Aktuális

Buja vágyak, tragikus sorsfordulók – élete kavalkádját varázsolta vászonra Rembrandt

Szerelem, hedonizmus, ármány, tragédiák. Egy korántsem hétköznapi élet története az, amit Rembrandt fél évszázad alatt vászonra vetett. Több ezer műve az ő saját, izgalmas sorsának lenyomata. 410 évvel ezelőtt, 1606. július 15-én született a festőfejedelem.

Tudósnak szánták, de inkább az élet élvezetét választotta

Bár Rembrandt egyik leghíresebb műve az Éjjeli őrjárat, mégsem ez a festmény az, amely a legtöbbet mond el róla, amely tükrözné az életét, a jellemvonásait, a gondolatait, az érzéseit. Sokkal inkább azok a képek mesélnek róla, amelyeken különlegesen ábrázolt emberi sorsokat és érzéseket jelenít meg, többek között a sajátjait. Sok, ma már világhírű művésszel ellentétben, akiket csak haláluk után “fedeztek fel”, Remrandtot már életében hatalmas elismerés övezte, sikerben élte le az életét. Nemcsak Hollandia, hanem az egész világ művészetében vezető helyre verekedte magát egyedi stílusával, pedig eredetileg teljesen más sorsot szántak neki.

A művész Rembrandt Harmenszoon van Rijn néven született Hollandiában 1606-ban, egy sokgyerekes családban. Szülei kétkezi munkások voltak, de fiuknak más jövőt szántak. Azt akarták, hogy ő járjon egyetemre, és legyen tudós. Rembrandt be is iratkozott az egyetemre, de mivel minden gondolatát a festészet kötötte le, hamar megvált az iskolapadtól, és jobbnál jobb mesterektől kezdte elsajátítani a festészet csínját-bínját.

Rembrandt fiatalkori önarcképe
Rembrandt fiatalkori önarcképe

Leidenben, szülővárosában nyitotta meg első műtermét, 21 évesen pedig már saját tanítványai voltak. 25 évesen már olyan hírnévre tett szert műveivel a közönség és a szakma körében, hogy Amszterdamba költözött, és százával festette a portrékat, alig tudott eleget tenni a regiment megrendelésnek. Ezt azonban ő csak megélhetésnek tartotta, inkább a történeti festészetet gondolta igazi művészetnek. 33 évesen már megtehette, hogy hatalmas házat vásárolt magának, és óriási műkincsgyűjteményre tett szert. Élvezte az életet, ami meglátszott a művein is. Rengeteg bibliai és mitológiai jelenetet festett meg, amelyek jó része mutatja ekkori fiatalos hevességét. Ezek a képek általában erotikus gondolatokat, buja vágyakat tükröznek, ilyen például a Danaé című festménye.

Rembrandt Danaé című festménye
Rembrandt Danaé című festménye

Mindenkit elveszített, aki fontos volt számára

Rembrandt nemcsak ábrándozott a szerelemről festményein, hanem meg is találta azt a nőt, akit 28 évesen feleségül vett. Saskia árva lány volt, az amszterdami galéria tulajdonosának egyik rokona. Szegényes körülmények között élt, de házasságuk révén olyan jómódba került, amelyre addig nem is gondolt. A magánéletben azonban nem volt akkora szerencséjük, mint az anyagiakban. Négy gyermekük is született, de közülük három nem sokkal később meghalt, és csak Titus fiuk élte meg a felnőttkort. Titus születése után viszont Saskia halt meg, így Rembrandt egyedül maradt egyetlen fiával. Munkáin ekkor a búskomorság lett úrrá, művei tükrözik a személyes tragédiáit. Ekkor festette többek között a Viharos táj című képét.

Buja vágyak, tragikus sorsfordulók - élete kavalkádját varázsolta vászonra Rembrandt

Szerelme bíróságra citálta, hát bezáratta a nőt

Saskia helyét Rembrandt szívében és házában egy idő után Titus gondozója, Geertje Dircx özvegyasszony vette át. A festővel élettársi kapcsolatban éltek, de ha a férfi előre tudta volna, mennyire elbánik vele ez a nő, valószínűleg soha nem jut eszébe újra szerelmesnek lenni. Geertje ugyanis beperelte Rembrandtot, mondván, hogy a festő házassági ígéretet tett számára, amelyet az asszony a bíróságon gondolt érvényesíteni. A bíróság ugyan nem kényszerítette Rembrandtot nősülésre, de nagy kártérítés megfizetésére kötelezte őt. A művész azonban keményen visszavágott, és rábizonyította az asszonyra, hogy Saskia anno óriási értékű ékszereket bízott rá, amelyeket Geertje ellopott, így végül dologházba záratta a nőt.

Saskia és Rembrandt
Saskia és Rembrandt

Megfeddték, mert “bűnben” élt, de ettől kapott új erőre

Rembrandt a felesége halála miatt érzett fájdalom és a Geertje által okozott bosszúságok ellenére is bízott a szerelemben, és új viszonyt kezdett, ezúttal a szobalányával, Hendrickje Stoffelsszel. Öt évvel később közös gyermekük is született, Cornelia, amiért hivatalos fenyítést is kaptak, az egyház ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy házasság nélkül, azaz szerintük “bűnben” élnek együtt. Az új szerelem új erőt is hozott Rembrandt művészetébe, festményei újra életkedvet mutattak, gazdag színvilágban pompáztak, ahogyan például a Rózsaszín virágot tartó hölgy című művén látni lehet.

Mindenét elárverezték, de nem tanult a bajból

Bár Rembrandt rengeteg pénzt keresett, két kézzel szórta is azt, a takarékosság nem szerepelt a szótárában. Meg is lett az eredménye: ötvenévesen teljesen csődbe ment. Házát és műkincsgyűjteményét elárverezték. Egy kis lakásban húzta meg magát a hátralévő éveiben, szerelme és fia pedig művészellátó boltot nyitottak, hogy meg tudjanak élni. Rembrandt persze továbbra is festett, de a spórolás továbbra sem tartozott az erényei közé, és később már nem is akadt senki, aki óvatosságra inthette volna. A festő ugyanis mindenkit túlélt, szerelme és fia is meghalt, egyetlen lánya állt csak mellette utolsó éveiben.

Élete végső időszakának nehézségei művészetéből is kiolvashatók. Visszatért a bibliai témákhoz, az elmélyült gondolatokhoz, a fájdalmas történések megjelenítéséhez. Ekkortájt rengeteg önarcképet festett, amelyekről szó szerint lerí a keserűség. 1669-ben, 63 évesen, szegényen halt meg. Ha pénzt nem is, több ezer műremeket és egy egész festőnemzedéket hagyott maga után, akiket különös látásmódjával és páratlan tehetségével nevelt ki.

Olvass még történeteket festőkről az NLCafén:

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top