A klímaváltozást és a globális felmelegedést kutató tudósok az elmúlt évtizedekben rendre ugyanazokat a mondatokat ismételgették: ha a sarkvidéki jégtakaró megolvad, ha a Föld légköre további 1-2 fokot melegszik, az óceánok partján élő embereknek egyre fokozódó nehézségekkel kell MAJD szembenézniük.
Nos, azt a majd szócskát nyugodtan kivehetjük a fenti mondatból, ugyanis az egyre súlyosabb áradások már komolyan fenyegetik az USA partjainál élőket. Floridában a legsúlyosabb a helyzet, ahol már most dollármilliókat kell költeni az áradások által érintett utak és csatornák karbantartására, illetve hatalmas tartályautókkal kell eltávolítani a sós vizet az utcákról.
Észak-dél, kelet-nyugat
De nem sokkal jobb a helyzet 500 mérfölddel északra, Georgia állam partjainál sem, illetve a sort lehetne folytatni, Pennsylvania, New England, vagy a nyugati partról Kalifornia, vagy épp Alaszka említésével.
Eljutottunk tehát arra a pontra, amikor a tenger szintje már olyan magas, hogy a dagály, illetve egy erősebb szél kell csak hozzá, hogy a parthoz közeli utcákat és házakat elöntse az óceán vize. A klímakutatók jelentős ugrást figyeltek meg az úgynevezett “napsütéses áradások” számát tekintve, a keleti part és a texasi öböl környékén. A víz szintje olyan magas, hogy a tudósok becslései szerint a helyzet gyorsan sokkal rosszabbra fordulhat, ráadásul a nyugati part lakói, akik eddig többé-kevésbé megúszta a komolyabb áradásokat, mostantól sokkal durvább árvizekre számíthatnak.
Bár a dagály okozta áradások során csak 10-20 centiméternyi vízről beszélhetünk, ez már bőven elég ahhoz, hogy leálljon a forgalom, beázzanak a pincék, de ahhoz is, hogy az ivókutak vizét beszennyezze a só. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magas vízállás miatt az intenzív viharok során lecsapódó nagy mennyiségű csapadék sem tud az elárasztott csatornákon keresztül távozni az utcákról.
Egyre romlik a helyzet
A kutatók szerint az olyan heves esőzések, mint a nemrégiben a louisianai Baton Rouge-t elárasztó vihar (amely során két nap leforgása alatt közel 60 centiméternyi csapadék zúdult a városra) szintén a globális felmelegedés eredménye.
“Az emberek onnantól veszik komolyan a helyzetet, hogy a hatás számukra is kézzelfoghatóvá válik” – figyelmeztetett William V. Sveet az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration kutatója a New York Times-nak nyilatkozva. “A klímaváltozás hatásai nem évszázadok múlva fognak jelentkezni, hanem már érzékelhetők.”
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak Miami Beachen 400 millió dolláros programot állítottak össze, amelynek célja, hogy megemeljék az utak szintjét, illetve a tengerparti természetes gátakat, valamint szivattyúkat telepítsenek a közkedvelt strandok környékére.
Ennél is beszédesebb, hogy a legrosszabb helyzettel szembenéző városokban az egyébként egymás torkán ugráló demokrata és republikánus képviselők a nézeteltéréseiket sutba dobva, vállt vállnak vetve küzdenek azért, hogy a szövetségi kormány is felfigyeljen a szituáció komolyságára. Ez azért is lényeges, mert a republikánus oldalon nem egy olyan politikus, többek között az elnökjelöltségre pályázó Donald Trump sem ismeri el, hogy a globális felmelegedésért – egyébként bizonyítottan – az ember a felelős.
A helyzet már most olyan súlyos, hogy egyes szakértők szerint az amerikai nemzetbiztonságot is fenyegeti: számos haditengerészeti támaszpont területe néhány évtizeden belül víz alá kerülhet. Az USA egyik legnagyobb ilyen bázisa, a Naval Station Norfolk már most dollármilliókat költ a védekezésre. Szintén beszédes, hogy a part menti települések kertjeiben ma már olyan fűfélék ütik fel a fejüket, amelyek kifejezetten a sós mocsaras vidékeket kedvelik.
Egy helyi környezetvédelmi szervezet, a Wetlands Watch az Old Dominion egyetemmel karöltve programot indított, amelynek lényege, hogy figyelik a part menti települések vízszintjét, hogy időben fel tudják hívni a figyelmet azokra a helyekre, ahol a vízszint további emelkedése problémákat okozhat.
Mindennek természetesen ára van: az Obama-kormány nemrég százmillió dollárt folyósított Virginia államnak a védekezésre, azonban csak a meglévő áradási problémák felszámolása akár dollár tízmilliárdokat is felemészthet. A 250 000.lakosú Norfolk önmagában 1,2 milliárdra tart igényt, ez lakosonként nagyjából 5000 dollárra rúgó költség. Az USA teljes partvidékének megvédése ennél nagyságrendekkel is többe kerülhet.
További cikkek a klímaváltozásról az NLCafén:
- Aggasztó kék foltok jelentek meg a Déli-sark jegén – fotó
- Globális felmelegedés: 10 rémisztő előtte-utána természetfotó
- A klímaváltozás miatt megszűnhet a nyári olimpia