Biztosan lehetne. A tananyag hatalmas, a pedagógusok és a gyerekek túlterheltek – ez a magyar közoktatás. A szülők hiába háborognak, rendszerszintű változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a diákok érezzék: mást is szabad, sőt kell egy gyereknek csinálnia, mint iskolába járni. Mert persze tanulni kell, az fontos, de abban már eltérnek a vélemények, hogy mit is kell és hány órában elsajátítaniuk a diákoknak. És persze az sem mellékes, hogy mikor van idejük játszani, gyereknek lenni, mert ideális esetben erre is szükség van.
Istenes László műsorvezető négy gyerek édesapja, és a szeptemberi iskolakezdés igencsak kihozta őt is a béketűréséből. Mivel 10 éven át tanított, ő tényleg belelát abba, hogy vajon miért is fölösleges egy nulladik óra. Pláne matek!
“A kisebbik lányom kilencedikes gimnazista heti 3(!) nulladik órával. Aki ezt az egész ökörséget kitalálta a hajnali iskolakezdéssel, azt arra kötelezném, hogy üljön be ő is minden reggel egy “nulladikra”, én mesélek neki egy kicsit pl. a nevezetes szorzatokról vagy a geometriai transzformációról, aztán megnézem, milyen lesz a feje 8 körül. Elképesztő! Tényleg csak annyi kéne, hogy egy döntéshozó megnézze reggel negyed 8-kor a diákok és a tanár bácsi fejét közvetlenül egy hajnali matekóra előtt… És akkor arról még nem is beszéltem, hogy mikor kell ahhoz felkelni, hogy akkorra ott legyenek a srácok a suliban! Mindezt úgy mondom, hogy én tíz évig tanítottam matematikát. Már akkor utáltam a nulladik órát, és nemcsak az igazgatónak szóltam, de az önkormányzatba is elmentem, hogy legyen változás. Akkor a nulladik óra hétkor kezdődött, a gyerekek és a tanárok fél hat tájt keltek, hogy egyáltalán odaérjenek. Egyébként én ezt azért sem értem, mert vannak erre már meglévő, bevált és működő rendszerek Németországban, Hollandiában és még sorolhatnám, hogy hány országban, szerte Európában. Németországban háromnegyed kilenckor vagy 9-kor kezdődik a tanítás, van egy normális egyórás ebédszünet, és mégsem buták az ott végzett gyerekek. Nálunk az ebédet táskával a hátukon, két terem között eszik meg a gyerekek, vagy a menzán 15 perc alatt, mert a leghosszabb szünet is csak húsz perces. Leginkább ezért hagytam ott a tanári pályát, mert ezek már akkor problémák voltak” – mondta el Istenes László műsorvezető az NLCafénak.
Jaksity Kata 3 gyermekes édesanya, két nagyfia már iskolás, Beni ötödikes, Ábel pedig tizenegyedikes gimnazista. Idén szeptemberben szinte sokkolta a családot a fiúk órarendje: Beninek ötödikesként szinte mindig 6 órája van, a bátyjának még keményebb. Neki többnyire 8 órája van, illetve –most kapaszkodjatok meg!- egyszer pedig 10 órája. Olyankor reggel nyolctól este hatig iskolában van. Igaz, ebben benne vannak a fakultációk is.
“A nagyobbik fiamnak a gimiben többször van 8 órája, egyszer pedig a fakultációja miatt 10 órája is. Mi sem hittünk a szemünknek. Reggel 8-tól este 6-ig bent lesznek. De ez nemcsak nálunk van így, ez a rengeteg óraszám teljesen általános ma itthon. Szerintem ez még a felnőtteknek is megterhelő, nemhogy a gyerekeknek. Bár nem is annyira azzal van bajom, hogy mennyit vannak bent, hiszen lehet ez nagyon hasznosan, jól eltöltött idő is. De azt gondolom, hogy túl sok a tananyag és még mindig nincs benne eléggé az életre nevelés. Már a mi időnkben is így volt és ez nem javult azóta sem. Bár tudom, hogy az oktatással – hogy megfeleljen a 21. századi követelményeknek – szinte mindenütt a világban gond van. Hallottam panaszkodni befolyásos német üzletembert, hogy az ottani poroszos rendszer sem versenyképes már. Van egy jó mondás: a kevesebb több!
Saját tapasztalatom, hogy ez az oktatásban is jobb eredményeket hozhatna, ha nem rohanva mennének végig a témákon, hogy végezzenek a könyvvel év végére, mert arányaiban sokkal több marad meg a kevesebből, amit alaposan átvettek. Így több sikerélménye lenne a gyerekeknek, vagyis sokkal több boldog, lelkes és kíváncsi gyerekarcot látnának az iskolákban a tanárok, ami őket is inspirálná, hogy nagyobb lelkesedéssel tanítsanak. Nem beszélve arról, hogy a kevesebből arányaiban jóval több meg is maradna bennük”- meséli a műsorvezető.
Utánanéztünk: a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint: a tizenegyedik évfolyamon maximum 8 órája lehet egy diáknak, azonban a napi órák száma emelkedhet, ha nemzetiség vagy két tannyelvű osztályba jár. Vagyis így nehéz meghatározni a napi maximumot, de ezen a linken megnézheted pontosan, mit ír elő az erre vonatkozó passzus.
Jázmin, a legkisebb még nem iskolás
Katáéknak egyébként is nehéz volt visszarázódni a magyar oktatásba, mert két évvel ezelőtt az egész család eltöltött egy évet Amerikában, pontosabban Kaliforniában, ahol a fiúk suliba is jártak. Az ottani oktatás össze sem hasonlítható az itthonival: alig volt néhány tankönyvük a gyerekeknek, de azt sem kellett elvinni a suliba, minden tanszert, beleértve a füzeteket, tollakat és a ceruzákat is ingyen kapták a diákok, és bár ott is többnyire 2-3-ig suliban vannak a gyerekek, de általában lazábban veszik az iskolát, mint nálunk, kevesebb a tananyag, viszont nagyon gyakorlatias, sok benne az interaktivitás és csapatmunka, és jobban hagyják a gyerekeket a saját gondolataikat, véleményüket elmondani még egy vers elemzésekor is, és ez jó dolog.
Még több a közoktatásról:
- “Az ovis barátaim nagyon hiányoznak és az alvás is” – ilyen érzés elsősnek lenni
- “Csőd a magyar oktatás” – egy 16 éves diák vallomása
- “Ha kell, kimegyünk az utcára, ha kell, sztrájkolunk és nem tanítunk“
