Elavult épületekkel indulunk a fűtési szezonnak
Magyarországon a lakossági épületek nagy része energiahatékonysági szempontból elavult, a háztartások rezsijük 75%-át költik a lakások fűtésére, ami az októberben kezdődő fűtési szezonnal ismét égető kérdéssé válik a családok számára.
Annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak arról, mennyire ismeri a lakosság az energiahatékonyság fogalmát, és mi áll a családok energiahatékonysági fejlesztéseink hiánya mögött, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 500 fő részvételével online felmérést végzett energiahatékonysági ismereteinkről és a tervezett beruházásainkról.
Olvass még a fűtésről az NLCafén:
- Így fűt az ország
- “A felére esett vissza a fűtésszámlánk”
- Minden tizedik kémény életveszélyes lehet
Energiahatékonysági KiMiTud?
A felmérésben résztvevők 69%-a tudta, hogy ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett fogyasztunk kevesebbet, a lakosság harmada azonban nem tudta definiálni a fogalmat: 20% tévesen úgy vélte, a kevesebb víz, villany, gáz használata áll a fogalom mögött, 11% pedig a megújuló energiaforrások használatára asszociált az energiahatékonyság kapcsán.
2016 januárjában a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A most induló fűtési szezonban is ehhez hasonló nagyságrendek várhatók, a meleg jelentős része azonban a falakon, nyílászárókon távozik majd.
A felmérés eredményei szerint a lakosság 72%-a elviekben tudja, hogy az energetikai felújítások javasolt sorrendje nyílászárócsere, hőszigetelés, gépészeti felújítás, 86% pedig tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel akár 50%-kal is kevesebb energiát használhatunk, ami megfelelő gépészet mellett ugyanilyen arányban csökkenti fűtési költségeinket. 94% azt is tudja, hogy ha házunk megfelelően hőszigetelt, akkor áramszámlánk is csökken, hiszen a kisebb hőingadozás miatt kevesebbszer kapcsol be a kazán, ráadásul nyáron is kevesebbet kell költeni otthonunk hűtésére.
Ennek ellenére a felmérésben részt vevők 58%-a még mindig olyan otthonban él, amelynek nem hőszigetelt a homlokzata, 10-ből mindössze 3 ember házának szigetelt a tetőtere és csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy otthona energiahatékony.
“A felmérés kimutatta, hogy a magyar lakosság ismeri az energiahatékonysági eszközöket és lehetőségeket, ugyanakkor az ingatlantulajdonosok közel háromnegyede nem tervez semmiféle beruházást, 44% egyszerűen azért, mert nincs rá pénze” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. “Pedig a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőséget éppen a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelenti, amelynek energiapazarlása a fűtési szezon indulásával válik ismét húsba vágóan érezhetővé a családoknak” – tette hozzá.
Önerő, hitel vagy támogatás?
A felmérés szerint, akik bele kívánnak vágni valamilyen energiahatékonysági korszerűsítésbe, azok legnagyobb része, 37%-a hőszigetelést tervez, 32% nyílászáró-, 14% pedig kazáncserét. A válaszadók 69%-a kizárólag saját pénzből lenne kénytelen megvalósítani a fejlesztéseket, hitelhez a családok mindössze 10%-a akar vagy tud folyamodni, igénybe vehető támogatásra 21%-uk számít.
“A felmérés szerint a családok nem szívesen folyamodnának hitelhez otthonuk korszerűsítéséhez, pedig egy legalább 10 cm vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40%-kal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. Egy 90 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, ami egy átlagos hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez” – mondta Aszódy Tamás.
