A most 32 éves K. Zsanett és 37 éves élettársa, N. Tamás együtt nevelte a nő előző kapcsolatából 2004-ben született kisfiút. Túlzott elvárásaik voltak vele szemben, többször bántalmazták a gyermeket, és többek között ételmegvonással is büntették, játékai pedig nem voltak.
A bántalmazás nyomai az óvodában is feltűntek még 2010-ben. A kisfiú a borzalmas bánásmód következtében dadogni kezdett, és alvás közben gyakran bepisilt.
Az óvoda jelzései alapján a gyermekjóléti szolgálat kiállította ugyan a gyermek törzslapját, az azonban a dokumentációból nem derült ki, hogy történt-e gondozás, vagy csak nyilvántartásba vették a gyereket. Fél évvel később az óvoda még komolyabb jelzéseket adott, mert a gyereket sokszor már úgy is büntették, hogy nem engedték ki a friss levegőre. A gyermekjóléti szolgálat ekkor bevont egy pszichológust a család gondozásába, és azt közölte, hogy amíg a szülők együttműködnek, nem tartanak indokoltnak más intézkedést. 2012-ben olyan dokumentációt állítottak ki, hogy a családgondozó telefonon vagy személyesen havi rendszerességgel kapcsolatot tart a családdal, és nem észlel problémát, szerinte a gyereknek jó a kapcsolata a szüleivel.
2013-ban a kisfiú már iskolába járt, és onnan is érkezett vészjelzés a gyermekjóléti szolgálathoz. Augusztusban új családgondozó vette át az ügyet, aki csak telefonon tartotta a kapcsolatot az anyával, személyesen egyszer sem találkozott a család egyik tagjával sem. Az iskolai májusi jelzése után jelentős késéssel októberben kezdeményezték a gyermek védelembe vételét, ami csak az év decemberében történt meg – feljelentést azonban akkor sem tettek a gyermekvédelmi szervek.
A negyedik jelzés 2014 márciusában érkezett az iskolától, miszerint a kisfiú arra panaszkodott, hogy gyakran bepisil éjszaka és a nevelőapja az éjszaka közepén kimosatja vele a lepedőjét – a szolgálat csak ekkor kezdeményezte a gyermek vér szerinti apjánál való elhelyezését – de feljelentést ekkor sem tettek.
Az ügynek az vetett véget, hogy az apa pert indított a gyerek végleges elhelyezése érdekében, a Zalaegerszegi Járásbíróság 2014 júniusában döntött erről.
Az ombudsman megállapításai szerint a védelembe vétel éveken keresztól való elmaradása, a csak a szülőkre kiterjedő családgondozás (azaz, hogy a gyereket egyszer sem foglalkoztak) súlyosan sértette a gyermek érdekét. A büntetőfeljelentés elmaradása állandósította a gyermek veszélyeztetett helyzetét – írja a Magyar Nemzet a birtokába jutott dokumentáció alapján..
