Bár tegnap este még úgy tűnt, talán a bennmaradás hívei győzhetnek az első szavazókörök eredményei alapján, ma reggelre alaposan megváltozott világra ébredtünk. Nagy-Britannia a népszavazás értelmében megkezdi a tárgyalásokat az Európai Unióból való kilépésre, ennek pedig rendkívül szerteágazó hatásai lesznek a helyi, a regionális, illetve a globális politikára és főleg gazdaságra nézve.
A magyarok számára azért is lehet kulcsfontosságú, hogy mi történik most, mivel rengeteg, a hazai helyzettel elégedetlen honfitársunk tette már át székhelyét Londonba vagy más angliai városokba. A brit főváros, a kint élő magyarok száma alapján a második-harmadik legnagyobb magyar településnek is tekinthető – holtversenyben Debrecennel.
Akkor Nagy-Britannia már nem is tagja az EU-nak?
Dehogynem. Ez egy rendkívül hosszú és komplex folyamat: képzeljünk el egy hatalmas óceánjáró hajót, amelynek most fordították el a kormánylapátját. Bár a hatalmas jármű mozgásának iránya megváltozott, hosszú ideig tart, amíg a pályamódosítás megvalósul. Ráadásul a tegnapi népszavazás eredményét a brit kormánynak hivatalosan is kell majd az EU-val közölnie, ez pedig több napot, vagy akár egy hetet is igénybe vehet. Ezt követően indul csak meg a kilépés tényleges előkészítése, amely nagyjából két évig fog tartani.
A tesóm Londonban dolgozik, most haza kell majd jönnie?
Valószínűleg nem, igaz, ezt még pontosan senki sem tudja. Tény, hogy a kilépésre szavazók nagy része számára a bevándorlás jelenti az egyik olyan tényezőt, amely miatt arra voksoltak, hogy Nagy-Britannia függetlenítse magát az EU-tól, hogy ezúton is próbálja visszafogni a nagy számban beáramló külföldi munkavállalókat. A bevándorlási politika szinte biztosan változni fog, azonban a jelenleg ismert állítások szerint a már kint élő uniós állampolgárokat nem fogják lapátra tenni. Annyi bizonyos, hogy aki a népszavazás előtt folyamodott brit társadalombiztosítási igazolványért, annak nincs mitől tartania.
Most akarok kiköltözni, felejtsem el?
A Brexit nem olyan dolog, ami egyik napról a másikra megvalósul: a kilépés hosszú folyamat, amely két év alatt, fokozatosan fog lezajlani. Ebben az időszakban az EU-s állampolgárokra ugyanazok a beutazási szabályok vonatkoznak majd, mint most. A többi a politikusokon múlik, az uniós munkavállalók kérdésében London és Brüsszel még sokat fog egyeztetni, és még az sem kizárt, hogy minden úgy marad, ahogy most van.
Aki emiatt aggódik, az gondoljon arra, hogy Norvégia, bár nem tagja az EU-nak, pontosan olyan lehetőségeket kínál az uniós munkavállalóknak, mintha tag lenne. Arról nem beszélve, hogy most az EU van jobb tárgyalási pozícióban, így a kilépés feltételeiről szóló megbeszéléseken ez egy fontos ütőkártya lehet a kontinens számára. Ami fontos lehet, hogy ennek ellenére elképzelhető valamiféle szigorítás, ha máshogy nem, a dokumentumokat, munkavállalói vízumot illetően, így annak, aki feketén vagy szürkén dolgozik vagy dolgozna a szigetországban, annak nem árt átgondolni, hogy milyen legális módszerekkel fehéríthetné ki munkaviszonyát.
Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az uniós szabályoktól megszabadulva a brit munkaadók egészen más feltételrendszert is teremthetnek, magyarul a kint dolgozókat a kilépést követően nem védik majd azok a munkajogi és biztonsági szabályok, mint eddig. A hiányszakmákban dolgozók – például az orvosok – helyzete nagyon valószínűleg nem sokat fog változni, a képzett egészségügyi szakemberekre ugyanakkora szükség lesz, mint eddig.
Össze fog omlani a gazdaság?
