Több mint félmillió lakás áll üresen Magyarországon – derült ki a KSH Miben élünk? című, 2015-ös tanulmányából. A több mint ötvenoldalas kiadvány megállapítja, hogy bár az elmúlt években javultak a lakhatási körülmények, még mindig háromszázhúszezren élnek olyan otthonban, ahol nincs vezetékes víz vagy benti vécé.
Az üres lakások hatalmas száma mögött az áll, hogy nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk illetve nem olyan állapotúak, amikre igény lenne. Budapesten és a közép-magyarországi régióban az üres lakások aránya nem éri el a hét százalékot, viszont a Dél-Dunántúlon megközelíti a 17 százalékot, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.
A tanulmányból kitűnik, hogy mintegy négyszázezer magyar háztartásnak van második lakása, de azok negyven százaléka üresen áll. A hazai lakások alapterülete átlagosan 80 négyzetméter, ami két négyzetméternyi növekedést jelent a 2003-as adatokhoz képest.
Hiába a sok üres otthon, a hazai lakásállomány hét százaléka – háromszázezer lakás – túlzsúfolt. Az elfogadható lakások aránya 29-ről 24-re csökkent a tíz evvel ezelőtti adatokhoz képest, míg a megfelelő méretű lakások aránya továbbra is 41 százalék.
A tizenkét év alatt tizenöt százalékról nyolcra csökkent az elfogadható szint alatti lakások aránya, ám még ez is 320 ezer olyan lakást jelent, ahol
- nincs vécé vagy fürdőszoba
- nincs szennyvízelvezető-csatorna
- a fal vályogból épült alapozás nélkül
- nincs vezetékes víz
- nincs konyha, 50 négyzetméternél kisebb az alapterület, a legnagyobb szobája kisebb 12 négyzetméternél
Nem meglepő, hogy a rossz minőségű lakások zöme azokban a községekben található, ahol alacsony társadalmi státuszú családok sanyarognak. A 19 évesnél fiatalabbak mintegy 12 százaléka él az elfogadhatónál rosszabb lakásban.
A két fürdőszobás lakások aránya a vizsgált időszakban nyolcról tizenkét százalékra emelkedett, ami száznegyvenezer új lakást jelent.
