A mai napon ülésezik az Egyesült Államok elektori kollégiuma, vagyis az a testület, amelynek végső szavazatai alapján iktatják majd hivatalába a 45. elnököt. Legalább 270 elektornak kell az egyik jelöltre szavaznia, hogy ez megtörténhessen. Az elektorok száma megegyezik az amerikai képviselőházban és a Szenátusban ülő képviselők és szenátorok számával.
Bár Donald Trump 306 elektori szavazatot szerzett, ezzel meghaladva a szükséges küszöböt, a republikánus megválasztott elnök személye óriási vihart kavart, a kampány során elhangzott, sokszor szélsőséges, rasszista vagy szexista megnyilvánulásai miatt. Bár szimbolikus jelentősége van csupán, de az is hozzájárul a közhangulathoz, hogy a választások előtt magabiztos győzelemre számító, végül alulmaradó demokrata jelölt Hillary Clintonra több mint kétmillióan szavaztak,többen, mint Trumpra, ám az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt mégis a republikánus jelölt nyerte meg a választást.
Donald Trump nagyon nagy valószínűséggel tényleges megválasztott elnökként ünnepelheti a karácsonyt
Azóta az is egyre valószínűbb hogy feltehetően orosz hátterű hackerek a kampány hajrájában feltörték a demokrata párt levelezését és annak érdekében szivárogtattak ki belső levelezéseket, hogy az utolsó kulcsfontosságú napokban Trump felé mozdítsák a közvéleményt. A hackelés tényét, illetve annak orosz szálait az FBI és a CIA is megerősítette, ami további tiltakozásokat okozott, olyannyira, hogy ma már számos prominens republikánus is felemelte a szavát az ügyben. Többen független vizsgálóbizottságot is követelnek, mivel nagyon összetett kérdésről van szó, ugyanis a belpolitikai eseményeket külföldről befolyásoló elektronikus hadviselés miatt több szervezet jogköre is átfedésbe került, így nem egyértelmű, hogy kinek kell eljárnia az ügyben.
Meg tudják-e buktatni Trumpot az elektorok?
Az elektori kollégium jelenleg 538 elektorból áll, minden állam népessége arányában állít ki elektorokat. A helyzetet bonyolítja, hogy míg a legtöbb amerikai államban a “győztes mindent visz” elve érvényesül, addig vannak olyan államok is, ahol az elektorok a leadott voksok arányában oszlanak meg a jelöltek között.
Szintén nem teszi egyszerűbbé a helyzetet, hogy az elektorok egy részének mandátuma kötött, vagyis nekik kötelező (lenne) úgy szavazni, ahogy az adott államban eldőlt a választás. Más részük viszont szabadabban szavazhat, ami azt jelenti, hogy akár figyelmen kívül is hagyhatná saját állama választási eredményét. Ilyesmire eddig nagyon ritkán került csupán sor a történelemben: eddig mindössze kilencszer fordult elő, hogy úgynevezett hűtlen elektorként valaki máshova szavazott, azonban ezek az alkalmak is csak szimbolikus jelentőségűek voltak, nem befolyásolták érdemben a választás eredményét.
Most legalább 37 elektornak kellene hűtlenné válnia, erre gyakorlatilag nincs esély. Annak ellenére sem, hogy hírességek egész sora már amellett kampányol, hogy az elektorok se Trumpra, se Clintonra ne szavazzanak, hanem egy harmadik, a republikánusok számára elfogadhatóbb jelöltet emeljenek a hatalomba. Erre elméletileg van lehetőségük, így akár az is előfordulhatna, hogy egy olyan korábbi elnökjelöltnek adják a kezébe az elnökséget, mint például Mitt Romney.
Persze, bármelyik opció – Trump megválasztásán kívül – hatalmas botrányt okozna, mivel ilyenre még nem volt példa a történelemben. Többen attól is óvnak, hogy ha ez megtörténne, vagy kísérlet irányulna rá, az éppen a demokratikus berendezkedést erodálná tovább. Tény, hogy az elektori kollégium intézményét már hosszabb ideje támadják – 2000-ben például George W. Bush is úgy lehetett az USA 43. elnöke, hogy kevesebb szavazatot szerzett demokrata kihívójánál Al Gore-nál, azonban a győztes mindent visz elve miatt mégis a texasi politikus költözhetett be a Fehér Házba.
Az orosz kapcsolat
Bár a CIA és az FBI jelentései egyértelművé teszik, hogy a kampány során elkövetett cyber-támadásokat egyértelműen orosz hátterű szervezetek vitték véghez, Trump stábja egyszerűen nem adott hitelt az USA legfőbb hírszerző ügynökségének és a szövetségi nyomozóirodának sem, mivel azt állítják, ez csupán a demokraták ármánykodása, hogy aláássák a republikánus jelölt választási győzelmét.
John Podesta, Hillary Clinton kampánymenedzsere – akinek levelei szintén kiszivárogtak a hackelés során – vasárnap azt nyilatkozta, mostantól nem kérdés, hogy a Trump-stáb együttműködött-e az oroszokkal az e-mail-botrány kirobbantásában. Reince Priebus, a republikánus párt elnöke, Trump leendő kabinetfőnöke tagadta ezt.
Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy az elektori kollégium tagjai a mai napon szentesítik az amerikai választások eredményét, és Donald Trumpot választják meg az USA 45. elnökének. Ha ez mégsem történne meg, történelmi esemény szemtanúi lehetnénk. Ha egyik jelölt sem kapná meg a 270 elektori szavazatot, az elnök személyét az amerikai képviselőház tagjai választanák meg. Itt jelenleg a republikánusok vannak többségben, vagyis annak, hogy mégse Trumpot iktassák az elnök hivatalába 2017. január 20-án, tulajdonképpen csak elméleti lehetősége van.
