Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán, anyai unokatestvére Csáth Géza író volt. Gimnáziumba Szabadkán járt, majd amikor onnan kicsapták, magántanulóként Szegeden érettségizett. Első írása, amely nyomtatásban is megjelent, Egy sír című verse volt, 1901-ben.
1903-ban Budapestre költözött, és a bölcsészkar magyar-német szakára járt, ahol megismerkedett Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babits Mihállyal, Juhász Gyulával. Legjobb barátja Karinthy Frigyes volt. 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol filozófiát hallgatott. 1905-től újságíróként dolgozott, első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady Endre helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-től A Hét is rendszeresen hozta verseit, műfordításait, kritikáit. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között, ezt egyedül Ady bírálta, mindenki más elismerően nyilatkozott róla. 1910-ben ismerkedett meg Harmos Ilonával, a Vígszínház egyik bemutatóján. Azonnal beleszeretett a fiatal színésznőbe, 3 évvel később összeházasodtak.
“Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat
(…) És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.
Kiszínezném vele az életem.”
Mostan színes tintákról álmodom (részlet)
Neje Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is. Fiatal korában erotikus tartalmú regényt is írt, Mme Chaglon üzletei címmel. 1915-ben született fiuk, Kosztolányi Ádám, aki szintén próbálkozott az írással, s néhány szövege megjelent lapokban is.
“Egy új világ kezdődik minden nyelv küszöbén, a szépség új birodalma új értelmi és érzelmi törvényekkel. Mi tehát a tíz legszebb magyar szó? Ezt felelném, abban a tudatban, hogy válaszom merőben önkényes, és éppúgy jellemez engemet, mint nyelvünket: Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.”
Kosztolányi Dezső: A tíz legszebb szó
Íróként a politikamentességre törekedett, igyekezett távol tartani magát mind a jobb-, mind a baloldaltól, ennek ellenére egy-egy megnyilvánulásáért mindkét oldalról támadások érték. 1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre.
A franciák azt mondják, hogy elutazni annyi, mint meghalni egy kicsit. Ezt sohasem hittem, mert szeretek utazni, s valahányszor vonatra szállok, úgy érzem, hogy újra éledek.
1935-ben, a visegrádi újságíró-üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Szeptemberi áhítat.
“A csillagok ma, mondd, miért nagyobbak
s mint a kisíkált sárgaréz-edények
a konyha délutánján mért ragyognak?
Mit akar tőlem ez a titkos élet?
Ki nyújtja itt e tiszta kegyeket?
Ki fényesít eget és hegyeket?
Mily pantheizmus játszik egyre vélem,
hogy századok emlékét visszaélem?”
Kosztolányi el akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt. 1936. november 3-án halt meg tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, felesége, Harmos Ilona 31 évvel élte túl; 1967-ben hunyt el.
“Szép életem, lobogj, lobogj tovább,
cél nélkül, éjen és homályon át.
Állj meg, te óra és dőlj össze, naptár,
te rothadó gondoktól régi magtár.
Ifjúságom zászlói úszva, lassan
röpüljetek az ünnepi magasban.”
A lírikus Kosztolányi első kötete, a Négy fal között (1907) jellegzetesen századfordulós, szecessziós kötet, A szegény kisgyermek panaszai (1910) a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész 20. századi magyar lírának legsikeresebb és legnépszerűbb kötete.
Esti Kornél
Az epikus alkotásai közül Esti Kornél Kosztolányi kedvenc hőse, alteregója, az 1933-as Esti Kornél című kötetben jelenik meg először, mely 18 fejezetet tartalmaz. Az 1936-os Tengerszem című kötetben már fejezetekre tagolás nélkül, egyéb novellák között szerepelnek az Esti Kornél történetek. Kosztolányi a magyar kispróza egyik legnagyobb mestere, klasszikusan letisztult novellái (A kulcs; Fürdés), elbeszélései (Kínai kancsó) a tudattalant is magukba foglaló finom lélekrajzukkal, az emberek közötti viszonyt árnyalt társadalomképpel vegyítő feszes szerkezetükkel tűnnek ki.
Novellái, regényei
Első nagyepikai alkotása, a Nero, a véres költő (1922) egyszerre történelmi és művészregény. “A véres költő” tíz idegen nyelven is megjelent, az első ezek közül Stefan I. Klein fordítása volt, amelyet Konstanzban, 1924-ben adott ki Oskar Wöhrle. A kiadás elé Thomas Mann a következő előszót írta:
“Kedves Kosztolányi;
megindultan válok meg kéziratától; ettől a császár- és művészregénytől, mert vele Ön betöltötte, sőt felülmúlta azokat a reményeket, melyek a Magische Laterne novellái óta finom, erős tehetségéhez fűződtek. Fejlődése aligha lehet meglepő annak, aki már kezdő munkáinak örvendezett. És azért mégis meglepőnek szeretném nevezni az ön Neróját azzal a hozzátevéssel, hogy ezt a szót művészi alkotásra alkalmazva igen erős dicséretnek érzem… Örvendek, kedves Kosztolányi, hogy Önt mások előtt is üdvözölhetem e szép munkája alkalmából. A magyar névnek, melynek Petőfitől és Aranytól kezdve Adyig és Móricz Zsigmondig annyi hirdetője akadt, új becsületet hoz majd, és ifjúi nevét még inkább azok sorába lépteti, akik ma Európa szellemi és műveltségi életét jelentik.
München, 1923. május 23. Igaz híve: Thomas Mann”
A Pacsirta a szülők tragédiájának megrázó rajza, a csúnya lány és érte az életformájukat megváltoztató Vajkayéknak kisvárosi környezetben lezajló csendes tragédiája. Az Aranysárkány hőse, a lányát egyedül nevelő Novák Antal tanár úr a természettudomány világos és egyértelmű törvényei szerint képzeli el és éli le az életet, s éppen magabiztossága okozza szakmai és szülői bukását. Az Édes Anna egyértelmű kritikai és közönségsikere 1926-ban még Kosztolányit magát is meglepte.
“Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szivem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.
(Hajnali részegség)
Rengeteg film készült a műveiből, mindmáig a legkülönbözőbb formákban dolgozzák fel Kosztolányi verseit, novelláit és regényeit. Az egyik legnagyobb magyar költő és író a Kerepesi temetőben nyugszik.
Itt olvashatsz még többet irodalomról:
- Híres irodalmi karakterek fantomképei a könyvek leírásai alapján
- “Ember lenni mindég, minden körülményben” – 199 éve született Arany János
- Nyáry Krisztián esete az irodalmi bulvárral
