Japán – Az élhető és kulturált élet alapjoga
Mi van, ha nem bírjuk tovább törleszteni a lakáshitelünket? Mi van, ha elveszik a házunk? Mi van, ha nincstelenné válunk? Ezek olyan félelmek, amik olykor még azoknak a fejében is megfordulnak, akiknek nincs különösebb okuk félni. Japán a világ egyik legsűrűbben lakott országa, és joggal gondolhatnánk azt, hogy rengeteg lehet arrafelé a hajléktalan, de ez távolról sincs így: 128 millió lakosra összesen 7500 hajléktalan jut. Ez legfőképp a kiterjedt és hatékonyan működő szociális hálónak köszönhető, ami mindent megtesz azért, hogy az ország lakói emberhez méltó körülmények közt tudjanak élni.
Franciaország – Ha vége a munkaidőnek, akkor vége a munkaidőnek
Az okostelefonok és a tabletek korában ma már szinte folyamatosan elérhetők vagyunk, márpedig nem egyszerű munka után kikapcsolni, ha még este nyolckor is ránk ír chaten a főnök, netán felhív egy halaszthatatlan kérdéssel. Az effajta stresszt 2014-ben kiküszöbölték a francia szakszervezetek, amikor törvénybe iktattatták, hogy este hat (vagy másképpen: munkaidőn túl) után az alkalmazottaknak tilos felvenni a telefont, ha a főnök keresi őket – sőt a munkahelyi mobilt kötelező kikapcsolni –, és a feletteseiktől érkező e-mailekre sem szabad válaszolni. Persze ez alól bizonyos munkakörökben létezik kivétel, de a lényeg az alapelv: a munkaidő munkaidő maradjon, a szabadidő pedig legyen szabadidő. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy a franciáknál egy munkahét 35 órából áll, már tényleg elönthet mindenkit a sárga irigység.
Egyesült Államok – Az amerikai álom
Természetesen az amerikai álom ma már inkább illúzió, mint valóság, és a legenda inkább azokból az évekből táplálkozik, amikor még az új világba érkezve sokkal könnyebb volt érvényesülni. Viszont az illúziónak máig megvan az a haszna, hogy az amerikaiak mernek nagyot álmodni, sokkal bátrabbak és magabiztosabbak, és ezzel a hozzáállással nagyobb az esélyük arra is, hogy sikeresek legyenek az életben. A kishitűség az egyik legnagyobb akadály, amit magunk elé állíthatunk.
Olaszország – Olcsó és hatékony egészségügy
Az olaszok igazán szeretik a focit, stadionok helyett mégis inkább az egészségügyre költik a közpénzt. Sehol a világon nincs olyan széles listája a TB által fizetett gyógyszereknek, mint az olaszoknál, ráadásul az orvoshiány fogalma arrafelé nem igazán ismert. Az éves egészségbiztosítás baráti árú, és relatíve kevés olyan helyzet van, amikor ez ne lenne elegendő, de aki el akarja kerülni a sorban állást, köthet többletszolgáltatásokat nyújtó magánbiztosítást is. A sürgős kórházi ellátás minden esetben ingyenes, és ha kell is olykor fizetni egy-egy szolgáltatásért, az ár szinte minden esetben alacsony. Nem csoda, hogy Olaszország folyton ott van a világ legjobb egészségügyével rendelkező országok élmezőnyében. Ők már felismerték: a boldogság egyik legfontosabb előfeltétele az egészség.
Spanyolország – Azért dolgozol, hogy élj, és nem azért élsz, hogy dolgozz
Keveseknek adatik meg, hogy a munkájukban teljesedjenek ki, és találják meg a boldogságot, mégis egyre többen próbálkoznak vele. A spanyolok már régóta tudják, hogy ez a hozzáállás alapvetően zsákutca, és inkább a családra, a barátokra és úgy általában a közösségre figyelnek a nagy taposómalomban való véget nem érő hajtás helyett. A munka persze fontos, de csak annyira, hogy megteremtsd általa azt az életet, amiben boldogan töltheted az időt a családtagjaiddal és a barátaiddal.