Annyira összetett kérdésről van szó, hogy ezt nehéz ezen a ponton megválaszolni. A brit font persze most meredeken zuhan lefelé, a Brexit hatásai pedig globálisan is érezhetőek lesznek. Most egy darabig biztosan rosszabb lesz a helyzet, már most látszik, hogy Nagy-Britanniában recesszióval, inflációval és megszorításokkal is számolnak, még a kilépést támogatók is. Ezt pedig természetesen Európa, így hazánk is megérzi majd. Arról nem beszélve, hogy a britek kilépése alaposan átalakítja majd az EU pénzügyi helyzetét, amelynek ők voltak az egyik legnagyobb befizetői. Az EU pedig, annak érdekében, hogy elvegye a kedvét más, kilépést fontolgató országoknak, szinte biztos, hogy nagyon kemény feltételeket szab majd a briteknek. A Nagy-Britanniában jelen lévő cégek pedig, tartva attól, hogy a kilépés miatt rosszabb helyzetbe kerülnek az európai piacokon, szinte biztos, hogy a termelésük jelentős részét áthelyezik majd a kontinensre, legyen szó autóiparról, IT-cégekről, illetve praktikusan bármely ipari szektorról, amelynek nagyobb érdekeltségei voltak a szigetországban.
Milyen hatása lesz ennek itthon?
Nehéz egyelőre egyértelmű választ adni egy ilyen kérdésre, hiszen még a világ vezető politikusai és gazdasági elemzői is csak találgatni tudják, hogy merre mozdul majd a kontinens, illetve hogy milyen eredményekkel zárulnak majd a kilépést előkészítő tárgyalások a következő két év során. Bár elméletben lenne rá esély, hogy a rengeteg kint dolgozó magyar hirtelen hazatérjen és megtöltse a munkaerőpiacot, gyakorlatilag kicsi erre az esély, főleg mivel ők épp azért léptek le, mert itthon nem tudtak vagy nem akartak boldogulni. Sokkal valószínűbb, hogy ők inkább egy másik EU-s országban próbálnak majd szerencsét, ha Nagy-Britanniában nagyon szorulna a hurok. Mindenesetre, ha sokan hazajönnek, az azzal fog járni, hogy kevesebb lesz a munkahely, és a béreket is lenyomhatják a tömegesen hazatérő munkavállalók.
Mi is ki fogunk lépni?
Bár manapság elég nagy hangon üzengetünk Brüsszelnek, nem túl valószínű, hogy Magyarország követné a briteket az EU-ból kifelé vezető úton. Már csak azért sem, mert Nagy-Britannia a mienkénél jóval erősebb gazdaság, de főleg azért nem, mert a magyar gazdaságot javarészt az EU-ból érkező támogatások tartják a víz felszínén, ha ennek búcsút intenénk, az nagyon súlyos következményekkel is járhatna. Valószínű, hogy a Brexit farvizén felerősödnek majd a kilépéspárti hangok, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy komolyan vehető folyamatok indulnának be a magyar kilépést illetően. Az már más kérdés, hogy maga az EU hogyan reagálja le a brit kilépést, több forgatókönyv is elképzelhető, a sokat emlegetett “kétsebességes Európa”, vagyis a fejlettebb országok és a később csatlakozók (tehát Magyarország is) közti különbségek felerősödése, illetve az orosz befolyás megnövekedése sem kizárható. De biztosat mondani ezen a ponton egyelőre nehéz lenne.
Most indulunk nyaralni, mi lesz a pénzzel?
Ami biztos, hogy a Brexit közvetlen hatásaként most egy darabig a font biztosan gyengébb lesz, és mivel ez az euró erősödését vonja magával, a mi forintunk is megsínyli a brit kilépést. Ha viszont valakinek euróban, vagy akár dollárban vannak megtakarításai, az most elég jól járhat.
Attól nem kell tartani, hogy hirtelen elértéktelenedne a forint, de az biztos, hogy ha most indulunk külföldre, vállalnunk kell némi veszteséget a pénzváltóknál. Az árfolyamok előbb-utóbb stabilizálódnak majd, de egyelőre Európa – és az egész világ – is a Brexit sokkjától szédeleg, ez pedig jelentősebb ingadozásokat is jelent.
További cikkek a Brexit témájában az NLCafén:
- Brexit: kilépnek a britek az EU-ból
- Brexit: lemondott David Cameron miniszterelnök
- Brexit: így szavaznak a brit sztárok az EU-kérdésben