkben valósággá válhat. Sőt! Jobbat mondok. Aubrey de Grey cambridge-i gerontológus szerint már meg is született az ember, aki elsőként él majd 1000 évnél is többet.
A remény tehát megvan. Ennek fényében most összeszedtük nektek azokat eljárásokat, amikben ott a potenciál, hogy több tíz vagy húsz év múlva, örök életet adjanak nekünk.
Mínusz 196 fokon, a megfelelő pillanatra várva
Mikor biztossá vált, hogy kétéves kislányukon, Matherynen a ma ismert gyógyszerek nem segíthetnek, a kétségbeesett thai szülők, Sahatorn és Nareerat Naovaratpong úgy döntöttek, esélyt adnak lányuknak a visszatérésre: lefagyasztatják a gyermek agyát. Az orvos házaspár egy percig sem tagadja, hogy ez volt életük legnehezebb döntése, de biztosak benne, hogy a krioprezerváció Matheryn legjobb esélye arra, hogy egyszer visszatérhessen az életbe.
Sahatorn, Nareerat és a kis Matheryn
Az apa a BBC riporterének elárulta, lánya alig kétéves volt, mikor az orvosok az agydaganatok egy különösen ritka és agresszív fajtájával diagnosztizálták. Annak ellenére, hogy minden létező gyógykezelést megkapott, idén január 8-án meghalt. De nem teljesen. A kislány agyát közvetlenül a halála után az arizonai Alcore munkatársai lefagyasztották, a cég telephelyére szállították, ahol – miután feltöltötték egy speciális kriofolyadékkal – mínusz 196 fokon tárolják majd addig, míg egy mesterséges test segítségével visszatérhet majd az életbe.
“Hiszünk a tudományban és annak fejlődésében is, ezért olyan eljárást választottunk, aminek a technológiai feltételei már most is adottak, és a jövőre nézve a legtöbb sikerrel kecsegtetnek. Tudósokként 100 százalékig biztosak vagyunk benne, hogy Matheryn visszatér majd közénk. Csak a mikor a kérdés. Néhány évvel ezelőtt még 400-500 évre voltunk ettől. Ma már az sem kizárt, hogy 30 év múlva képesek leszünk bárkit életre kelteni” – mondták a szülők
Új élet a kibertérben
Lényegében ugyanezt a fagyasztásos módszert választotta a fiatal amerikai egyetemista, Kim Suozzi is. A tehetséges neurolingviszta mindössze 21 éves volt, mikor gyógyíthatatlan agydaganattal diagnosztizálták. Barátja, a bevezetőben már említett Ray Kurzweil könyve miatt döntött úgy, hogy lefagyasztatja az agyát. Csakhogy a thai szülőkkel ellentétben Kim egy percig sem gondolta, hogy ha eljön az ideje, “új testben” támad majd fel.
A New York Timesnak adott korábbi interjújában elmondta, leginkább csak abban bízik, hogy a technológia fejlődésével, a jövő tudósai képesek lesznek arra, hogy az így megőrzött agyból egyszerűen “letöltsék” majd a szükséges információkat, hogy aztán a segítségükkel valahol a kibertérben újraalkossák majd a személyiségét.
Johnny Depp agyát a Transzcendens című filmben töltik fel a szerverekre
“Tisztában vagyok vele, hogy jelen állás szerint még vannak problémák a rendszerrel. De szerencsére nem az életemet kockáztatom. Bízom a fejlődésben és a jövőben. Senki sem tudhatja, hol tart majd a tudomány 50 év múlva” – írta abban a Reddit-posztjában, ahol arra kérte a felhasználókat, segítsenek neki pénzt gyűjteni a költséges beavatkozásra.
Megállítható lesz az öregedés…
…de nem holmi szemránckrémmel, vagy interneten kapható csodakapszulával! A bevezetőben már említett öregedéskutató, Aubrey de Grey szerint már egy erős és “jól képzett” immunrendszer is elég ahhoz, hogy akár 30 évvel tovább élhessünk. Persze a tudós, mikor az “erős immunrendszerről” beszél, korántsem arra gondol, hogy együnk minél több C-vitamint.
De Grey munkatársaival évek óta egy olyan terápiás módszeren dolgozik, ami arra tanítja az emberi immunrendszert, hogy szúrja ki a hibás, osztódásra képtelen – és az öregedésért legközvetlenebbül felelős – sejteket, majd pusztítsa el őket. A szakember szerint, ha a hibás sejtek eltűnnek a képből, az egészségesek osztódhatnak tovább, ezzel megújítva az öregedésnek indult szövetet.
A francia Odette Ambulher tavaly ünnepelte 111. születésnapját
“A terápia, amin dolgozunk persze közel sem lesz tökéletes” – mondta a Vice című amerikai hírportálnak a kutató, majd hozzátette, azon dolgoznak, hogy a középkorú – mondjuk, 60 éves – embereket visszafiatalítsák annyira, hogy leghamarabb 90 éves korukban érezzék magukat újra 60-nak.
“Ez azt jelenti, hogy a módszerrel nyertünk magunknak bő 30 évet, hogy kitaláljuk, hogy legközelebb hogyan fiatalítsuk meg őket újra” – magyarázza. Aubrey a lapnak azt is elmondta, kutatócsoportjával nem a halhatatlanság elérésén fáradozik, csupán a halandóságunk egy okát, az öregedést szeretné megszüntetni.
Búcsút inthetünk a betegségeinknek
És ha már az öregedés sem lesz probléma, akkor csak a betegségeinktől kell megszabadulnunk ahhoz, hogy tényleg örökké élhessünk. Szerencsére az orvostudomány az utóbbi néhány évtizedben komoly lépéseket tett egy olyan világ felé, ahol a fertőzéseket és a beteg sejteket önmagukat klónozó, előre programozott nanorobotok falják majd fel.
Az elv, ami szerint ezek az aprócska robotok működnek majd, hasonlít ahhoz, amire a modern vírusterápia már most is képes: olyan mikroszkopikus közellenségekből csinál hősöket, mint a milliókat megnyomorító polio vagy a kanyaró, ami még a 21. században is okoz járványokat. De mondhatnánk épp a herpeszvírust is.
A vad vírusokat a modern géntechnológia segítségével tökéletes kis gyilkológépekké alakítják, melyek kizárólag a daganatos sejteket veszik célba. A tumorsejtekbe jutva azonnal szaporodni kezdenek, majd mikor a gazdasejtet elpusztítva kiszabadulnak, a következő rákos sejtet veszik célba. Gyakorlatilag belülről falják fel a tumort.
A nanorobotok a tervek szerint a gyilkos vírusoknál annyival tudnak majd többet, hogy a daganatos sejtek elpusztítása mellett, képesek lesznek egyebek mellett a fertőzések kezelésére, a vérrögök felszámolására, gyógyszeradagolásra és az érrendszer karbantartására is. Rossz hír hogy erre az úttörő technológiára a legoptimistább becslés szerint is jó 30 évet kell még várnunk.
