Juliet Hulme és Pauline Parker (Kate Winslet és Melanie Lynskey)
Film: Mennyei teremtmények (1994)
Két tinilány, akik még éppen csak ismerkednek a saját vágyaikkal és szexualitásukkal, szoros barátságot kötnek, a szüleik szerint egyenesen túl szorosat. Juliet és Pauline saját fantáziavilágot építenek fel maguknak, amibe rajtuk kívül senki másnak nem lehet rálátása. Amikor a szüleik megelégelik ezt az általuk betegesnek tartott “barátságot”, és megpróbálják szétválasztani őket, a két lány szörnyű tervet eszel ki a bosszúra. A tinédzserkori identitáskeresés keveredik itt a tiltott szerelem témakörével, valamint két igencsak zavart lánnyal, akik nem tudnak mit kezdeni az első szerelem érzésével. Kate Winslet már az első főszerepében nagyszerű.
Nic és Jules (Julianne Moore és Annette Bening)
Film: A gyerekek jól vannak (2010)
A gyerekek jól vannak nem egy szerelem fellángolásának, hanem épp az elmúlásának nagyon is hétköznapi krónikája. Nic és Jules már sok-sok éve élnek együtt boldogan, és nevelik a tinédzser gyerekeiket, akik egy közös spermadonortól származnak. Amikor az egyikük betölti a 18-at, úgy dönt, hogy felkutatja az igazi apját, vagyis a donort, akinek a spermájából született. Azáltal, hogy az apa, vagyis Paul is részévé válik a család életének, minden fenekestül felfordul. A gyerekek jól vannak legfőbb erénye, hogy teljesen hétköznapian, a maga egyszerűségében ábrázolja egy leszbikus pár és gyermekük mindennapjait, és azt láthatjuk, hogy nekik is ugyanolyan problémákkal kell megküzdeniük, mintha egy férfi-nő kapcsolat állna a történet középpontjában.
Corky és Violet (Gina Gershon és Jennifer Tilly)
Film: Fülledtség (1996)
A Wachowski testvérek még a Mátrix előtt csinálták ezt a kis költségvetésű gengszterfilmjüket, amiben az egyszerű melós beleszeret a szomszédban lakó gengszter dögös nőjébe, majd együtt úgy döntenek, átverik és kirabolják a gengsztert, hogy aztán együtt, sok pénzzel kitömve vágtassanak el a naplementébe. Sablonos történet, láttunk már pár hasonlót, de olyat még nem, ahol ez az egyszerű melós történetesen egy nő, és ez a csavar már bőven elég volt ahhoz, hogy a Fülledtség emlékezetes mozija legyen a kilencvenes éveknek. Gina Gershon nőként is tökéletesen férfias, Tilly pedig az a fajta csábító, aki nemtől függetlenül bárkit képes lenyűgözni.
Alyssa Jones (Joey Lauren Adams)
Film: Képtelen képregény (1997)
Ez a film kissé szokatlan a sorban, ugyanis egy macsó fickó (Ben Affleck a bunkó szerepkörben mindig rendkívül hiteles) szemszögéből meséli el annak történetét, ahogy belehabarodik egy lányba, Alyssa Jonesba, akiről aztán kiderül, hogy leszbikus. A film olyan érzékeny kérdéseket feszeget, minthogy lehet-e őszinte baráti kapcsolat férfi és nő között, vagy azt, hogy egy közösség mennyire skatulyázza be az embert a szexuális hovatartozása alapján. Vicces és egyben tragikus jelenet, hogy amikor Alyssáról kiderül a leszbikus baráti körében, hogy hosszú évek után ismét egy férfival van együtt, ugyanúgy kinézik és kiközösítik, ahogy azt kevésbé toleráns heteroszexuálisok szokták tenni, ha valakiről kiderül, hogy homoszexuális. Elgondolkodtató film arról, hogy az emberek mennyire képtelenek megbirkózni a saját előítéleteikkel.
Carol Aird és Therese Beliver (Cate Blanchett és Rooney Mara)
Film: Carol (2015)
Therese és Carol egy áruház játékosztályán találkoznak az ötvenes évek konzervatív Amerikájában. Carol csak egy ajándékért ugrik be a gyerekének, ám a két nő flörtölni kezd egymással. Therese részéről ez nem tudatos, hiszen ő csak egy fiatal lány, aki még nincs egészen tisztában a saját szexualitásával, azonban Carol nagyon is tudatosan próbálja magába bolondítani a fiatal lányt. Ő egy válófélben lévő nő, aki évek óta tisztában van a saját másságával, ám az ötvenes években még nem verheti ezt nagy dobra, hiszen ezzel azt veszélyeztetné, hogy a volt férje jogi úton eltilthatja a saját gyerekétől. Érzékeny, feszült és érzéki történet ez egy nagy szerelemről, ami nem a legjobb pillanatban következik be, de ettől még a két érintett nem tud neki ellenállni. A hat Oscar-díjra jelölt Carolt február 11-től játsszák a hazai mozik.
