Térképészeti munkák közben véletlenül találta meg a világ eddigi legrégebbi hótaposóját a firenzei Katonai Geográfiai Intézet egyik munkatársa egy dél-tiroli gleccseren. A szenzációs leletet mezőgazdasági eszköznek vélte és emlékként magával vitte, majd az irodájában a fogasra akasztotta. Csak tizenkét évvel később vitte el egy gleccserekről szóló konferenciára és mesélt róla a Dél-tiroli Régészeti Múzeum igazgatójának, aki felismerte a lelet fontosságát.
A radiokarbonos vizsgálat kiderítette, hogy a késői újkőkorból, az időszámítás előtti 3800-3700-ból származik. A 32 centiméteres átmérőjű hótaposó ovális keretét egy másfél méteres nyírfaágból hajtogatták, belsejében kötélhúrok feszülnek.
Ez a legrégibb eddig ismert hócipő a világon, ugyanakkor a dél-tiroli parasztok még néhány évvel ezelőtt is nagyon hasonló felépítésű hótalpakat használtak.