Magyarországon törvény tiltja, hogy pusztán anyagi okokból – ha a szülő nem tudja kifizetni a lakhatásukat – emeljenek ki gyerekeket a családjukból. Az elhelyezés nélküli kilakoltatásnál azonban pontosan ez történik. Pedig sokkal kevesebbe kerülne az államnak az, ha a családot támogatná, szociális hozzájárulásokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy gyereknek milyen lelki sérüléseket okoz az, ha elveszik a szüleitől, ha távol kell élnie a családjától. Sokszor azok a lakások, ahonnan ezeket a családokat kilakoltatják, még hetekig, vagy akár hónapokig is üresen állnak, mert az épület bontásra vár. Pedig nem lenne szükségszerű utcára kerülnie családoknak. Ugyanis van lakhatásra alkalmas lakás Budapesten, nem is kevés. Legalábbis ez derül ki A Város Mindenkié civil szervezet adataiból.
Több ezer lakás áll üresen Budapesten
Minden tizedik önkormányzati lakás üresen áll Budapesten, pedig ebből több ezer is alkalmas lenne lakhatásra. Az önkormányzatok azonban inkább eladják vagy bérbe adják ezeket, az üresen állókra pedig egy csomó pénzt költenek évente, kb. 200 millió forintot.
A Város Mindenkié adatai szerint a VIII. kerület a főváros első számú kilakoltatója, 2014. január 1. és 2015. július 1. között összesen 454 végrehajtási eljárást és 305 lakáskiürítési eljárást indítottak a kerületben. A második legtöbb lakáskiürítési eljárást a X. kerületben indították, szám szerint 207-et. A XIV. kerületben 2014 eleje óta egy kiürítés sem volt, az I. és a XIII. kerületben pedig csupán egy.
Beck Magdolna A Város Mindenkié szervezet tagja már 7 éve. Nagyon szereti a munkáját, mert a siker mindig nagy örömmel tölti el. Magdolna főállásban egy szállodában dolgozik, és amikor az egyik kolléganője a tartozásai miatt az utcára került, akkor döbbent rá, hogy ez bárkivel előfordulhat, és muszáj segítenie. Magdolna azt meséli, hogy a kilakoltatási moratórium lejártával a nyolcadik kerületben, a kilencedik és tizedik kerületben várhatóak kilakoltatások. Persze csak úgy senkit sem lehet utcára tenni, ehhez bírósági végzés kell. Vannak azonban olyan önkormányzatok is, amelyekkel nagyon jól lehet együttműködni, ilyen a zuglói, kispesti és az újpesti. Ők minden esetben törekednek a megoldásra, mert igenis lehet más lehetőséget találni. Sokszor a részletfizetés is segíthet az eladósodott családokon, érdemes tehát időt adni nekik. A legtöbben azonban utcára kerülnek, onnan pedig nehéz visszatalálni a normális életbe. Sokszor jönnek családok kilakoltatási értesítéssel hozzájuk, ilyenkor a jogi csoport halasztást kér, ami akár fél év is lehet, és sokaknak ennyi idő elég ahhoz, hogy törlesszék a tartozásaikat. Bár a törvény tiltja, a gyakorlat mégis az, hogy a gyámhatóság elveszi a gyerekeket azoktól a családoktól, akiknek nincs hol aludniuk, lakniuk. Rendszerszintű változtatás kellene, például a lakhatáshoz való jogot az alaptörvényben kellene rögzíteni. Amíg ez nincs, addig csak abban reménykedhetnek a kisgyerekes családok, hogy akad hely egy anyaotthonban, ahol legalább az anya meghúzhatja magát a gyerekekkel egy ideig. Egyébként az államnak sokkal többe kerül, ha egy család az ellátórendszerbe kerül, mintha a lakhatásukban segítenének. Magdolna lelkesen újságolja, hogy a X. kerületi önkormányzat minden évben ad nekik két lakást, ami szörnyű állapotban van, de van benne víz, gáz és villany, szóval lakható lehet némi munkával. Önkéntesekkel és támogatókkal ezeket a lakásokat A Város Mindenkié felújítja, és átadja egy rászoruló családnak. A jó példa ragadós, mert idén Kispest is adott két ilyen lakást. Ezek apró, de nagyon fontos sikerek, remélhetőleg egyre több önkormányzat áll be a sorba. Sajnos az önkormányzatok sokszor inkább üresen tartják a lakásokat, pedig szociális célokra remekül lehetne ezeket használni, és még pénzt is termelnének. Azok, akik utcára kerülnek, addig nem kapnak állást, amíg nincs bejelentett lakcímük, tehát ez egy ördögi kör. “Nagyon sok jó emberrel találkozom, aki nem tud kitörni ebből a helyzetből, nagyon jó lenne, ha mindenkinek tudnánk segíteni. Körülbelül 37 ezer hajléktalan van regisztrálva Budapesten, és a több ezer üresen álló önkormányzati lakás akár meg is oldhatná a lakhatási helyzetüket, de biztosan sokat lendítene rajta. Egyébként Ausztriában és Németországban az üresen álló önkormányzati lakások után nagyon magas adót kell fizetni, ezért aztán az önkormányzatok igyekeznek minél előbb kiadni azokat. Ezekben az országokban a szociálisan kiadott lakások után egyáltalán nem kell adózni” – mondta el Beck Magdolna.
Mától nem védi a kilakoltatási moratórium azokat az adósokat, akik ellen tartozásuk miatt végrehajtási eljárás indult, vagy már el is árverezték az ingatlanjukat. Az idén várható kilakoltatások száma nem éri el az ezret, legalábbis ezt mondta a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnöke – írta meg a Magyar Nemzet. Schadl György, az MBVK elnöke szerint kb. 600 lakáskiürítés lesz idén, ami egyáltalán nem számít soknak az elmúlt évek tapasztalata szerint. Már a hétvégén lehetnek akciók, akár több is. Kilakoltatási dömping nem lesz, mert az önálló bírósági végrehajtók sokszor tárgyalnak a pénzintézetekkel, mivel a banki elszámolások miatt nehezebbé váltak az eljárások. Az elszámolások után a bank követelése sokszor nem egyezik meg a közjegyzői okiratban foglalt összeggel, ha pedig a tartozás nagyobb, akkor a végrehajtó nem intézkedhet. A köztestület honlapja szerint majdnem 15 000 ingatlan vár árverezésre, ezek közül több ezret már megpróbáltak egyszer vagy kétszer értékesíteni, és 12 ezret már harmadik alkalommal próbálnak licitre bocsátani.
Itt olvashatsz még többet a hajléktalanokról:
- Egyre több a fiatal, iskolázatlan hajléktalan
- Hajléktalan volt, bestselleríró lett
- Az utcán szült egy hajléktalan nő