Catherine Trammel (Sharon Stone)
Film: Elemi ösztön (1992)
Catherine Trammel kicsit kilóg a sorból, ő ugyanis nem igazi leszbikus. De még csak nem is igazi biszexuális. Ő az a nő, aki teljesen tisztában van a saját vonzerejével, és nem akarja magát azáltal korlátozni, hogy azt csak az egyik nem tagjaival szemben veti be halálos fegyverként. Számára a nemisége hatalmi kérdés, ezért a film női szereplőivel is ugyanolyan flörtölős és pimasz, mint a férfiakkal, sőt a diszkós jelenetben kifejezetten azért kezd el vadul csókolózni a barátnőjével, hogy ezáltal még inkább magába bolondítsa a Michael Douglas által játszott nyomozót. Sharon Stone ikonikus alakítását lehetetlen elfelejteni.
Lisbeth Salander (Rooney Mara)
Film: A tetovált lány (2011)
Lisbeth Salander figurája a bizonyíték rá, hogy a “leszbikus” jelző is csak egy skatulya, amibe nem lehet mindenkit elhelyezni. Lisbeth ugyanis bizonyos szempontból nagyon is maszkulin, de legalább ugyanennyire feminin jellemvonásokkal is bír. Egyszerre vadász és áldozat, csendes, háttérbe húzódó, ugyanakkor a történéseket nagyon is a kezében tartó nő, aki egyszerre tud vonzó lenni a homo-, hetero- és biszexuálisok számára, ahogy a férfiak és nők számára egyaránt. Az ismertebb külseje harcos és lázadó, ám van egy sokkal nőiesebb alteregója, a tűsarkú cipőket és hosszú, szőke parókát viselő Irene Nesser. Lisbeth nem válogat, ha a szexről van szó: számára nő és férfi is lehet partner a kalandozásban.
Adéle és Emma (Adéle Exarchopoulos és Léa Seydoux)
Film: Adéle élete 1–2. fejezet (2013)
A Cannes-ban hatalmas sikert arató Adéle élete leginkább egy sajátos felnövéstörténet, amiben egy önmagával még csak ismerkedő középiskolás lány, Adéle egy vonzó, rendkívül szabad, kék hajú lány, Emma személyében talál rá az igaz szerelemre. A film már-már zavarba ejtően őszintén és nyersen ábrázolja a kettejük közt zajló testiséget, és a két színésznő nemcsak testileg, de lelkileg is teljesen lecsupaszította magát a szerep kedvéért. Az Adéle élete nem egy leszbikus szerelmes film, hanem egy szerelmes film, amiben az érzelmek őszintesége és tisztasága nemi hovatartozástól és szexuális beállítottságtól függetlenül bárki számára átélhetővé válnak.
Lotte Schwartz (Cameron Diaz)
Film: A John Malkovich-menet (1999)
Ebben a filmben semmi sem egyszerű, így Lotte Schwartz élete és érzelmei sem. Lotte látszólag békében él bábjátékos férjével, ám amikor rajta keresztül rájön, hogy egy bizarr folyosónak köszönhetően át tud költözni az ismert színész, John Malkovich testébe, egyre jobban élvezi ezt a nem mindennapi kalandot. A kaland akkor lesz igazán izgalmas, amikor Malkovich testében megismerkedik a dögös Maxine-nal (Catherine Keener pompás alakítása), és ez a találkozás olyan vágyakat indít el benne, amikkel nem volt tisztában korábban. Szerelmének tragédiája, hogy Maxine-nak ő csak férfitestben kell, így egy óriási szerelmi dráma veszi kezdetét.
Evelyn és Cynthia (Chiara D’Anna és Sidse Babett Knudsen)
Film: The Duke of Burgundy (2014)
Peter Strickland rendező Magyarországon forgatott filmje nagyon sajátos történet, lévén egy olyan világot mutat be, ahol férfiakat egyáltalán nem látunk, szó sem esik róluk. Ilyenformán Evelyn és Cynthia kapcsolatában nem is igazán az érdekes, hogy ez egy leszbikus viszony, hiszen ilyen körülmények között mi más lehetne, hanem az a dinamika, ahogy a látszólag gyengébb fél – aki cselédlányként dolgozik az idősebb és gazdagabb nő otthonában – fokozottan átveszi az irányítást és a hatalmat úrnőjén a vágyain keresztül. Kettejük között igazi dominanciaharc zajlik, amiben a bizarr szexuális szerepjátékok kiemelt fontossággal bírnak.
