Az egyik nemrégiben megolvadt területen, a sziklákban apró púpokat fedeztek fel a szakértők. Szerintük megkövesedett mikrobák csoportjáról van szó, olyanokról, amelyek ma sok helyen megtalálhatóak a tengerekben. Még az is lehet, hogy ezek a leletek a legkorábbi életre utaló jelek a Földön. Mindez persze akkor lesz biztos, ha száz százalékig bebizonyítják, hogy a sztomatolit nevű megkövesedett baktériumról van szó. Ha ez kiderül, akkor 220 millió évvel megelőzi a mostani grönlandi lelet az eddig legrégebbinek vélt ausztrál leletet. A szerves fosszíliákat 3,7 milliárd éves kövekben találták Grönlandon, a délnyugati részen lévő Isua szikláiban.
Ez alapján az élet sokkal hamarabb jött létre, mint hittük, mintegy félmilliárd évvel a Föld kialakulása után. Ha pedig ez így van, akkor a Marson is elképzelhetővé válik az élet kialakulása – mondta Martin Van Krankendonk, a Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója, az Ausztrál Asztrobiológiai Központ igazgatója.
“A lelet arra utal, hogy a Föld már nem egyfajta pokol volt 3,7 milliárd évvel ezelőtt. Olyan hely volt, ahol kivirágozhatott az élet“ – mondta Allen Nutman, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.
A tudósok korábban úgy gondolták, több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy élet alakuljon ki a hűlő Földön.
“Teljesen más világ lehetett fekete kontinensekkel, egy zöld óceánnal és narancssárga éggel. A táj valószínűleg fekete volt, mert az olvadó láván nem éltek növények, miközben a nagy mennyiségű vas zöldre színezte az óceánt. Mivel az atmoszférában nagyon kevés volt az oxigén, és az okozza az ég kékségét, domináns színe akkoriban valószínűleg a narancssárga volt” – mondta el a szakértő.
Még több tudományos lelet:
- A világ legkorábbi emberi leletére bukkantak
- Szenzációs régészeti felfedezés Győrben – királyi sírhoz hasonlót találtak
