Heni egy éve egyedül neveli hat tündéri gyerekét, mert a férje elhagyta őket. A háromszobás ház gyakorlatilag teljesen üres, két kinyitható ágyban aludtak heten. Kézzel mosta a ruhákat. Sorsa egészen szíven ütött, mert el sem tudom képzelni, hogyan lehet ezt végigcsinálni. Egyetlen jövedelmük a családi pótlék, 120 ezer forint. A Facebookra kitett posztomra azonnal rengetegen reagáltak, segítséget ajánlottak. Az elsők között volt Jaksity Kata, aki régi kollégám és a Sorslámpás Egyesület alapítója. Együtt gyűjtöttük mindazt, amit végül hétvégén vittünk el Tiszaburára Heniéknek.
A másik önzetlen segítőm szintén egy régi kollégám, aki viszonylag közel lakik a családhoz, ezért megígérte, hogy hetente átmegy és elkezdi javítani a házat. Tehát a saját idejét, energiáját fordítja erre, rendszeresen, immár két hónapja. Szerintem ez óriási dolog, nem tudom eléggé megköszönni neki! Barna visz fát a családnak, ennivalót, lebetonozta a spejzot, üvegezett ablakokat, és mindig lehet számítani rá.
Rengeteg adomány gyűlt össze, amit egy hatalmas teherautóval vittünk el, a fuvar szintén adomány volt. Jöttek velünk önkéntesek, akik egész nap segédkeztek, hogy élhetőbb körülményeket teremthessünk a hétfős családnak. A raktárt – ahol gyűjtöttük a bútorokat, ruhákat, élelmiszert – szintén ingyen kaptuk.
Érkezésünk után felgyorsultak az események, mert sokan segítettek a pakolásban, hogy estére végezzünk. Először a rengeteg adományt kellett lepakolni, aztán kezdődött a berendezés. A gyerekek tátott szájjal nézték, hogy mi mindenük lett hirtelen.
Nem volt nehéz eldönteni, hogy mi hová kerüljön, mivel a ház teljesen üres volt. Kialakítottunk egy lányszobát, egy fiúszobát, és a kicsiknek egy közöset az anyukával.
Lettek konyhai eszközök, gáztűzhely és rengeteg élelmiszer, ruha, tévé és dvd-lejátszó, szuper mesefilmekkel. Végre vannak tankönyveik, játékaik is a gyerekeknek, saját iskolatáskájuk, szekrényeik.
Kata és Ági átválogatták a gyerekruhákat, és mivel rengeteg volt, ezért a családsegítőbe is vittünk egy jókora adagot, hogy mások is kaphassanak.
Sajnos a ház állapota még mindig elkeserítő: megsüllyedt az aljzat, újra kéne betonozni és burkolni, gyakorlatilag kompletten szét kéne verni a konyhát és a fürdőszobát is, annyira rossz állapotban van. Az összes nyílászárót ki kéne cserélni, mert hamarosan kidőlnek, azonban mindehhez kevesek vagyunk. Várjuk olyan cégek jelentkezését, akik szívesen segítenének, hogy jobb lehessen a család élete, és a gyerekeknek egy hangyányival több esélyük legyen.
Volt sírás, nevetés, komoly beszélgetés a pénz beosztásáról, de sajnos egy napba nem lehetett besűríteni mindent, amit mások egy életen keresztül tanulnak a szüleiktől, akik példát mutatnak életvezetésben. Heninek ez kimaradt, neki ezért még nehezebb egyedül boldogulnia.
Este fáradtan indultunk haza, de amikor a kis Hanna elaludt a kezemben, és utána a tiszta, vetett ágyba fektettem le, akkor azt gondoltam, hogy talán nem volt hiába, egy kis lépést már megtettünk. Most jön a neheze, hiszen nem szabad elengedni a kezüket, így hát igyekszünk majd még többet is segíteni.
A többi képet az alábbi galériában megnézheted:
Itt olvashatsz még többet a mélyszegénységről:
- Az oktatás és a könyvek kihúzhatnak a mélyszegénységből
- Szívbemarkoló fotósorozat a mélyszegénységben élőkről