2016. November 27.

Hátborzongató érdekházasságok a történelemben

Nem újkeletű dolog, hogy egyes nők és férfiak a párválasztásnál a szerelmet háttérbe szorítva inkább előnyben részesítik a friggyel járó anyagi vagy hatalmi hasznot. Előfordult például olyan eset, amikor az uralkodó inkább elvált meddő feleségétől és újra nősült, csak hogy fiú utódja születhessen, és a családban maradjon a birodalom; de olyan is akadt, akit gyermekként házasítottak ki a család politikai érdekei szerint.

Kármán Nikola

I. Napóleon elhagyta feleségét, hogy fia születhessen mástól

I. Napóleon 41 éves volt, amikor úgy döntött, hogy elválik feleségétől, Jozefinától. A császár ugyanis 1810-re kiépítette hatalmas birodalmát, amit nem akart veszni hagyni, ezért úgy vélte, hogy ideje saját dinasztiát alapítania. Egyetlen bökkenő volt csak a tervében, méghozzá az, hogy a nála hat évvel idősebb felesége képtelen volt utódot szülni neki. A császárnak viszont többet ért a birodalma, mint a felesége, így elvált tőle, hogy olyan asszonyt kereshessen magának, aki fiú utóddal ajándékozza meg őt.

Alaposan mérlegelve a politikai viszonyokat, kiválasztotta azt a nőt, aki számára a leginkább megfelelt, persze hatalmi szempontból. A nála 21 évvel fiatalabb Mária Lujza osztrák főhercegnő, I. Ferenc osztrák császár leánya éppen tökéletesnek bizonyult a tervéhez. Az esküvő tipikusan egy érdekházasságnak megfelelően zajlott: képviselők útján, az érintettek részvétele nélkül 1810. március 11-én. Ezután találkozott csak személyesen az ifjú pár, méghozzá nem is akárhogyan. Mária Lujza kíséretével Párizsba indult újdonsült férjéhez, de Napóleon annyira sürgősnek ítélte meg a trónutódlás gondjának megoldását, hogy nem várta ki, amíg hitvese megérkezik, hanem eléje ment, és már útközben megtartották a nászéjszakát. Bár április elsején ünnepélyes keretek között is megesküdtek egymással, az a ceremónia már csak a nyilvánosság előtt zajló formalitás volt.

Mária Lujza osztrák főhercegnő, I. Napóleon és a közös gyermek

Ce-hszi kínai császárné hatalomért házasodott és gyilkolt

Ce-hszi rettegett uralkodónő volt, aki fél évszázadon át irányította Kínát az 1800-as években. A hatalom és a gazdagság megszerzése, majd megtartása érdekében még attól sem riadt vissza, hogy lemészárolja az egész családját. Ce-hszi szegény családból származott, és korán árvaságra jutott. Szülei halála után került a császári palotába az uralkodó egyik ágyasaként. Az addig rossz sorban élő fiatal lányt elbűvölte a pompa, ami körülvette őt a palotában, ezért elhatározta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ott maradhasson.

A sors a kezére játszott, hiszen ő volt az egyetlen, aki egészséges fiú utódot szült a császárnak, így egyszer csak ágyasból feleség lett belőle. Császárnéként rögtön elhatározta, hogy megöli férjét, hogy ő uralkodhasson egyedül, majd saját fiát is eltette láb alól, nehogy a fiú elvehesse tőle a hatalmat. A különös házasság révén Ce-hszi olyan óriási hatalomra tett szert, amely 50 éven át egész Kína sorsát meghatározta, ő pedig szó szerint lubickolt a drágakövekben, amelyek raktározásához külön szobákat építtetett.

Ce-hszi kínai császárné

Jagelló Annát már háromévesen feleségnek ajánlották fel

II. Ulászló király lányának, Jagelló Annának már háromévesen eldőlt a sorsa. Szerelemre neki semmi esélye nem volt. Apja és a Habsburg dinasztia ugyanis már nem sokkal a születése után eldöntötte, hogy a fiatal lánynak Habsburg férje lesz. Rögtön abban is megállapodtak, hogy ki lesz a leendő férj, aki nem volt más, mint a vele egyidős Habsburg Ferdinánd, I. Miksa német-római császár unokája.

1506-ban házassági szerződésben rendezte egymás között a két uralkodócsalád a friggyel kapcsolatos kérdéseket, majd vártak, hogy az érintettek betöltsék a 18 éves kort. Ekkor, 1521-ben a valóságban is sor került az esküvőre. A házasság alapján Ferdinándot Magyarország királyává koronázták. Bár a két fiatalnak nem volt szava abban, hogy össze akarják-e kötni az életüket, belenyugodtak a kényszerházasságba, amely abszolút politikai érdekeken alapult, és 15 gyermeket nemzettek.

Jagelló Anna magyar királyné

Boldogság helyett a hatalmat és a vagyont választotta az elnöki pár

Olyan pár is akadt a múlt században, akik bár szerelemből házasodtak, végül az érdek tartotta őket össze. Franklin D. Roosevelt 1905-ben vette feleségül távoli unokatestvérét, Eleanor Rooseveltet. Esküvőjük után tíz év alatt hat gyermekük született, kapcsolatuk azonban a férfi politikai karrierje miatt megromlott. Eleanor sokat volt egyedül, amíg férje szinte éjjel-nappal dolgozott, így végül elhidegültek egymástól.

A később elnökké választott Franklin ráadásul beleszeretett egy másik nőbe, akivel évtizedeken át tartott a viszonya. Amikor Eleanor erre rájött, azonnal válni akart. Férje eleinte szintén úgy gondolta, hogy jobb, ha elválnak az útjaik. Nem sokkal később azonban rájöttek, hogy mindkettőjük érdeke azt kívánja, ha együtt maradnak, mert a válással sokat kockáztatnak, főleg a politikai hatalmat és vagyonukat. Így végül a boldogság helyett az érdekházasságot választották. Franklin a házasságával együtt megtartotta ugyan szavazóinak szimpátiáját, Eleanor pedig családban és jólétben tudta felnevelni gyermekeiket, de ezzel a döntéssel egy életre boldogtalanok lettek. Franklin csak titokban találkozhatott azzal a nővel, akit szeretett, Eleanor pedig állítólag egy nő mellett kereste titokban a boldogságot.

Franklin és felesége Eleanor Roosevelt

További történetek a múltból az NLCafén:

VIII. Edward, aki lemondott a trónról egy asszonyért
Epilepsziás roham és hasmenés – a legborzasztóbb nászéjszakák a történelemben
Buja vágyak, tragikus sorsfordulók – élete kavalkádját varázsolta vászonra Rembrandt
Botrányos pálya, titkos magánélet – 177 éves lenne Cézanne
Izgalmas élet, tragikus vég: így dorbézolt Krúdy Gyula