Románia – Valódi harc a korrupció ellen
A volt szocialista blokk országainak többségében a korrupcióellenes harc nem több egyszerű, üres politikai szlogennél, és ez sokáig Romániában is így volt. Aztán jött a Korrupcióellenes Ügyészség, ami tényleg komolyan vette a dolgát, és sorra dugta rács mögé nemcsak a másod- és harmadvonalbeli játékosokat, hanem olyan első ligásokat is, mint a miniszterek, parlamenti képviselők és polgármesterek. Arrafelé a vagyonnyilatkozat nem csak egy kitöltött fecni, hanem egy ezzel foglalkozó hivatal valóban utána jár az abban leírtak igazságtartalmának, és aztán számon is kéri azt. A románok már rájöttek: hogyha hagyják, hogy a közösből lopjanak, pont a közösségnek nem marad pénz a boldoguláshoz.
Kanada – A kormány felét nők alkotják
Tavaly novemberben tette le az esküt Kanada új miniszterelnöke, Justin Trudeau, aki feministaként kijelentette, hogy a kabinetje ötven százalékát nők alkotják majd. Óriási lépés ez a nemek közötti egyenlőségért zajló küzdelemben, még ha nem is példák nélküli: Finnországban például tizenhat miniszterből tíz nő. Ezek a számok egyelőre Magyarországról csak távoli álomnak tűnnek, pedig jól mutatják, hogy ahol megvan erre a politikai akarat, ott rengeteget tudnak tenni a nemek egyenlőségéért.
Portugália – A droghasználat dekriminalizációja
Bár bizarrnak tűnik, a drogok elleni harc egyik leghatékonyabb formája, ha nem büntetjük mérlegelés nélkül a fogyasztóit. Portugália az ezredfordulón vezette be a sokkal megengedőbb törvénykezését, és bár sokan arra gondoltak, hogy ettől majd jelentősen megugrik a droghasználat az országban, ez nem így alakult. A droghasználat mértéke nem változott, viszont sokkal kevesebben haltak meg túladagolásban, vagy fertőződtek meg HIV-vel, mint korábban, mivel az emberek bátrabban mertek orvoshoz fordulni baj esetén, és a tűcsere-programok is sokat segítettek. Valahol irreális, hogy valaki azért váljon büntetett előéletűvé, amit saját magával tett, így ebben a formában a börtönökben is sokkal kevesebb olyan ember van, aki nem oda való.
Finnország – Az oktatási rendszer
A világ egyik legirigyeltebb oktatási rendszere leginkább azon az elven alapul, hogy jól képzett tanárokra (az országban a tanárszakma legalább annyira megbecsült, mint például az orvosi) bízza a diákságot, akiknek már a gyakorlat folyamán megadja a lehetőséget az oktatási módszer szabadon kiválasztására, így a tanárok autonóm módon saját maguk hozhatják meg a döntéseiket. A hagyományos lexikális tudást a gyakorlatiasság tolta háttérbe, és a diákok túlterheltsége itt szóba sem jöhet: a tudást az órákon kell átadni, nem a házi feladatok során. A boldog, stresszmentes gyerekkort így egy boldog felnőttkor követheti.
Horvátország – Nyelvtanulás = feliratos filmek és sorozatok
A XXI. században már alap, hogy nyelvtudással jobban érvényesülhetünk, a helyzet mégis az, hogy nyelvtudásban errefelé elég cefetül állunk. Nyilván az is egy létező érv, hogy az iskolákban kellene sokkal jobb minőségű nyelvoktatást biztosítani, de van ennél egy könnyebben kivitelezhető módszer is: a filmeket és a sorozatokat szinkron helyett felirattal kellene csak ellátni, mind a tévében, mind a moziban. Hogy ez nem csak utópia, azt jól bizonyítja Horvátország esete, ahol a kisgyerekeknek szóló filmek kivételével szinte semmit sem szinkronizálnak, és ezzel nemcsak angolul tanulnak meg könnyebben az emberek, hanem az olvasással sem állnak annyira hadilábon. Amíg nálunk érv lehet az “azért nem nézek feliratos filmet, mert nem tudom egyszerre nézni a képet és olvasni a feliratot”, addig jól látszik, hogy olvasás szempontból is van még hová fejlődnünk.
További tippek, amitől boldogabbak lehetnénk
- Amit a boldog emberek csinálnak lefekvés előtt
- 4 dolog, amit a boldog emberek sosem csinálnak
- Így kell megélned a boldogságot
- Egy iskola, ahol a boldogság bekerült az órarendbe
