A legtöbb atlaszban és földrajzórán a Gerardus Mercator térképész által 1569-ben megrajzolt, a tiszteletére Mercator-projekciónak nevezett világtérképpel találkozunk. Ez itt az:
A Mercator-projekció, 1569-ből (Kép: Wikipedia)
Egyetlen gond van csak vele, hogy nem pontos. Vagyis, a Föld görbületét nem ábrázolja tökéletesen, mivel eltorzítja például az Antarktisz vagy Grönland méreteit. Ezért a japán Naruwaka Hajime úgy döntött, hogy újraalkotja a térképet, olyan formában, hogy a lehető legpontosabban ábrázolja az egyes kontinensek és az óceánok-tengerek alakját.
A projekt négy évig tartott, az eredményt pedig AuthaGraph-nak hívják, alább látható. Narukawa elmondta, hogy korábban a térképe kevésbé lett volna fontos, főleg, mivel a XX. századi térképek megjelenését a Kelet-Nyugat kapcsolata dominálta.
Az AuthaGraph pontosan, torzulás nélkül mutatja meg a kontinensek és óceánok alakját (Kép: Authagraph/Narukawa Hajime
Azonban napjainkban, amikor a klímaváltozás miatt például Grönlandon számos gleccser olvadásnak indult, illetve emiatt kiújultak a nagyobb nemzetek közötti területi viták, fontos, hogy olyan szemszögből ismerjük meg a világot, amely azonos percepciót biztosít a bolygó összes országának és területének.
Az AuthaGraph emellett azt is lehetővé teszi, hogy MC Escher jellegzetesen ismétlődő mintáihoz hasonlóan tetszőlegesen összehajtogatva, úgy jelenítsük meg a világot, hogy a számunkra fontos területeket látjuk, mindezt úgy, hogy a térkép megőrzi az eredeti arányait. Naruwaka szerint ezt úgy lehet elképzelni, mintha úgy utaznánk körbe a bolygót, hogy sosem érintjük a kiindulási pontunkat.
Arról egyelőre nincs információ, hogy az új térkép leválthatja-e a Mercator-projekciót, mindenesetre érdekes új perspektívát ad bolygónk alaposabb megismeréséhez.
