Új “szórakozást” talált ki a kormány a cégeknek, vállalkozásoknak, vállalatoknak, könyvelőknek, munkaügyeseknek és a dolgozónak. 2016. január 1-jétől ugyanis a munkaviszonyt bejelentő lapokon fel kell tüntetni a dolgozók végzettségét és a képzettséget igazoló intézmény nevét, a bizonyítvány számát is. Ha ezek az adatok bármilyen okból nem állnak a munkavállaló rendelkezésére, a munkáltató elvileg nem tudja a bejelentést elvégezni. Vagyis amíg nincs bejelentés, nem állhat(na) munkába a dolgozó.
Az új rendelkezés a munkaviszony megszüntetésére is kiterjed. Így aztán a már állományban lévő dolgozóktól is be kell gyűjteniük a munkáltatóknak az adatokat, mert az esetleges kiléptetésnél szintén fel kell azokat tüntetni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyelőre befogadja (a kitöltési útmutató szerint) a “szakképesítéssel nem rendelkezik” szöveget is. A bérszámfejtők úgy gondolják, szinte minden második bejelentésnél ezzel vagy valami hasonló szöveggel tudják átlépni a rovatot.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete úgy tudja, a kormány szándéka a pluszadminisztrációval az, hogy többet tudjon meg a pályaelhagyókról, illetve a hiányszakmákról, amit végül is támogatni lehet. Ugyanakkor a bérszámfejtők nem kötelezhetik a munkavállalót, hogy képzettségét, végzettségét közölje.
Ruszin Zsolt adószakértő, az MKOE elnöke szerint rejtély, hogy a villanyszerelő miért ne lehetne a képzettsége közlése nélkül akár trolibuszvezető, ez esetben pedig mégis milyen jelentősége van a bizonyítványnak. Az pedig abszolút érthetetlen, mikor áll össze mindebből valamilyen értelmes adatbázis, ha csak a 2016-tól létrejött munkaviszonyoknál kell az adatokat bejelenteni. Arról nem is beszélve, hogy nem lesz információ az egyéni és társas vállalkozókról vagy a munkaviszonyon kívül foglalkoztatottak pályaelhagyásáról sem.
Az adószakértő úgy gondolja, az járhat jól, aki egyelőre kivár a szabály alkalmazásával, szerinte ugyanis a kormány hamarosan korrigálni fogja a rendeletet – tudta meg a 24.hu.
